Judith H. Morrison
ÁJURVÉDA
Harmóniában önmagaddal és a természettel
Müller Péter előszavával
Az egyre gyorsuló munkatempó és a bennünket elárasztó információs áradat világszerte megváltoztatta az életmódunkat, gyakran a fizikai, a mentális és spirituális egészségünk kárára. Az Ájurvédát felhasználhatjuk az egyensúly helyreállítására, ha odafigyelünk az étrendünkre, a munkánkra, a szabadidős tevékenységeinkre és a kapcsolatainkra – és arra, hogy mindez hogyan hat a szervezetünkre.
A kötet olyan útmutató, amely az életerő és egészség ősi indiai rendszerét a mai ember számára is könnyen érthetővé teszi. Az Ájurvéda szerint az emberek alkatát három alapvető energia aránya határozza meg. Ezek a vata, a pitta és a kapha. Ez az egyedi alapállapot befolyásolja az evési és alvási szokásainkat, az emésztésünket, az anyagcserénket és a lelki alkatunkat csakúgy, mint az egyes betegségekre való hajlamunkat. Ha az életmódunk felborítja az alkatunknak megfelelő egyensúlyt, fogékonyak leszünk a betegségekre, amíg az egyensúly helyre nem áll.
Illusztrált táblázatok és kérdőívek segítségével meghatározhatjuk az ájurvédikus típusunkat, és azt, hogy milyen életmódot kell folytatnunk az egészségünk és az életerőnk fenntartása, illetve helyreállítása érdekében. A kötetben az élelmiszerekről is találunk táblázatokat, és megtudhatjuk, hogyan egyensúlyozzuk ki az étrendünket ájurvédikus módon.
A tartalomból:
Az Ájurvéda eredete – A három életenergia – Az alkatok értékelése – A test, amikor egészséges – A betegség folyamatai – A betegségek értékelése – Napi teendők – A munka, a szabadidő és a testmozgás értékelése – reggeli állapotfelmérés – Az étel és az étrend – Élelmiszerek táblázatai – Értelem és érzelem – Változtatás és tudatosság
Judith H. Morrison az új-mexikói Ayurvedic Institute Ájurvédikus Tudományok szakán végzett. Az 1990-es évektől Nagy-Britanniában népszerűsítette az Ájurvédát. Csoportjainak, műhelymunkáinak középpontjába az életmódváltást és az öngyógyítást állította.
Őszintén remélem, hogy e könyv által bepillantást nyerhetnek az Ájurvéda mélységeibe, szépségeibe és lehetőségeibe. Elnézést kérek, ha az értelmezésem bármilyen módon torzította volna a tanítást, és bízom benne, hogy az Ájurvéda iránti érdeklődésük kielégítésére józan ítélőképességgel keresnek majd hiteles és meggyőző tanárt. (Judith Morrison)
MÜLLER PÉTER ELŐSZAVA
Ha valaki nem beteg, még nem egészséges.
Az egész-ség, ahogy a szó üzeni, azt jelenti, hogy „egész” vagy teljes.
Önmagaddal és a világgal egységben élsz. Harmóniában van a tested a lelkeddel, lelked a szellemeddel. Gondolataid és érzéseid segítik a szerveid és sejtjeid működését. Egész lényed harmóniában, vagyis szeretetben él a többi emberrel és az egész természettel.
Alapvető létélményed ilyenkor a boldogság.
Ahogy Hamvas Béla mondta: a „tükörsima kedély”.
Azt, hogy egy ember egészséges, onnan lehet látni, hogy boldog.
Hiába nem fáj semmije, pontosan ver a szíve, tiszta a vizelete, és jók a leletei – ha nem boldog, nem egészséges.
Nincs összhangban magával.
Ez az Ájurvédának – az élet tudományának – az alapvető tanítása.
Ilyen értelemben mi nem vagyunk egészségesek. A világszemléletünk sem egészséges, mert elgondolni is képtelenek vagyunk, hogy minden mindennel nemcsak összefügg, de rejtélyes módon egy is.
Judith Morrison könyve okosan és átélten ír erről az ősi tudásról, amelynek már az első emléke, a Csaraka-szanhitá is jóval több volt, mint egy orvosi könyv. Mivel tudta, hogy az ember a mindenség mása, vagy a mi szavunkkal, „Isten képére teremtett,” egyszerre volt a fizikai test elemzője, az energiák természetének tudója, a lélek látója, és a világ legteljesebb bölcseleti rendszerének, a Védáknak a tanítása.
Ezért találunk ebben a könyvben is ételeket, italokat, fűszereket, gyógynövényeket, különféle célzott diétákat, fákat, tájakat és fényeket, a hajnal, a dél, az este és az éjszaka hatását az emberre. Bemutat jógagyakorlatokat a zaklatott lélek harmonizálására, különféle masszás-technikákat, és utalást arra, hogy az emberi életnek értelme van: Igazi Valónk megtalálása.
Amíg tudjuk a választ a „Ki vagyok én?” kérdésére, lehetünk valójában „egészséges”-ek.
A válasz pedig nem intellektuális, hanem tapasztalati:
„Aham Brahma aszmi”. Lényem isteni.
