A rendőrség visszaszerezte a közbizalmat – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a rendőrség múlt évi tevékenységét értékelő értekezleten, szerdán Budapesten.
Kontrát Károly szerint ma az állampolgárok nagyobb biztonságban élnek Magyarországon, mint korábban. Úgy véli, az emberek szubjektív biztonságérzete nem azáltal nőtt, hogy ezt állítja a kormányzat, hanem mert a közvélemény-kutatások szerint az emberek mondják ezt.
Az államtitkár szerint 2010-ben a rendőrség morális és anyagi válságot élt át, a törvények a bűnözőket védték, a szervezet folyamatos létszámhiánnyal küzdött. A kormányprogram végrehajtásaként azonnali intézkedésekre volt szükség, szigorúbb törvényeket alkottak, soron kívüli eszközfejlesztéssel, létszámbővítéssel, beruházásokkal segítették a rendőrök munkáját, ennek révén nőtt a rendőrőrsök, a körzeti megbízotti egységek száma, így a közterületi jelenlét, valamint a rendőrség társadalmi elismertsége is.
Kontrát Károly az elmúlt húsz év legjobb eredményének nevezte, hogy csökkent a regisztrált bűncselekmények száma, 2012-höz képest 2013-ban 20,5 százalékkal.
Az idei év feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy mindenkinek az érdeke a közterületi jelenlét stabilitása és az elért eredmények kiterjesztése. A lakosság szubjektív biztonságérzetének további növelése érdekében a megelőzés fontosságát, továbbá a polgárőrséggel, az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, egyházakkal és a társszervekkel való együttműködést emelte ki.
Célnak nevezte, hogy „megvédjék egy élet munkáját”, ennek részeként bejelentette azt is, hogy megvizsgálják a büntető törvénykönyv szigorítását a lakásbetöréseket illetően.
Megemlítette a tiszthelyettesi és zászlósi állomány illetményemelését is, ők a korábbi emeléssel és a kormányfő által bejelentett, januártól visszamenőleges hatályú emeléssel együtt havi 24 ezer forint kiegészítő juttatást kapnak.
Papp Károly országos rendőrfőkapitány a rendőrség 2013. évi tevékenységét értékelve azt hangsúlyozta: az Országos Rendőr-főkapitányság és az alárendelt szervei megvalósították a szervezet részére meghatározott feladatokat és elérték a kitűzött célokat.
Kiemelte, hogy a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 10,4 százalékkal, a polgárok szubjektív biztonságérzetét befolyásoló jogsértések száma 9,6 százalékkal csökkent, a rendőrség nyomozáseredményességi mutatója pedig 10 százalékponttal javult 2012-höz képest.
A kistelepülések közbiztonságának javításáról szólva a körzeti megbízotti szolgálat megerősítését hangsúlyozta, továbbá az intézkedési kultúra váltását, a polgárokkal, önkormányzatokkal, oktatási intézményekkel való párbeszédet. A rendőri munka minősítéséről beszélve több olyan közvélemény-kutatást is említett, amelynek alapján javult a szervezet megítélése. Többek közt a Tárki 2009-ben és 2013-ban végzett kutatására hívta fel a figyelmet, e szerint a Magyar Tudományos Akadémia, az Állami Számvevőszék és a rendőrség megítélése a legkedvezőbb, s ezen belül javult a rendőrségé a két felmérés között.
A munkájukat befolyásoló jogszabályok közül az új büntető törvénykönyvet, a körözési nyilvántartás újraszabályozását, az e-útdíj bevezetését, továbbá az életvitelszerű közterületen tartózkodás szabályozását emelte ki.
Magyarország bűnügyi és közbiztonsági helyzete kiegyensúlyozott és szélsőségektől mentes volt – jelentette ki Papp Károly. Hozzátette: az ismertté vált bűncselekmények közül az elmúlt öt év átlaga alatti volt az emberölések, a testi sértések, az önbíráskodások, a személygépkocsi-lopások, a rablások, a zsarolások, a rongálások száma. 2012-höz képest javult az emberölések, a halált okozó, illetve a súlyos testi sértések, a személygépkocsi-lopások, az önbíráskodások és a rongálások nyomozáseredményességi mutatója.
A bíróság elé állítások száma a 2012-es adatokhoz képest 9712-ről tavaly 12 568-ra nőtt, a vádemelésre átadott ügyek száma 10 százalékkal nőtt, az ismertté vált bűnelkövetők száma 93 976-ról 96 126-ra emelkedett, de csökkent a külföldi elkövetők száma. Az ismertté vált, sértetté váló természetes személyek száma 10 százalékkal csökkent.
A legtöbb bűncselekményt a fővárosban, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében követik el, míg a legkevesebbet Békés, Veszprém, Zala, Komárom, Tolna és Vas megyében.
A rendőri eljárásban bűnügyi őrizetbe vettek száma 14,8 százalékkal nőtt, és közülük az előzetes letartóztatásba helyezettek száma is 21,6 százalékos emelkedést mutat.
A főkapitány beszámolt arról is, hogy több mint 1,6 millió órát tett ki a közterületi szolgálat, nőtt az elfogottak, az előállítottak és a biztonsági intézkedések száma, és kevesebb alkoholszondás ellenőrzés mutatott pozitív eredményt.
Ismertette: megteremtődött a házi őrizet technikai ellenőrzése, ennek érdekében 652 eszközt szereztek be.
A rendőrség 2300, a gyülekezési törvény alá tartozó rendezvényt és ennél is több sportrendezvényt biztosított.
A közlekedésbiztonságról szólva elmondta: kis mértékben nőtt a személyi sérüléssel járó balesetek száma, ugyanakkor csökkent a halálos balesetek és a halálos áldozatok száma.
Óriási nyomásnak nevezte, hogy nőtt az illegális bevándorlók száma, Csongrád és Bács-Kiskun megyében a 2012-es évhez képest a négyszeresére. Nagyobb lett az embercsempészettel összefüggő és illegális határátlépők száma is.
A 2014. évi feladatokat a következő hetekben a területi rendőri szerveknél megtartandó parancsnoki értekezleteken határozza meg a rendőrség felső vezetése – mondta a főkapitány.
(MTI)
