A tervek szerint március 12-én indul útjára a Nemzeti Könyvtár 24 kötetet tartalmazó „második hulláma”, melyet nyolc neves politikus, nyolc kiemelt intézmény jelenlegi vagy egykori vezetője és nyolc egyházi méltóság ajánlása alapján állítottak össze – jelentette be pénteken Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott.
A felkért politikusok Orbán Viktor, Kövér László, Navracsics Tibor, Semjén Zsolt, Tarlós István, Balog Zoltán, Hende Csaba és Szőcs Géza, az intézményvezetők Pálinkás József, Matolcsy György, Fekete György, Csorba László, Baán László, Vidnyánszky Attila és Vizi E. Szilveszter, az egyházi méltóságok pedig Erdő Péter, Feldmájer Péter, Gáncs Péter, Steinbach József, Prőhle Gergely, Korzenszky Richárd, Bogárdi Szabó István és Köves Slomó voltak. A felkért személyiségek 3-3 könyvet ajánlottak, ezek közül választottak a szerkesztők – hangzott el a Parlamentben megrendezett sajtótájékoztatón.
A tervezett menetrend szerint a második hullámban négy körben jelenik majd meg 6-6 kötet, a kiadások várható dátumai idén március 12. és szeptember 15., jövőre pedig március 3. és október 22. Kerényi Imre elmondta azt is, hogy az első kettőt további két „hullám” követi majd: a 3. hullám kínálatát jobb- és baloldalhoz kötődő értelmiségiek ajánlásai alapján állítanák össze, a 4. hullámot pedig a kortárs magyar irodalomnak szentelnék, egy tévéműsor keretében bevonva a széles nyilvánosságot a könyvek kiválasztásába.
A négy hullámban a tervek szerint összesen 96 kötetet adnak ki. A várhatóan március 12-én megjelenő könyvek közül Orbán Viktor miniszterelnök egy Rejtő Jenő-válogatást ajánlott (A három testőr Afrikában, Piszkos Fred közbelép, Csontbrigád), Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes pedig Kosztolányi műveit (Nero, a véres költő, Pacsirta, Édes Anna). Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Fraknói Vilmos Pázmány Péter és kora című munkájához írt ajánlást, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének alelnöke pedig Venetianer Lajos A magyar zsidóság története című művét ajánlja az olvasók figyelmébe.
Kerényi Imre kitért a jogdíjakkal kapcsolatos problémákra is. Mint mondta, néhány szerző esetében egyelőre nem sikerült felkutatniuk a jogtulajdonosokat, ezek közé tartozik Szentgyörgyi Albert, Cziffra György, Hamvas Béla és Patai József. „Az ilyen esetekben az Artisjus elhagyott javakkal foglalkozó osztálya indít vizsgálatot. Ha ez eredménytelen, születik egy statútum, amelyben a kiadók arról nyilatkoznak, hogy amennyiben előkerül az örökös, kifizetik a jogdíjat” – magyarázta az Alaptörvény terjesztésével kapcsolatos koncepció kidolgozásáért, végrehajtásának irányításáért felelős miniszterelnöki megbízott.
Kerényi Imre a kiadási tervekkel kapcsolatban megjegyezte: a színházakhoz hasonlóan fenntartják a „műsorváltozás” jogát, azaz elképzelhető, hogy egy-két cím ki fog még cserélődni. Újságírói kérdésre válaszolva Kerényi Imre elmondta: a most felkért politikusok között azért nincs ellenzéki, mert „először házon belül kell megcsinálni, aztán lehet majd kinyitni a kaput”.
Jelezte, hogy a harmadik, 24-kötetes kiadási „hullámban” kizárólag értelmiségieket fognak majd felkérni könyv-ajánlásra, és köztük lesz majd olyan is, aki a baloldalhoz kötődik. A célja szerint a magyar írott kultúra legjavát egységes sorozatba gyűjtő Nemzeti Könyvtár első köteteit 2012. október 3-án adták ki. A válogatás szempontjai az olvasmányosság, a sokszínűség és a nemzeti önbecsülés erősítése. A könyvek hét rovatba rendeződnek: magyar írók, hősök, tájak, mesék, ízek, ritkaságok és ünnepek.
(MTI)
