2014. február 3-8 közötti programok
Február 6., csütörtök 17 óra – Színészmúzeum
MOZDULATMŰVÉSZET 100+
Válogatás a MOHA-Mozdulatművészeti Gyűjtemény és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat fotóiból
A kiállítást megnyitja: Eifert János fotóművész
Közreműködnek: Fenyves Márk és Pálosi István mozdulatművészek
Százéves a magyar moderntánc hungarikum – a MOZDULATMŰVÉSZET – az Orkesztika Iskola. Ezt
a száz évet az Orkesztika Alapítvány – Mozdulatművészeti Gyűjtemény segítségével mutatjuk be a kamara-kiállítás keretében.
A duncan-i ihletésű, individualista modern táncművészet Magyarországon Dr. Dienes Valéria (1879-
1978) Párizsból való 1912-es hazaérkezésével kezdi meg hódítóútját. A Mozdulatművészet (Dienes Valéria elnevezésével Orkesztika) a táncművészet intellektuális irányzata, tánctudomány és általánosabb értelemben egy teljes embert nevelő újfajta gondolkodásmód, pedagógiai reform és egy modern (mára klasszikus-modern) esztétika megjelenése a tánc világában. Intézményrendszere – a balett mellett – 1920-as évekre alakult ki, majd az 1950-es évek ideológiai viharaiban betiltásra, elnémításra került. Az 1970-es években indult újra, és hivatalosan 1991 óta intézményesült keretekben is létezik ez az Iskola.
Ma a táncszínpadokon a Magyar Mozdulatművészeti Társulat, az oktatás és tudomány (kutatás)
tekintetében pedig az Orkesztika Alapítvány – MOHA-Mozdulatművészek Háza adja meg formai keretét a működésnek.
(március 28-ig)
* Február 8., szombat 10 – 12 óra – Rákóczi-ház
MESTERKEDŐ
Képzőművészeti foglalkozás gyermekeknek
A Miskolci Galéria kiállításai
2014. február
* Január 9 – február 8. / Rákóczi-ház
Vektorok – írás egy jövendő őskoponyán
KOMORÓCZKY TAMÁS KÉPZŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA
Ahogyan ma ismerjük, a művészet fő feladata az lehet, hogy a világ megismeréséhez nyújtson vizuális segédanyagot – vagy változtasson rajta. Ha a világ egyik vagy másik részét: önmagunkat, illetve a természetet ábrázolja hűen, vagy kívánt irányba alakítani igyekszik, akkor fogadhatjuk el. Azonban, ha kizárólag önmagunkat prezentálja a mű, akkor kérdéses, hogy ez mások számára mennyiben lehet érdekes: a szubjektivitás parttalanságba hajlamos torkollni. Ha pedig a természetet próbálja meg ábrázolni, akkor szembesülnünk kell a jelenlegi tudományos természetfölfogás részekre szakadtságával, a valódi állítások rendszeréből összeálló egységes és bizonyított szemlélet fájó hiányával.
Komoróczky Tamás miskolci kiállításán egy olyan ősbemutatóban lehet részünk, ahol a művész a nézőre és nézettre nem szétválasztott, egységes valóság modellezésére tesz egy kísérletet. Az anyag és a tudat egymásra utaltságát, együttműködését egy vektor-tér fényinstallációban és egy álomszerű animációban teszi fizikailag átélhetővé és érzékelhetővé.
* Január 21 – február 21. / Rákóczi-ház
„Keretek nélkül ”
SZILÁGYI RUDOLF MAZSAROFF-DÍJAS FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA
* 2014. január 22 – május 10. / Rákóczi-ház
TÍZESET – TÍZÉVES A SPANYOLNÁTHA MŰVÉSZETI FOLYÓIRAT
Ünnepi kiállítás- és programsorozata
Január 22 – május 10. / Rákóczi-ház
MI A BIBI
A világjárvány számtalan embert, közöttük híres alkotóművészeket is elragadott magával. Említhetjük a Spanyolnátha művészeti folyóirat impresszumából Kaffka, Schiele, Rostand, Apollinaire nevét, akik életük és pályájuk csúcsán távoztak az élők sorából. Ugyanígy gondolnunk kell a hétköznapok embereire is, akik családi és munkahelyi gondjaikat hagyták hátra. A túlélők, az ott maradtak vajon hogyan élték át, hogyan fogalmazták meg a továbbélés esélyeit? Hogyan gyógyultak be a nagyobb sebek és hogyan fogalmazódtak meg az évek múltával a meg nem válaszolt fájdalmak? Hogyan beszéltek az emlékekről gyermekeiknek az ott maradtak és a gyerekek hogyan fogalmazták meg a megérthetetlent?
