A tavaly decemberben elfogadott Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció megvalósítása is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország tizenhat éven belül Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központjává válhasson – mondta Komoróczki István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tervezéskoordinációért felelős államtitkár szerdán, sajtótájékoztatón, Budapesten.
A koncepcióban meghatározott lépésekkel csökkenhetnek a területi egyenlőtlenségek, felgyorsulhat a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a dokumentum átfogó fejlesztési célokat fogalmaz meg 2030-ig: az értékteremtő foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődést, a fenntartható térszerkezet kialakítását, a magyar népesség csökkenésének belátható időn belüli megállítását, az egészséges, megújuló társadalom kialakítását, a természeti erőforrások, értékek megőrzését, és a környezet védelmét.
Komoróczki István szerint 2010 előtt a területfejlesztési politikai nem érte el a kitűzött célokat, nem gyorsult fel a térségek fejlődése, és növekedtek a területi különbségek, a területfejlesztési intézményrendszert átfedés, párhuzamosság, alacsony hatékonyság jellemezte, hiányozott a stratégiai gondolkodás.
Az új koncepcióról azt mondta, a dokumentumot a minisztériumokkal, a fővárossal és a megyei önkormányzatokkal szorosan együttműködve készítették el, és véglegesítése előtt több mint 100 civil szervezettel, akadémiai intézményekkel konzultáltak, internetes felületen hat hónapon keresztül bárki elmondhatta véleményét.
Az új szemléletű tervezésnek köszönhetően a megteremtették a hazai fejlesztés és az uniós források felhasználása közötti összhangot, a megyék elképzelései igazodnak a koncepcióban megfogalmazott célokhoz, beépülnek a 2014 és 2020 közötti uniós tervezési időszak kereteibe. Az operatív programokban alapvetően a gazdaságfejlesztést, a versenyképesség növelését, a közlekedési kapcsolatok javítását, az energiahatékonyságot, a foglalkoztatást, a társadalmi felzárkóztatást, a vidéki térségek fejlesztését támogatják – mondta az államtitkár.
Kiemelte: a megyék, a megyei jogú városok és térségeik külön forráskeretet kapnak a terveik megvalósításához a Területfejlesztési és Településfejlesztési Operatív Programban. Megyei szinten 450 milliárd forint keretet határoztak meg, példaként említette, hogy a 2014-2020 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 45,8 milliárd, Bács-Kiskun megye 35,8 milliárd, Hajdú-Bihar megye 33 milliárd, Jász-Nagykun-Szolnok megye 28 milliárd forint keretösszeggel rendelkezik, a felosztásnál figyelembe vették a gazdasági fejlettséget, a népesség számot.
A 22 megyei jogú város részére – Budapest és Érd kivételével – 220 milliárd forint forrás keretet határoztak meg a következő hét évre, például Debrecen 24,6 milliárd forinttal, Miskolc 20 milliárd forinttal, Szeged 19,2 milliárd forinttal, Pécs 17,8 milliárd forinttal számolhat. A felosztás alapelvei között szerepelt a gazdasági fejlettség, az iparűzési adó, a népesség szám, és megyeszékhelyi szerepkör – ismertette az államtitkár.
Ongjerth Richárd, a dokumentum készítésekor az előzetes értékelését végző Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón mérföldkőnek nevezte a koncepció elfogadását a magyar területi tervezés történetében. Első ízben fordult elő, hogy az ágazati tervezést és a területi tervezést egybefésülték, és esély van a kiegyensúlyozott, harmonikus viszonyrendszer kialakulására – mondta.
(MTI)
