Az MTA Nyelvtudományi Intézete bemutatja a Nagyszótár V. kötetét
A magyar nyelv nagyszótára, a magyar nyelvtudomány eddigi legnagyobb szótári vállalkozása újabb mérföldkőhöz, az V. kötet bemutatásához érkezett. Az Oxford English Dictionary nagyságrendű vállalkozás 230 év történelmi, társadalmi változásainak is nyelvi lenyomata.
„Olyan ez, mint egy székesegyház építése; olykor generációk kellenek hozzá” – fogalmazott Nádasdy Ádám, aki a nyelvet tanárként, költőként és műfordítóként egyaránt hivatásszerűen használja. Az első köteteket még 2006-ban mutatták be, a közönség ekkor találkozhatott először a már közel két évszázada tervbe vett munkával. Azóta újabb kötetekkel gazdagodott a sorozat, amelynek lezárása a ma még távolinak tűnő 2030-as évekre várható. Addig azonban nem csupán újabb szókészleti elemekkel (blog, depis stb.) egészül ki, hanem elektronikusan is (CD-n és online) hozzáférhetővé válik a szótári anyag.
Az elmúlt közel kétszáz év történelméről nemcsak e történeti jellegű szótár szócikkei árulnak el sokat, hanem a munkálat hányatott sorsa is tükrözi azt. A Nagyszótár első terveit még 1831-ben hagyta jóvá a Magyar Tudós Társaság, a tényleges szótárírói munka azonban csak a XXI. század legelején kezdődött el. Mint értelmező szótár elsődlegesen a szavak jelentéseit és az azok közti kapcsolatot mutatja be. Lexikográfiai koncepciójának kidolgozója és egyben a mű főszerkesztője Ittzés Nóra, az Új magyar tájszótár egykori szerkesztője.
Különlegesen értékessé teszi a vállalkozást, hogy szövegbázisra, ún. korpuszra épül, s a szöveggyűjteményében fellelhető adatok elemzése alapján, eredeti példamondatokkal mutatja be címszavait. A feldolgozott szövegek az 1772 és 2000 közötti időszakból, a legkülönfélébb stílusrétegekből származnak: a régies és a mai, a szépirodalmi és a tudományos, a nyelvjárási és a szleng, a szak- és a sajtónyelvi szóhasználatot egyaránt tükrözi a szótár. Szöveggyűjteménye 3 különböző adatbázisból áll: egyrészt a 2005-re (20 év alatt) összeállított, 27,5 millió szövegszavas Magyar történeti szövegtárból (ennek rögzítését még Commodore számítógépeken kezdték el), másrészt a XIX. század végétől gyűjtött 5-6 milliós archivális cédulaanyagból, harmadrészt egy több százmillió szavas CD-s szöveggyűjteményből.
„Ebben a munkában benne van, benne lesz minden, amit gondolni, mondani, ismerni lehet, ha az embernek magyarként van köze a léthez – összegzett megkeresésünkre Grecsó Krisztián író, a könyvbemutató egyik szereplője.
A több mint 20 kötetesre tervezett mű V. kötete a c (avagy cé, cz, tz) betű címszavától a dézsmaszedőig szedte csokorba az elmúlt 230 év szókészletét. Az 1 247 lapos kötet 4 122 szócikkben dolgozza föl a szavakat, szókapcsolatokat, amelyeknek használatát 35 157 példamondattal érzékelteti.
Az V. kötetet február 20-án, csütörtökön 11 órakor az MTA Nyelvtudományi Intézetében (1068 Budapest, Benczúr utca 33.) mutatják be az alkotók. A belépés ingyenes.
A házigazda Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatója.
A Nagyszótárt Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója, majd pedig a főszerkesztő, Ittzés Nóra mutatja be. A Nagyszótár irodalmi, kulturális jelentőségét Grecsó Krisztián író értékeli.