Számtalan megközelíthetősége, értelmezhetősége adódik a Mi a bibi kérdésnek és hívó szónak. Kérdez, kérdőjel nélkül, kijelent, címként, pont nélkül. Óhajt, felkiáltójel nélkül, bárcsak ne lenne bibi, felkiált, itt a bibi. Föltesszük a kérdést: a bibi lehetett eredetileg B.I.B.I.?, pl. ahogy a Fiat eredetileg volt F.I.A.T. (Fabrica Italiana Automobile di Torino); s ha lehetett, tárjuk fel eredetét. Eljátsszuk, hogy mivel a mozaikszavak után, ill. elemei közé nem teszünk pontot, 1./ a bibi mozaikszót, akronimát, szóösszevonással létrehozott szót rejt-e, avagy 2./ esetleg annak speciális típusának, a betűszónak (inicializmus) példája, amely az eredeti, több szóból álló kifejezés egyes szavainak csak a kezdőbetűiből áll? Előbbi esetben pl. bipoláris biológus, Bizet biztonsága, bicikli billegetője, utóbbi esetben (felhívjuk figyelmet az „eset” szó előbbi említésére) birsalma birtokom bio birse, billentyűt birka bizalommal biztató, biztonságos bisztró bitang bitorlója. Értelmezhetjük a szó játékosságát is, melyben egyszerűen a szó jelentését próbáljuk megérteni és megfejteni.
A kiállítók a Spanyolnátha Nemzetközi Küldeményművészeti Mail Art Nívódíjjal, a XXI. Miskolci Téli Tárlaton és a XXIV. Miskolci Grafikai Triennálén a Spanyolnátha díjával jutalmazott művészek:
Bátai Sándor, Birkás Babett, Büki Zsuzsanna, Beaty Czető, Daradics Árpád, Für Emil, Gábos József, Homonna György, Koroknai Zsolt, Kováts Borbála, László János, Susanna Lakner, Lukács Róbert, Lux Antal, Henning Mittendorf, Antoni Miró, Nagy Géza, Nagy Stoica Georgeta, Pál Csaba, Repászki Ferenc, Rozmann Ágnes, Sevil Saygi, Torma László, Urbán Tibor, Vass Tibor, Zsubori Ervin
Január 22 – február 22. / Rákóczi-ház
PLAKÁT, RONCS – GÉCZI JÁNOS KIÁLLÍTÁSA
Géczi János költő, esszéista, képzőművész. A Spanyolnátha művészeti folyóirat rendszeres szerzője, József Attila-díjas. 1954-ben született, Veszprémben él. 2003-ban habilitált a Pécsi Egyetem Művészeti Karán. 1991-től az Iskolakultúra főszerkesztője. A Veszprémi Egyetem Antropológia és Etika Tanszékének tanszékvezető docense. Kiállítása a miskolci utcák elhagyott plakátjainak újragondolásával, felhasználásával készült.
Január 22 – február 22.
