A kormány által meghirdetett zéró tolerancia minden GMO-ra vonatkozik, és ennek alapján a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a jövőben is mindent megtesz azért, hogy Magyarország GMO-mentessége fennmaradjon – szögezte le Budai Gyula, a VM parlamenti ügyekért felelős államtitkára csütörtökön az Országházban tartott szakmai fórumon.
A Célkeresztben a GMO-k mezőgazdasági felhasználása címet viselő, a témával foglalkozó országgyűlési nyílt napon az államtitkár leszögezte: a szaktárca megakadályozza, hogy génmódosított kukorica termesztése kezdődhessen meg Magyarországon.
A kijelentés aktualitását az adja, hogy az Európai Unióban várhatóan hamarosan szabad utat kap a 1507-es génmódosított kukorica termesztése, s az engedély hatálya Magyarországra is kiterjed. Ezért is időszerű és kulcsfontosságú a GMO-ról a világos és őszinte szakmai eszmecsere – mondta Budai Gyula. Budai Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy az unióban a génmódosított szervezetekkel (GMO) kapcsolatos döntéshozatali rendszer nem jól működik. Ezt az is mutatja, hogy a 1507-es génmódosított kukorica engedélyezését lehetővé tévő bizottsági javaslatot csak öt tagállam – amely közül négyben a kukorica meg sem terem – támogatta a 28-ból. Úgy vélte, a 1507-es génmódosított kukoricáról a bizottsági javaslat erős gazdasági lobbyérdekek hatására született meg.
Közölte, ugyanakkor Magyarország GMO-mentességét az ország alaptörvénye is szavatolja. Kifejtette, Magyarország évek óta azért harcol, hogy a GMO-val összefüggő kérdésekben a döntés kerüljön a tagállamok hatáskörébe. Jelezte: Magyarország ebben a harcban élenjár az uniós tagállamok között, s már vannak eredmények is. Példaként említette a MON 810-es kukoricára és az Amflora burgonyára meghozott magyar termesztési moratóriumot.
Az államtitkár elmondta, a géntechnológiával kapcsolatban szükséges a szakmai párbeszéd, mert a felmerülő kérdésekre megfelelő válaszokat kell adni. A mostani rendezvénynek is az a legfontosabb célja, hogy felhívja a génmódosított növények termesztésében rejlő veszélyekre az emberek figyelmét. Utalt arra, hogy a szaktárcát olyan vád is éri, hogy a zéró tolerancia elvének alkalmazása gátolja a GMO-kkal kapcsolatos kutatásokat. Ezt az államtitkár visszautasította azért, mert géntechnológiai ellenőrző hatóságaként a szaktárca egyetlen kutatóintézeti kérelmet sem utasított el ezen a területen. Budai Gyula, idézve Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága elnökének bevezető szavait, emlékeztetett, az ország GMO-mentességét először megfogalmazó, 2006-os országgyűlési határozatot ötpárti egyetértéssel hozták meg.
Az eseményen Bene Zoltán, a vasvári Karintia Kft. cégvezetője a többi között arról beszélt: a konferencia aktualitását egyebek mellett az adja, hogy Magyarországon mintegy 900 ezer tonna szójadarára van szükség évente, miközben az ország ennek csupán a 10 százalékát tudja előállítani. A 40 ezer hektáros szója vetésterületet 100 ezer hektárra lehetne növelni rövid időn belül. Ez azért volna fontos, mert az országba behozott szójadara és -bab – összesen mintegy 700 ezer tonna – 90 százaléka GMO-s – vélekedett a szakember. Ifjabb Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke az MTI-nek elmondta, a magyar mezőgazdaság számára azért fontos a GMO-mentesség, mert az többletértéket képvisel. A GMO-mentes élelmiszerek jobban eladhatók, piaci előnyt jelentenek Magyarország számára – tette hozzá.
(MTI)
