Ukrajnában befogadó jellegű konszolidációs folyamatra van szükség, amelynek során tiszteletben tartják a demokratikus értékeket, és biztosítják a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogait – mondta Martonyi János külügyminiszter 2014. február 24-én, hétfőn Budapesten.
A visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – V4), valamint Bulgária, Románia és Görögország külügyminisztereinek budapesti találkozója után tartott sajtótájékoztatón Martonyi János kiemelte: Ukrajnában a regionális nyelvek használatáról szóló törvényt vasárnap hatályon kívül helyezték, ami nem jó hír. De olyan hírek is érkeztek, amelyek szerint új, remélhetően a korábbinál jobb törvényt fogadnak el, és ezt hétfő délelőtt a budapesti ukrán nagykövet is megerősítette – tette hozzá.
Véleménye szerint a regionális nyelvek használatáról szóló törvény hatályon kívül helyezése sérti a nemzeti kisebbségeket, és nem helyes olyan lépéseket tenni, amelyek irritálhatják a nagyszámú orosz kisebbséget. Mint mondta, a visegrádi országok fontolóra veszik, hogy az új ukrán kormánynak felajánlják az átmeneti időszakban szerzett tapasztalataikat. Martonyi János megjegyezte: elismerésüket fejezték ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, valamint német és francia kollégái kijevi egyeztetéseinek rendkívüli eredményéért, hiszen az a megállapodás, amelynek létrejöttében segédkeztek – függetlenül annak további sorsától –, történelmi jelentőségű, és sokak életét mentette meg.
Kérdésre elmondta: az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélycsomagot most állítják össze. Jelentős forrásra van szükség, és sürgősen. Remélhetőleg könnyen és gyorsan egyeztethetnek erről az új kormánnyal – fűzte hozzá. A magyar külügyminiszter közölte: a visegrádi országok külügyminiszterei közös nyilatkozatot adtak ki az ukrajnai helyzetről, a dokumentum a négy ország közös álláspontját tükrözi. Lubomír Zaorálek cseh tárcavezető üdvözölte, hogy a visegrádi országok egyértelmű álláspontot alakítottak ki Ukrajnáról, és világossá tették, hogy támogatják az új, befogadó ukrán kormányt, a konszolidációt. Bebizonyosodott az is, hogy az EU képes közös álláspontot kialakítani külpolitikai kérdésekben – tette hozzá.
Titus Corlatean román külügyminiszter arról beszélt, hogy üdvözlik az elindult politikai folyamatot és azt, hogy véget ért az erőszak Ukrajnában. Most várják Ukrajna uniós kapcsolatainak újraalakítását. Bár csalódást okozott az ukrán törvényhozás döntése a kisebbségi nyelvekről szóló törvénnyel kapcsolatban, de remélhetően sikerül megoldást találni a kérdésre – mondta. Evangelosz Venizelosz görög külügyminiszter, akinek országa tölti be jelenleg az EU soros elnöki posztját, arról beszélt, hogy meg kell védeni Ukrajna területi integritását, a társadalmi kohéziót, el kell hárítani a további erőszakot, el kell kerülni a polgárháborút, és meg kell akadályozni az ország pénzügyi és gazdasági széthullását. A görög miniszter szerint nemzetközi konferenciát kellene tartani, hogy segítsenek elkerülni Ukrajna csődjét.
Miroslav Lajcák szlovák tárcavezető közölte: az Ukrajnában megindult folyamatnak tovább kell haladnia, és meg kell tartani a befogadó jellegét az ország jövőbeli egységének megőrzéséért. Krisztian Vigenin bolgár külügyminiszter kijelentette: támogatnak minden olyan erőfeszítést, amely Ukrajna stabilitását, gazdasági és politikai megújítását, fellendülését segíti.
A visegrádi országok közös nyilatkozatukban üdvözölték, hogy a pénteki megállapodás eredményeként megszűnt az erőszak Ukrajnában, továbbá azt is, hogy az ukrán parlament új házelnököt választott. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a helyzet továbbra is ingatag, és meg kell őrizni az ország szuverenitását, függetlenségét, egységét és területi integritását. Minden ukrán politikai erőnek folytatnia kell a felelős párbeszédet. A V4-es külügyminiszterek a nyilatkozatban támogatásukról biztosították Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének erőfeszítéseit az ukrajnai politikai válság tartós megoldására.
Fotó: Véssey Endre
