Magyarország ma már jobban teljesít az egészségügy területén is, mint korábban, de még nem elég jól. Vannak egészségügyi intézmények, amelyek segítségre szorulnak a jövőben is – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Szekszárdon.
„Az átszervezés megtörtént, az esélyt megkaptuk, hogy egy jól működő állami egészségügyi rendszerünk legyen, de sokat kell dolgozni annak érdekében, hogy a kórházak, az orvosok, ápolónők és elsősorban a betegek biztonságban érezzék magukat” – hangoztatta a kormányfő a Balassa János Kórház új szárnyának átadásán.
Az elmúlt négy évet értékelve azt mondta: több mint 300 milliárd forint értékű fejlesztés történt a magyar egészségügyben, és 400 fejlesztési program zajlik országszerte. A kormány sikeres lépéseket tett a területi egyenlőtlenség felszámolása érdekében is, minden magyarnak jó reményei vannak arra, hogy azonos szintű ellátás illeti majd meg.
A rezidensek számára létrehozott ösztöndíjrendszernek köszönhetően sikerült lassítani a legjobban képzett egészségügyi dolgozók kiáramlását az országból, és ma az elvándorlás a magyar egészségügyből alacsonyabb szintű, mint 2009-ben volt – közölte a kormányfő.
„Béremelések is történtek, persze messze vagyunk attól, hogy az osztrák vagy német bérekről beszélhessünk, de a néhány lépésben elért béremelést egy európai válság kellős közepén érdemes megbecsülnünk” – jegyezte meg.
Szólt arról is, hogy átalakították a betegszállítás rendszerét, amelynek színvonala szavai szerint a kormányváltáskor sok hasonlóságot mutatott a harmadik világ országaiéval. 2010 óta 120 új mentőautót vásároltak, sürgősségi rohamkocsikat állítottak munkába, és még 178 újabb mentőautó érkezik a magyar egészségügybe. Huszonkét új mentőállomás épült és hatvanat korszerűsítettek – sorolta.
Orbán Viktor kitért arra, hogy az a változás, amely 2010-től zajlik Magyarországon, valójában a 2008-as népszavazással kezdődött, amelyet „azért kellett tartani, hogy ne legyen vizitdíj és kórházi napidíj”. A népszavazás hozta létre azt az összefogást, amely 2010-ben a politikában is megtestesült – tette hozzá.
Az előttünk álló időszak kemény munkával telik majd el, de ez nem ok arra, hogy visszaforduljunk azokhoz a kaotikus állapotokhoz, amelyeket 2010-ben kellett orvosolnunk – hangoztatta.
Beszédében arra kérte Magyarország választópolgárait, hogy higgadtan gondolják át az ország elmúlt négy évét, vessék össze az ország mai állapotát a négy évvel ezelőttivel. „Gondoljanak az egészségügyre, a rezsicsökkentésre, a munkanélküliségben bekövetkezett javulásra. Kellő méltósággal menjünk el április 6-án választani, és adjunk le a voksunkat a jövő mellett” – mondta.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a most kibővült szekszárdi kórház, amely 2013-ban 880 millió forintos állami adósságkonszolidációban részesült, 140 ezer ember számára nyújt a 21. századhoz méltó ellátást. Végre az a szégyenteljes helyzet is megszűnik, hogy van Magyarországnak olyan megyéje, ahol nincs MRI (mágneses magrezonancia képalkotó) berendezés, Tolna megye többé nem ilyen – fogalmazott a miniszterelnök.
Muth Lajos, a kórház főigazgatója az átadáson emlékeztetett arra, hogy a 2007-ben elkészült műtőblokkal, a 2011-ben átadott sürgősségi betegellátó osztállyal és a most megépült új szárnnyal jelentősen javultak az infrastrukturális feltételek. Megjegyezte azt is, hogy a napi működési feltételek ugyanakkor javulásra szorulnak.
„A működtetés hatékonyságában rejlő tartalékok jelentős részét kihasználtuk, további segítségre szorulunk; a miniszterelnök úrral folytatott megbeszélések reményt adnak arra, hogy kedvező változások lesznek e téren” – mondta.
Az új létesítményt Orbán Viktor, Puskás Imre (Fidesz-KDNP), a Tolna megyei közgyűlés elnöke, Horváth István (Fidesz-KDNP), Szekszárd polgármestere és Muth Lajos adta át ünnepélyesen. A polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy az egészségügyi beruházás a jövőt szolgálja.
A szekszárdi gyógyító intézmény közleménye szerint a Balassa János Kórház új szárnya 3,6 milliárd forintos beruházással 3,3 milliárd forintos európai uniós támogatással, a pavilonrendszerű kórház tömbösítési folyamatának részeként épült meg.
A lebontott orvos-nővérszálló helyén elkészült háromszintes épületben, valamint a sürgősségi osztály feletti épületrészben 93 beteget helyezhetnek el; az új létesítményben kapott helyet a kardiológiai és az ideggyógyászati osztály, valamint több szakrendelés. A fejlesztésnek köszönhetően központi intenzív osztály hoztak létre a kórházban.
A projekt keretében összesen 1,2 milliárd forint értékű orvosi műszer és berendezés kerül az intézménybe, köztük egy MRI-benredezés, három röntgen- és négy ultrahangkészülék.
(MTI)
