Befejezéséhez közeledik a magyar külképviseleti rendszer újjáépítése, amelyre a szocialista kormányok rombolása miatt volt szükség – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2014. január 23-án, budapesti sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár hangsúlyozta: az ennek érdekében az elmúlt időben tett lépésekkel helyreállították a külképviseleti rendszert, megteremtették a globális nyitás feltételeit és a nemzetpolitikai célok megvalósulását is segítették. Legközelebb Lendván nyílik kihelyezett konzuli iroda, Krakkóban pedig március 14-én főkonzulátus – közölte.
Hozzátette: az előző kormányok tucatnyi külképviseletet zártak be, ami „rendkívül szűklátókörű takarékoskodási politikára” utal, és a nemzeti érdekeket is súlyosan sértette, hiszen főként ott tettek ilyen lépéseket – például Torontóban vagy Sydneyben -, ahol nagy számban élnek magyarok. A kormánynak ezért fontos célja volt a megcsonkított külképviseleti rendszer helyreállítása.
Mint mondta, a globális nyitás stratégia lényege a gazdasági és a kulturális kapcsolatok diverzifikálása, az ország gyarapodásának segítése. Ezért nem volt olyan kontinens, amelyet ne érintettek volna a kormány intézkedései.
Hongkongban, Mumbaiban főkonzulátust nyitottak, újranyílt a nigériai és a bagdadi nagykövetség, a kurdisztáni Erbílben főkonzulátus nyílik, Latin-Amerikában nemrég nyitották újra a chilei nagykövetséget, továbbá ismét működik a Sao Paulo-i főkonzulátus. Emellett Torontóban és Melbourne-ben is főkonzulátust, illetve kihelyezett konzuli irodát nyitottak – sorolta Németh Zsolt.
Megjegyezte: a hatékonyság növelésére több kreatív intézkedést is hoztak, így Afrikával, valamint Latin-Amerikával foglalkozó utazó nagyköveteket neveztek ki, és évente 2-4 alkalommal az országba utazó, úgynevezett laptopdiplomatát jelöltek ki a Mongóliával, Mianmarral és a Fülöp-szigetekkel való kapcsolattartásra. Kitért a kulturális intézetekre is; Zágrábban, Sanghajban és Isztambulban nyílt ilyen, Belgrádban pedig hamarosan fog.
Az államtitkár kiemelte: komoly célja volt az intézkedéseknek a nemzetpolitika segítése: a diaszpórával ápolt kapcsolatok és a kedvezményes honosítás támogatása, a segítségnyújtás a választási előkészületekben, továbbá a külképviseleti szavazások lebonyolítása. Egészen újszerű feladattal is szembesülnek a külképviseletek, ugyanis főleg a Kárpát-medencében gyakran közigazgatási feladatokat kell ellátniuk, mivel az új állampolgárok „ügyes-bajos dolgaikat” a képviseleteken keresztül intézik – mondta.
Németh Zsolt arról is beszélt, hogy a külképviseleteken az állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezők szavazhatnak, akiknek nincs ilyen, azok levélben adhatják le a voksukat. Az előző választáson Nagy-Britanniában mintegy kétezren szavaztak, most ennek a számnak a kétszerese-háromszorosa várható a londoni nagykövetségen, ami nem kevés – magyarázta. Kitért arra: már felvették a kapcsolatot Németországgal és Nagy-Britanniával, ahol a legkritikusabb lehet a helyzet, és a két ország hozzájárult, hogy adott esetben egy megfelelő intézményt béreljenek a szavazás lebonyolítására. Jelenleg a költségeket mérik fel – fűzte hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy korábban szó volt konzuli iroda megnyitásáról Marosvásárhelyen és Nagyváradon, az államtitkár közölte: mindkét hely jelentős nemzetpolitikai és gazdasági szempontból egyaránt. A Külügyminisztérium folyamatos kapcsolatban áll az ügyben a román külügyi tárcával, de fel kell készülni arra, hogy ezek a képviseletek már nem nyílnak meg a választásig – közölte.
Kérdésre válaszolva Németh Zsolt elmondta: egy külképviselet megnyitásának költsége 100 milliótól 200-300 millió forintig terjedhet, de a költségek nem mérhetők azokhoz az előnyökhöz, amelyeket egy-egy ilyen külképviselet jelent.
(MTI/Külügyminisztérium)
