Mindig is érdekelt Amerika történelme, de már unod a szakkönyveket, és majdnem mindent tudsz róla? Akkor A holtak méltóságát Steven Saylor neked írta, aki a 19. század végi és 20. század eleji időszakot ragadja meg művében, és egy kis krimivel és thrillerrel tette azt még izgalmasabbá. A főhőssel egy akkoriban nagy port kavart, de mára feledésbe merült lezáratlan texasi gyilkosságsorozat után nyomozhatunk, miközben megismerhetjük azokat az évtizedeket, amelyekben a polgárháborúnak köszönhetően az Egyesült Államok elnyerte a mai „arcát”.
1885-öt írunk. Austinban heten vannak a nők – nem, ezúttal nem mint a gonoszok, hanem mint a holtak. Ugyanis a texasi városban Cselédirtókként elhíresült őrült szedi kegyetlenül nőnemű áldozatait, akik között az első mulatt származású házvezetőn kívül más társadalmi rangú hölgyek is megférnek. Többek között egy bankártisztviselő, Will Porter szerelme is.
A tragédiát követően lakóhelyet és foglalkozást váltó férfi New Yorkban válik híres íróvá O. Henry álnéven. Azonban nincs semmi a világon, ami feledtetné tudná vele a múltat: a történtek kísértik még évek múltán is – ráadásul még az orgyilkos sem hagyja nyugton követeléseivel. Nem is tudhat hát ellenállni a kísértésnek, amely egy rejtélyes levél nyomán támad benne, hogy visszatérjen Texasba, ahol az őrült nyomába eredve kénytelen szembenézni önmagával és a múlttal. Ahogyan pedig az lenni szokott, a bonyodalom pedig csak eztán kezdődik. Vajon el tudja kapni a brutális gyilkost, s le tudja zárni életének szomorú, tragikus fejezetét?
A holtak méltósága igazi gyöngyszemnek számít a történelmi regényműfajban, ugyanis az amerikai társadalmat, azon belül is a nők helyzetét mutatja be, a krimit felhasználva. Ehhez valós tényeket használt a szerző: valóban megtörtént bűnesetről van szó, azonban sajnos nem sikerült pontot tenni az ügy végére. A fikció pedig úgy kerül elő, hogy Saylor egy alternatív befejezést kanyarintott az eseményekhez, amelyeket számos helyen „áldozatul” estek az írói szabadságnak.
A cselekmény két síkon játszódik párhuzamosan az időben: a jelenben, valamint a nyomozás miatti visszaemlékezések gyanánt 1885-ben – így bontakozik William Sydney Porter, a valóságban is létezett író karaktere, és áll össze a puzzle-kép kockánként. Ezzel szemben meglepően mégsem a krimi-vonal került előtérbe, hanem a hangsúly Amerika társadalmán, kultúráján, gazdaságán van, egy olyan korban, amikor a mindennapokat polgár-és nőjogi megmozdulások, valamint az etnikai kérdések-problémák „tarkították”. Az Újvilág történelmének meghatározó szakaszának bemutatására – vagyis hogyan változott meg a szemlélet, a nők és a feketék helyzete – bőven elegendő teret nyújt a meglehetősen vaskosra sikeredett könyv a maga több mint hatszáz oldalával.
Mindenkinek bártan ajánljuk A holtak méltóságát – a szokványosnál hosszabb terjedelem ne rettentsen vissza senkit sem az olvasástól. Cserébe kapunk egy hűen visszaadott szeletet Amerikából, mellé körítésként egy rendkívül izgalmas, részben megtörtént eseményeken alapuló és részben újragondolt bűnügyi sztorit.