TELJESSÉGGEL LEHETETLEN
Fotók a Spanyolnátha életéből
A tízéves Spanyolnátha művészeti folyóirat offlájn, közéleti-közművelődési tevékenységét a rendezvényein készült fotódokumentációkból történő szűk válogatás keresztmetszetében összességében, átfogóan bemutatni teljességgel lehetetlen. Másra vállalkozik a tárlat: teljességgel a lehetetlenre – hiteles dokumentum-albumot tár elénk úgy, hogy nem ragad meg kizárólag a kronologikus dokumentáció-sorozatok monoton bemutatása terén; ezért hol aprólékos, tüzetes, részletező, hol nagyvonalúan feledékeny; sokkal inkább arcokra, arcok „gyülekezeteire” ügyel, olyan pillantásokat és gesztusokat ragad meg, melyek jellemzően érzékeltethetik az anyagait kizárólag onlájn közlő folyóirat offlájn programjainak egyedülálló közösségépítő erejét, a személyes találkozások, az élő lapszámbemutatók, felolvasások, kiállítások nélkülözhetetlenségét. Fotósainkhoz külön kéréssel is fordultunk: a Spanyolnátha azon szerzőinek köréből, akik a Szépírók Társaságával közösen rendezett A könyv utóélete sorozatban bemutatkoztak, rövid írásrészletet kaptak, s azokhoz készítettek, társítottak munkákat; ezzel is együttgondolkodásra késztettük az alkotókat:
Ádám János, Baranyai Zoltán, Bibók Bea, Csáki Kata, Csépes Ágnes, Dobos Klára, Dobrik Rezső, Fehér Kriszta, Fodor Tünde, Henn László András, Kiss Tanne István, Kóbor Ádám, Kocsis Csaba, Kőhalmi Péter, Lackfi János, Láng Eszter, Magyar Péter, MátyusJános, Orosz Csaba, Orosz Tamás, Repászki Ferenc, Robitz Anikó, Séllei Zsolt, Vajda János,Vass Tibor, Végh Csaba, Virág, Zolkó, Zsubori Ervin
* Január 22 – február 22. / Rákóczi-ház
KASSÁK TÚLÉLTE, KAFFKA NEM
A spanyolnátháról a Spanyolnáthában
Az 1918-as spanyolnátha járvány Miskolcon a korabeli sajtó tükrében
* Február 12 – május 10. / Rákóczi-ház
XII. KUNSZT – HAPCI!
A Nagy Kunszt a Miskolci Galéria öt éve működő kortárs képzőművészeti tanulmányi múzeuma, amely félévente rendez új, elsősorban diákoknak szóló, egy adott tematikához kapcsolódó és hozzá válogatott műalkotások segítségével megvalósuló ismeretbővítő foglalkozásokat. A Hapci! című kiállításhoz a didaktikai szempontok szerint történő műtárgyválogatás helyett a folyóiratban publikáló képzőművészeket kértünk fel új műalkotások elkészítésére és bemutatására. Olyan módon, hogy munkájukkal (annak installálásával, kiegészíthetőségével, további akciókra lehetőséget teremtő elgondolásokkal… stb.) egyben megteremtsék a foglalkozások alapjait, a közönség aktív bekapcsolódásának, azaz a múzeumpedagógiai hasznosításának széleskörű lehetőségét. A tematika olyan munkák készítését szeretné inspirálni, amelyek kifejezetten a diákság számára közvetítenek üzeneteket, mind tartalmi megfogalmazásban, mind technikai kivitelezésben. Mindazon alapigazságok továbbadásának érdekében, amellyel szívesen „fertőznék” meg az utókort. A felkért képzőművészeket arra ösztönöztük, hogy saját kifejezőeszközeikkel, több témát érintően, tömegekre szétterülő módon és messzire hatóan nagyot „hapcizzanak”! Az iskolások körében nagyon népszerűek, számon tartottak a Hapci törvények, a Csuklás törvény, Ásítás törvény, Rendszám törvény, Érdemjegyek törvénye – az alkotókat ezen Hapci törvény továbbgondolására, újraalakítására is kérjük: megalkothatják saját törvénytáruk egyes elemeit, de figyelmükbe ajánlottuk Csukás István meséjének hősét, Festéktüsszentő Hapci Benőt, és a feledhetetlen Hapcit a Hófehérke és a hét törpéből is.
