Az elmúlt 3 évben csaknem 6 milliárd forint jutott a tanyákon a népesség megtartását szolgáló feltételek fejlesztésére, azonban Budai Gyula államtitkár szerint még több éven át szükség van a Tanyafejlesztési Program forrásaira ahhoz, hogy a tanyák mintegy 300 ezer lakosa számára biztosítottak legyenek a belterületeken élőkéhez hasonló életkörülmények.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára szerint eddigi működése alapján a Tanyafejlesztési Program a magyar vidékfejlesztés egyik legsikeresebb programja. Az MTI-nek adott értékelésében emlékeztetett: a programot 2011-ben azért indította a kormány, hogy javítsa a tanyákon élők életminőségét, az ott gazdálkodók termelési feltételeit.
Elmondta: Magyarországon több olyan civil szervezet működik, amely a tanyákon élő mintegy 300 ezer ember sorsának, életkörülményeinek javításáért fogott össze, ide sorolta a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületét, valamint a falu- és tanyagondnoki hálózatot. Olyan közvetlen anyagi források azonban a legutóbbi évekig nem álltak rendelkezésre, amelyek lehetővé tették volna a külterületi utak karbantartását, a tanyák villamosításának támogatását, vagy a tanyagazdaságok bővítését, egyebek mellett állatok vásárlását. Ezért határozta el a kormány már 2010-ben a Tanyafejlesztési Program elindítását.
Ismertetése szerint 2011-ben csaknem 1 milliárd forintra pályázhattak a tanyán élők, illetve a tanyás települések önkormányzatai. Az összeg 2012-ben már elérte az 1,5 milliárd forintot, 2013-ban pedig 2 milliárd forintra nőtt. Sőt, a nagy érdeklődésre tekintettel a nemzeti forrásból megvalósuló tanyafejlesztési projektek finanszírozására a VM megnövelte a rendelkezésre álló keretet mintegy 1,5 milliárd forinttal.
A Tanyafejlesztési Program projektjeire az egyéni pályázók – a tanyagazdák – az uniós de minimis (csekély összegű) támogatás felső határáig, vagyis 7500 eurót (mintegy 2,2-2,3 millió forint) kitevő összegre pályázhatnak. A tanyás régiókban lévő önkormányzatok 200 ezer euróig (60 millió forint) pályázhattak egy-egy projekt megvalósítására. Az önkormányzatok számára 90, a tanyagazdák esetében 75 százalékos a támogatás intenzitása.
Budai Gyula megjegyezte: itt a közelmúltban annyi változás történt, hogy a 40 év alatti gazdák támogatási szintje szintén 90 százalékra emelkedett, az egyéni tanyavillamosítást pedig teljes mértékben önerő nélkül valósíthatják meg a nyertesek.
Az államtitkár kiemelte, hogy a program az elmúlt években folyamatosan alakult, a pályázati célterületek és azok keretösszegei az igényekhez igazodtak. Példaként említette, hogy a tanyák megközelíthetőségét biztosító utak karbantartására lényegesen több pályázat érkezett a vártnál, és jelentős igény mutatkozott a tanyákon megtermelt áruk piacra juttatásának segítésére is.
Az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó terület a tanyák villamosítása, ezért 2013-ban már nemcsak önkormányzatok pályázhattak a tanyavillamosítási támogatásra, hanem egyéni tanyagazdák is, és 2013-ban e célra mintegy 450 millió forintot fordítottak – tette hozzá.
A tanyasi utak karbantartására az idén több mint 500 millió forintos pályázati forrás jutott. Új célterület volt az induló tanyagazdaságok támogatása is, erre a forrásra szintén jelentős számban, mintegy 200-an pályáztak 2013-ban.
Budai Gyula elmondta, hogy a Tanyafejlesztési Program 2014-ben folytatódik, hiszen létjogosultságát az eddig elért sikerek alátámasztják. Emlékeztetett arra, hogy a kormány döntése értelmében 2020-ig minden magyar tanyát árammal és a megközelíthetőséget biztosító, járható úttal kell ellátni. 2014-ben is legalább akkora pályázati forrásra számíthatnak a tanyán élők, mint 2013-ban – szögezte le az államtitkár.
Hozzátette: a közelmúltban megalakult tárcaközi együttműködéssel a Tanyafejlesztési Munkacsoport annak érdekében, hogy a célok megvalósítását szolgáló feladatokat összehangolja a minisztériumok között, és megteremtse a szükséges forrásokat is.
MTI
