2014. január 25. SZOMBAT 19.00
Művészetek Háza, Miskolc
Népszerű bérlet
ÉSZAKI FÉNY – FINN-UGOR KAPCSOLATOK
Műsor:
Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny
Sibelius: I. szimfónia
Pannon Filharmonikusok
Zongora: Bogányi Gergely
Vezényel: Bogányi Tibor
Északi fény
Emlékszünk még a Kalevala-hős Vejnemöjnen történetére? A csendes víz istenére, kinek szépséges muzsikájában nemcsak gyönyörködtek az emberek, de hittek annak varázserejében is? Sokan hittek a finn nemzeti eposz által összekapcsolódott két nemzet rokonságában is, de aztán jöttek a genetikusok és írhatták át a finn tankönyveket, bár a csángók a körben maradtak. De nyelvi rokonságunk mellett megmaradt legendás barátságunk is, melynek a zene terén az egyik legelkötelezettebb ápolói ma a Bogányi-testvérek. A többszörös nemzetközi díjas amatőrkórust vezető apa egy finn kórustag meghívására ugrott bele családjával az ismeretlenbe; négy gyermeke mára már rendszeres fellépője a világ koncerttermeinek. A jelenleg Lappeenranta és Pécs között ingázó Bogányi Tibor „moralista” karmesterként és csellóművészként bizonyára nem mindenben osztja Sibelius hírhedt mondását, miszerint „zenészekkel csak pénzről lehet beszélni, de üzletemberekkel lehet a zenéről is társalogni”, viszont eltökélt szándéka, hogy a Finlandia-himnusz szerzőjének művészetét hazánkban is megismerjék. A világjáró Liszt- és Kossuth-díjas Bogányi Gergely – akinek Chopin-maratonját a finn köztársasági elnök Fehér Rózsa-lovagrend érdemkereszttel jutalmazta – napjaink legnépszerűbb versenyművével szerepel, amiről anno így vélekedett ajánlottja: „amellett, hogy merő plágium még játszhatatlan is, csupán két-három oldala értékes, a maradékot meg kell semmisíteni!” Gondolta volna?
A műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk!
2014. január 30. csütörtök, 19.00
Művészetek Háza
Gyöngy bérlet
ÖRÖM ÉS FÁJDALOM GYERMEKE
Műsor:
Beethoven: II. (D-dúr) szimfónia
Rossini: Stabat Mater
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Ének: Alföldi Zsuzsa, Wiedemann Bernadett, László Boldizsár, Claudio Danuser
Km.:Kodály Kórus Debrecen
Vezényel: Kovács László
Öröm és fájdalom gyermeke
Itt az idő azon tévhit megdöntésére, hogy miután Beethovenben tudatosult végzetes fülbetegsége, megírta Heiligenstadti Testamentumát, melynek az öngyilkosság gondolatával küzdő kétségbeesett hangját a 2. szimfónia fiatalos erőtől és vidámságtól duzzadó zenéjével akarta megcáfolni. Csakhogy műve addigra már nagyjából kész volt, melynek valós hangulati hátterét egy bonni barátnak írt levél világítja meg: „Most megint valamivel kellemesebben élek, többet járok az emberek közé. Ezt a változást egy tündéri, kedves lány okozta, aki szeret engem, s akit én is szeretek. Ó, mily szép ezerszer élni az életet!” A mű valójában a szerelem és a süketség fokozódó érzése által kiélezett kettőségről szól, vagy ahogy a kortárs hallotta: „Egyszer édes melankóliába ringatja a lelket, másszor barbár akkordokkal szaggatja a fület. Úgy tűnik, mintha lelkében galambok és krokodilok együtt tanyáznának.” Bizarr!
Akárcsak Rossini operás elemekkel tarkított egyházi művei. Pedig olyan ez, mint egy novella vándor bohóc hőse, aki a Szűz oltára előtt legszebb bukfencét ajánlja föl; az olasz komponista is – kinek legfőbb hangszere az emberi hang – azt nyújtja, amihez a legjobban ért: dúsan ékesített bel canto-it (gyönyörű dallamait). „Uram, bízzál bennem, az én vacsorámon nem lesz Júdás, és az enyéim nem hamis hanggal zengik majd magasztalásodat! De én mégiscsak a komédiára születtem… Jó Istenem! Vajon igazán megszentelt zene ez vagy átkozott?” Döntsék el önök Rossini dilemmáját!
A műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartjuk!
