A felsőoktatás nemzetstratégiai jelentőségéről beszélt egyebek mellett Kövér László a Miskolci Egyetemen csütörtökön. Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: az a legfontosabb cél, hogy minden tisztességes, szorgalmas és tehetséges fiatal az ambíciójának megfelelően olyan tudást szerezzen, amellyel piacképes munkához jut.
Kövér László A múltból a jövőbe a Miskolci Egyetemen (Tudomány határok nélkül a Kárpát-medencében) című rendezvényen azt is mondta: cél az is, hogy olyan értelmiségi elitje legyen a társadalomnak, amelynek tagjai nemcsak a beosztásukban látják el legmagasabb szinten munkájukat, hanem mintaadók is másoknak. Ez igaz a határon túli magyar közösségekre is – tette hozzá.
Kifejtette: “miközben nincsen egységes magyar nemzetpolitika száz éve, azon közben van egységes nemzetpolitika Trianon óta Szlovákiában, Romániában, Szerbiában”, az a “megszerzett területek etnikai homogenizálására irányul”, ennek pedig a határon túli magyar kisebbség a kárvallottja.
Míg Magyarországon és máshol is a szakértők “oktatási piramisról” beszélnek, addig a határon kívül legfeljebb oktatási Eiffel-toronyról van szó, jóval kevesebb ember jut ugyanis minőségi képzéshez – fogalmazott. Hozzátette: a magyar nyelvű szakképzésre is sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani.
Kitért arra is, hogy a határon túli magyar fiatalok közül kevesen jutnak el nemcsak magyar nyelvű felsőoktatási intézményekbe, hanem az adott ország saját nyelvű főiskoláira, egyetemeire is.
Az elért eredményekről szólva az Országgyűlés elnöke az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai magyar nyelvű egyetemeket, főiskolákat említette meg és azokat a magyar felsőoktatási intézményeket, amelyek a határon kívül is működtetnek karokat.
Az elmúlt tanévben 1064 külhoni magyar fiatal tanult állami ösztöndíjasként a saját országában, Magyarországon mintegy nyolcezer határon túli fiatal tanult, és a kormány 409 millió forintot költött erre a célra – ismertette Kövér László.
– MTI –
