A Magyar Nemzeti Galériának (MNG) adta át Perlrott Csaba Vilmos Festők iskolája című olajfestményének vagyonkezelői jogát a Külügyminisztérium A magyar kultúra napja alkalmából.
A magyar modernizmus egyik jelentős mesterének képét csütörtökön Martonyi János külügyminiszter adta át Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának. A miniszter hangsúlyozta: a Perlrott-képet most annak az intézménynek adják át, amelyhez az igazán tartozik, így a műalkotást mostantól „mindenki magáénak tudhatja”.
Mint elmondta, a Külügyminisztérium ezzel a gesztussal ünnepli A magyar kultúra napját, emlékezve Fasang Árpád zongoraművészre, későbbi UNESCO-nagykövetre, a 25 éve megtartott ünnep ötletgazdájára is. A miniszter szót ejtett Prőhle Gergelyről (ma a tárca EU-kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára) is, aki az elfeledett műalkotást egykor felfedezte a Külügyminisztérium raktárában.
Baán László kiemelte, ez a kép nem keveset összegez a magyar kultúrtörténetből: éppen azt az időszakát mutatja be a magyar képzőművészetnek, amikor az előző századelőn számos magyar festő, köztük Perlrott Csaba Vilmos ment Párizsba és dogozott együtt a legnagyobb mesterekkel.
Perlrott képe párizsi tanulmányai alatt készült, abban az időben, mikor számos magyar művész látogatta a francia főváros művészeti szabadiskoláit és magánakadémiáit. Ezekben az intézményekben neves mesterek felügyelete mellett nyílt lehetőség többek között az aktrajzolásra is. Perlrott munkája éppen egy ilyen pillanatot örökít meg, a rajzolók között női festőnövendékekkel, korai bizonyságát adva így a nők művészi emancipációjának – hívta fel a figyelmet a főigazgató.
Hozzátette, hogy a 66-szor 80 centiméteres képről sokáig az a vélekedés élt, hogy Henri Matisse festőiskoláját ábrázolja, ahol maga Perlrott is megfordult, a Fauve-okkal (Vadakkal) ki is állított. A munka újabb keltezése azonban kizárja ezt a hipotézist és azt valószínűsíti, hogy a festmény a Montparnasse-on működő Colarossi Akadémiában készülhetett.
A Festők iskolája 2000-től a berlini nagyköveti rezidenciát díszítette, majd 2006-ban szerepelt az MNG Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig című kiállításán és annak franciaországi bemutatkozásain is. Perlrott munkája a 2010-es magyar EU-elnökség idején a brüsszeli városházán rendezett magyar kiállításon volt látható, majd 2013 októberétől a párizsi Musée d’Orsay-ben az Allegro Barbaro – Bartók Béla és a magyar modernizmus című tárlaton, amelyet 160 ezren tekintettek meg.
Baán László bejelentette: a festmény az MNG állandó kiállításában abba a művészeti kontextusba kerül, amelyben keletkezett, a jövőben pedig a Nemzeti Galéria igyekszik más világhírű múzeumok időszaki kiállításaira is eljuttatni Perlrott alkotását.
(MTI/Külügyminisztérium)
