Amerikai kutatók empirikus vizsgálata megerősítette azt a korábban megfogalmazott gyanút, miszerint a londoni aranyár-fixingben résztvevő bankok egy évtizeden át manipulálhatták az arany világpiaci árát – jelentette a Bloomberg hírügynökség.
Rosa Abrantes-Metz, a New York-i egyetem Leonard Stern üzleti iskolájának a tanára – aki egy 2008-ban megjelent cikkével hozzájárult a londoni bankközi referenciakamat, a Libor manipulálásának a leleplezéséhez – és Albert Metz, aki igazgató a Moody’s hitelminősítőnél, egy előzetes – még nem publikált – tanulmányukban azt írták: lehetséges, hogy a londoni aranyár-fixingben résztvevő öt nagybank – a Barclays, a Deutsche Bank, a Bank of Nova Scotia, a HSBC és a Société Générale – egymással összejátszva manipulálhatták a hivatalos jegyzést. Az árrögzítés csaknem százéves múltra nyúlik vissza.
A bankok közül egyik sem volt hajlandó kommentálni a kutatás eredményét. A Deutsche Bank azonban januárban váratlanul bejelentette, hogy kilép az arany és az ezüst napi londoni árfolyamát meghatározó körből. A német bankfelügyelet elnöke, Elke König sejtetni engedte, hogy a bank lépése esetleg az árfolyam manipulálásával kapcsolatos gyanúval függ össze. A The Wall Street Journal 2013 márciusában azt írta, az Egyesült Államokban már vizsgálja az illetékes hivatal, hogy manipulálták-e az árfolyamokat.
Az arany hivatalos jegyzését naponta kétszer – londoni idő szerint délelőtt fél tizenegykor és délután három óra körül – konferencia-hívással állapítják meg. Nemesfém-piaci kereskedők már korábban azt mondták, a fixingben résztvevő bankok és ügyfeleik tisztességtelen előnyre tehetnek szert.
A New Yorki-i egyetem üzleti iskolájának tanára és a Moody’s igazgatója átnézték a napon belüli árfolyamváltozásokat 2001-től 2013-ig. Olyan, váratlan elmozdulásokat kerestek, amelyek felvetik valamilyen törvénytelenség – bennfentes kereskedelem – gyanúját. Különös mintázatot találtak: 2004-től kezdve a délutáni konferencia-hívások időpontjában az arany ára rendszeresen jelentősen elmozdult, az esetek túlnyomó többségében lefelé. Nincs rá magyarázat, hogy a jelenség miért csak 2004-től figyelhető meg, és miért jellemzően azonos irányú – csökkenő – az ármozgás – mondta Abrantes-Metz.
Hozzátette: azt a pénzügyi felügyeletnek kell megállapítania, hogy mi az oka a feltűnő árfolyammozgásnak, de tény, hogy a bankoknak megvannak az eszközeik, az indítékuk és a lehetőségük a manipulációra. A német WirtschaftsWoche hírportál azt írta idén januárban: a bankok azért nem érdekeltek az arany árának emelkedésében, mert ez veszélyeztetné a jegybankoktól származó többlettartalékkal folytatott spekulatív ügyleteik hasznát.
MTI
