Azt hiszem, nem kevés fantasy-rajongó álma teljesülhetett a Pokoli báléjszakákkal. Ez a kötet némileg rendhagyó, ugyanis nem regényről, hanem novellagyűjteményről van szó, amely nem annyira szokványos kivitelezés a műfajban. Összesen öt szerző állt össze a kötet erejéig: Meg Cabot, Kim Harrison, Michele Jaffe, Stephenie Meyer és Lauren Myracle, akik külön-külön már mind ismert nevek a könyvpiacon – lehet tehát csemegézni rendesen.
Mivel rövidebb történetekről van szó, így a regényekkel ellentétben a cselekményismertetés eléggé korlátozottan és szűkszavúan oldható meg azért, hogy az érdemleges információkat továbbra is a jótékony sötét homály fedje el – ergo nehogy idő előtt le legyen lőve a poén. Annyit azonban biztonsággal el lehet árulni, hogy az öt történet közös vonása a bál. A cím, illetve a szerzők munkássága beszédes: tehát egyáltalán nem hétköznapiak a szóban forgó események. Mindegyik éjjelen történik valami.
A novellák in medias res-szel indítanak – ami így is van rendjén, tekintve a műfaj jellegzetességeit. Közös vonásuk a sötét, misztikus, gótikus hangulat; illetve, hogy olykor véresek, és valami izgalmas-fordulatos következik be, aminek hatására elszabadul a pokol, illetve kő kövön nem marad. A természetfeletti lények és a paranormális jelenségek természetesen ezúttal is elmaradhatatlan kellékek.
Annak megítélése, hogy a Pokoli báléjszakák áldás vagy átok-e a rajongókra nézve, igen fogós kérdés. Ugyanis, mivel a történések csak úgy sodorják magukkal az olvasót, így azok gördülékenyen olvastatják magukat. Ami viszont szinte már felér egy kisebbfajta kínzással az az, hogy igen hamar véget is érnek, otthagyva a még többre vágyakozó olvasót; nem beszélve arról, hogy maradnak nyitott kérdések, elvarratlan szálak is (ami megint csak műnemi sajátosság) – öröm az ürömben, hogy így legalább az olvasó maga írhatja meg képzeletében a neki tetsző befejezéseket.
A novellák magukon viselik a szerzők írói stílusát, meglepetést így nem fognak okozni a színvonalat illetően. Az írónők, illetve a műfaj kedvelőinek nem kérdés, hogy ajánlott – számukra ugyanis igazi ínyencségnek számítanak ezek a rövid kis szösszenetek. Aki pedig esetleg berzenkedik a témától, annak kedvcsinálóként-ízelítőként beválhat a történetcsokor. Legalább egy kedvencet közöttük pedig minden bizonnyal találnak az olvasók, tehát nem igazán lehet mellényúlni a Pokoli báléjszakákkal.