Kiállítók: Bátai Sándor, Birkás Babett, Durucskó Zsolt, Fátyol Zoltán, Fazakas Tibor, Gábos József, Grela Aleksandra, HAász Ágnes, Henn László András, Jakatics-Szabó Veronika, Kónya Ábel Kováts Borbála, Lakner Susanna, Láng Eszter, Ovidiu Petca, Pál Csaba, Repászki Béla, Repászki Ferenc, Stark István, Szabó Ottó, Szlaukó László, Ujvárossy László, Zsubori Ervin
* Február 27 – április 30. / Rákóczi-ház
LUX ANTAL: SZÍN-TÉTIKUS
Lux Antal képzőművész a Spanyolnátha művészeti folyóirat rendszeres szerzője, Spanyolnátha Mail Art Nívódíjas. Budapesten született 1935-ben. A Stuttgarti Képzőművészeti Akadémia festő és grafika szakán 1965-ben végzett. 1970-től szabadfoglalkozású képzőművész, 1980-tól médiaművészettel is foglalkozik. Fontosabb díjai: Prix International Salon de Paris, in Juvisy (1964); A bonni Kunstfonds ösztöndíjasa (1988); Prize of the Hungarian Fine Artist´s Society, Internationale Bienal of Arts, Győr (1993); A Neuen Berliner Kunstverein díja (1995); A 18. Tokyo Video Fesztivál díja (1996); ZKM Karlsruhe, Artist in Residenz, 1. díj, 5. Bremer Videokunst Förderpreis, Bréma; A 20. Tokyo Video Fesztivál ezüstdíja (1998).
* Február 27 – május 10. / Rákóczi-ház
R_EMARQUE
V. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennále
1914-2014, World War 1
2014-ben 100 éve, hogy kitört az első világháború. Erich Maria Remarque a XX. század egyik
legsikeresebb írója, regényeit számos nyelvre lefordították, megfilmesítették. Tizennyolc évesen sorozták be katonának, részt vett az első világháborúban, ahol 1917-ben megsebesült, így a frontról hazatérő katonák által szertehurcolt spanyolnátha-vírusnak nem lett „gazdatestje”: jóval a járvány kitörése előtt kórházba került, s a háború végéig ott is maradt. Mail artnak tekintjük a postán, fedetlenül feladott két- vagy háromdimenziós műalkotásokat, és a borítékokba (ill. bármilyen csomagolásba) tett, a témához kapcsolódó műveket, legyenek azok akár rajzok, grafikák, elektrográfiák, fotók, festmények, művészbélyegek, pecsétnyomatok, művészkönyvek, objektek, egyéb műtárgyak. Az alkotókat arra biztattuk, hogy a mail artok díszítő funkciójául minél több olyan postai kelléket vegyenek igénybe, melyek a látvány szerves részét képezik.
A kiállítást megnyitja: Zsubori Ervin
(május 10-ig)
* Február 6 – március 28. / Színészmúzeum
MOZDULATMŰVÉSZET 100+
Válogatás a MOHA-Mozdulatművészeti Gyűjtemény és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat fotóiból
Százéves a magyar moderntánc hungarikum – a MOZDULATMŰVÉSZET – az Orkesztika Iskola. Ezt
a száz évet az Orkesztika Alapítvány – Mozdulatművészeti Gyűjtemény segítségével mutatjuk be a kamara-kiállítás keretében.
A duncan-i ihletésű, individualista modern táncművészet Magyarországon Dr. Dienes Valéria (1879-
1978) Párizsból való 1912-es hazaérkezésével kezdi meg hódítóútját, amely történetileg a máig vezet el. A Mozdulatművészet (Dienes Valéria elnevezésével Orkesztika) a táncművészet intellektuális irányzata, tánctudomány és általánosabb értelemben egy teljes embert nevelő újfajta gondolkodásmód, pedagógiai reform és egy modern (mára klasszikus-modern) esztétika megjelenése a tánc világában. Intézményrendszere – a balett mellett – 1920-as évekre alakult ki, majd az 1950-es évek ideológiai viharaiban betiltásra, elnémításra került. Az 1970-es években indult újra, és hivatalosan 1991 óta intézményesült keretekben is létezik ez az Iskola.
Ma a táncszínpadokon a Magyar Mozdulatművészeti Társulat, az oktatás és tudomány (kutatás)
tekintetében pedig az Orkesztika Alapítvány – MOHA-Mozdulatművészek Háza adja meg formai keretét a működésnek.
