A lakosság fele nyugdíjasként a jelenlegi fizetésének legfeljebb 50 százalékával számol
Az öngondoskodásnak ideális esetben több pillére van, melynek szerves része lehet az új adójóváírásra jogosító nyugdíjbiztosítás is
Bár a nyugdíj előtt álló felnőtt magyar lakosság kétharmadát foglalkoztatja a nyugdíjkérdés, és a megtakarítási szokások és lehetőségek miatt az öngondoskodás is egyértelműen előtérbe kerül a következő években, nyugdíj célú megtakarítással mégis csak a lakosság 18 százaléka rendelkezik – derült ki a Generali Biztosító reprezentatív kutatásából. A megtakarítási szándék és a konkrét tettek között annak ellenére is egyre inkább nő a szakadék, hogy a gazdaságilag aktív magyar felnőttek fele úgy érzi, a várható nyugdíja nem lesz elegendő arra, hogy megéljen. A Generali Nyugdíjprogram által is kínált új, adójóváírásra jogosító nyugdíjbiztosítás újabb alternatívát jelenthet az öngondoskodásra.
A Generali Biztosító 2009 és 2011 után ismét reprezentatív felmérést készített a felnőtt hazai lakosság körében arról, hogyan változott nézőpontjuk aktív éveik utáni anyagi helyzetükkel kapcsolatban. A korábbi és a jelenlegi kutatások eredményeit összevetve az a tendencia látható, hogy bár a lakosság egyre fontosabbnak tartja az öngondoskodást[1], és egyre inkább foglalkoztatja őket a nyugdíjkérdés[2] is, konkrét lépéseket azonban nehezen tesznek, hiszen az elmúlt évekhez képest kevesebben és kevesebbet tudnak félretenni.
A hazai demográfiai számítások szerint 2050-re 4 aktív korúra már 6 eltartott jut[3], ennek hatása is tükröződhet a nyugdíj összegével kapcsolatos várakozásokban. A jelenlegi kutatás szerint a felnőtt magyarok kétharmada arra számít, hogy a várható nyugdíja sokkal kevesebb lesz, mint jelenlegi jövedelme: a lakosság közel fele (47%) úgy véli ez egyáltalán nem lesz elegendő a megélhetéshez, további 22 százalék szerint pedig a kívánt színvonalú életvitelt sem fogják tudni fenntartani. A legtöbben (47%) a jelenlegi fizetésük legfeljebb felével számolnak nyugdíjasként, de a megkérdezettek 32 százaléka szerint is csak a mostani fizetésük felét-háromnegyedét kapják majd kézhez. Aktív éveik utáni anyagi helyzetükért legjobban a most harmincas, negyvenes korosztály tagjai aggódnak, valamint a diplomások, akiknek majdnem háromnegyede (73%) számít jelenlegi bevételeinél jelentősen kisebb összegre nyugdíjazása után.
Ugyanakkor a nyugdíj célú megtakarítási szándék és a konkrét tettek között egyre inkább nőtt a szakadék: míg 2011-ben 40% volt azok aránya, akik valamilyen formában már megtakarítottak ezzel a céllal, 2013-ban csupán 18%-uk tett bármilyen lépést az ügyben. A Generali kutatásában megkérdezettek válaszaiból kiderült, hogy a nyugdíj célú megtakarítások tekintetében a férfiak (21%) előrelátóbbak, mint a nők (15%), és a kor előrehaladtával egyre nő azok aránya, akik felkészülnek erre az időszakra, de még az 50 éven felüliek körében is csupán 30 százalékos ez az arány. A felsőfokú végzettségűek és a magas jövedelműek jóval tudatosabbak, utóbbiak körében 48 százalék az aktívan előtakarékoskodók aránya.
A nyugdíjra tudatosan készülők az esetek majdnem felében (48%) önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket tesznek, minden negyedik válaszadó nyugdíj célú életbiztosítást kötött, 17 százalékuk pedig a bankszámláján spórol idős korára. Mindez összhangban van a lehetséges nyugdíj célú megtakarítási formák ismertségével is: a legtöbben (78%) a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztári (71%) befizetéseket említették, ezt követte a nyugdíj-előtakarékossági számla (43%) és az otthon félretett pénz (41%). Az idősebb korosztály ennél szélesebb körben ismeri a nyugdíj célú életbiztosításokat: az 50 év felettiek közel fele (47%) említette ezt a lehetőséget.
„Várakozásaink szerint a nyugdíjbiztosítások a nyugdíj célú megtakarítások között egyre népszerűbbek lesznek, hiszen az adójóváírás lehetőségével végre megszűnt az a versenyhátrányuk, ami a legismertebb nyugdíj célú megtakarítási formák (önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ) esetében már eddig is sem volt. Ez a hosszú távú befektetés – mint a kutatásunk is mutatja – elsősorban a 40 év feletti aktív munkavállalók számára lehet vonzó alternatíva, de az ennél fiatalabb korosztály számára is ajánlott, hiszen minél korábban kezdjük el a pénzügyi öngondoskodást, annál nagyobb biztonságban lehetünk nyugdíjas éveinkben is” – mondta Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatója.
Az ideális eset azonban a több lábon álló öngondoskodás: így akár a NYESZ, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések, a nyugdíjbiztosítás és az egyéb nyugdíj célú életbiztosítások jól kiegészíthetik egymást. A Generali Nyugdíjprogramban is számos nyugdíj célú megtakarítási forma választható az új, adójóváírásra jogosító befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások mellett. A Generali a lakosság megtakarítási szokásait és lehetőségeit vizsgáló kutatásából kiderült, hogy minden negyedik ember tud megtakarítani, a legtöbben legfeljebb havi 50 ezer forintot, de ezen összeg töredékéből is, egy jól megválasztott befektetési formában, hosszú távon akár több millió forint is összegyűjthető.
„Mivel az idei évtől a nyugdíjbiztosításukra befizetett összeg 20 százaléka – de maximum 130 ezer forint – a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető, és ez az összeg a nyugdíjbiztosítási szerződésen kerül jóváírásra, aki él ezzel a lehetőséggel, magasabb összeget takaríthat meg nyugdíjas éveikre. Tehát, aki legalább 15 ezret félre tud tenni havonta, annak már érdemes elgondolkodnia egy adójóváírásra jogosító, befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosításon, hiszen így 20 év alatt összesen közel 10 millió forintot gyűjthet össze nyugdíjas éveire, melyből az adójóváírás csaknem 1,8 millió forint” – tette hozzá Schaub Erika.
A Generali azonban nem csak azon megtakarítani szándékozóknak kínál megoldást, akik az adójóváírást igénybe szeretnék, illetve tudják venni, hanem azoknak is, akik ugyan nyugdíjcélra takarítanak meg, de nem a törvény szerinti nyugdíjbiztosítás keretében, illetve, akik csak kisebb összeget tudnak félre tenni, de fontos számukra a széles körű baleset- és egészségbiztosítási védelem is.
