Rekordot döntött a magyar-grúz kereskedelmi forgalom 2012-ben, közel 50 millió dollárt tett ki. Az idén várhatóan ezt is túlszárnyalja – mondta a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a magyar-grúz gazdasági vegyesbizottság ülését követő sajtótájékoztatón, szerdán Budapesten. Szijjártó Péter kiemelte: az év első kilenc hónapjában 7 százalékos növekedést ért el a kétoldalú kereskedelmi forgalom. Hozzátette: a keleti-nyitás stratégiájának egyik alappillére a kaukázusi köztársaságokkal folytatott gazdasági együttműködés elmélyítése, és stratégiai szintre emelése. Ki kell használni, hogy a magyar kínálati szerkezet és a grúz kereslet szerkezete nagyjából fedi egymást. A kaukázusi térségben Grúzia Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere, ezért a keleti nyitás stratégia sikere szempontjából az országgal folytatott gazdasági együttműködés kiemelt jelentőségű – mondta Szijjártó Péter.
A kereskedelmi kapcsolatok, és a gazdasági együttműködés elmélyítéséhez jó alapot ad, hogy Grúzia parafálta társulási megállapodását az Európai Unióval. Hozzátette: Magyarország továbbra is elkötelezett támogatója az ország európai integrációjának, és a csatlakozási tárgyalások valamennyi területén számíthatnak a magyar segítségre.
Közlése szerint megkezdték a beruházásvédelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat, amely a két ország vállalatai és pénzintézetei között a jelenleginél előnyösebb üzletek megkötését teszi lehetővé. Megállapodtak arról is, hogy a magyar Eximbank nyitott a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének finanszírozására, és közös vállalatok létrehozásának támogatására.
Szijjártó Péter elmondta: a két ország közötti együttműködés kulcsterületeként egyértelműen az energia területét azonosították be. Grúzia fontos tranzitország, Európa energiabiztonságának javításában fontos szerepet játszik. Magyarország stratégiai célkitűzése az energiafüggőség csökkentése, ezért a 2010-ben Bakuban az AGRI-gázvezeték létrehozásáról aláírt megállapodás végrehajtása különösen fontos. Ismertetése szerint az AGRI-projektben Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország vesz részt, a gázvezeték Grúziában cseppfolyósított azerbajdzsáni gázt szállít majd Magyarországon keresztül Európába.
Szijjártó Péter közölte: a közös vállalat – amelynek a magyar részvényese az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. – megbízást adott a vezeték megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Ez 2014 elejére elkészül, így akkor születhet döntés az AGRI-vezeték megépítéséről. Tárgyaltak az MVM részvételéről a grúziai villamosenergia-rendszer modernizálásában, a cél az, hogy a magyar energiacég a kaukázusi térségben piaci sikereket érjen el a nyugat-balkáni piacszerzés után – mondta.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar vállalatok az Eximbank finanszírozásával részt vehetnek majd a grúziai ivóvízvezeték- és öntözési rendszerek építésére kiírt pályázatokon. Ezeket a projekteket 2014-ben és 2015-ben írják majd ki.
Tanácskoztak a magyar vállalatok piaci lehetőségéről a mezőgazdasági technológiák, az élelmiszer-feldolgozás és a mezőgazdasági gépek exportja területén, illetve komplett kórházépítési projektekben és orvosi műszerek beszállításában.
Megállapodtak arról is, hogy 2014 szeptembertől 50 grúz hallgató kezdi meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban a keleti nyitás ösztöndíjprogram keretében agrár-, egészségügyi- és vízgazdálkodási képzéseken.
Mikheil Janelidze miniszterhelyettes, a bizottság grúz társelnöke arról beszélt, hogy jók a kilátások az aktívabb üzleti kapcsolatokra, amelyet mindkét ország kormánya támogat. Kiemelte: a kétoldalú befektetési egyezményről elkezdett tárgyalások növelik majd a magyar befektetők bizalmát a grúziai befektetések iránt. Több olyan fontos iparági projektben aktívak a magyar cégek, mint a logisztika, vagy a vízgazdálkodás. A magyar-grúz cégek közötti együttműködést a szerda délutáni üzleti fórum is előmozdítja majd, a grúz vállalatok elsősorban pénzügyi szolgáltatások területén keresnek befektetési lehetőséget – tette hozzá. Az AGRI-projekt megvalósítása iránt az ország elkötelezett, véleménye szerint Grúzia fontos szerepet játszhat a megbízható európai energia utánpótlásban.
A magyar-grúz gazdasági vegyesbizottság ülését követően együttműködési megállapodást írtak alá a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Grúz Nemzeti Befektetésösztönzési Ügynökség, illetve a két ország kereskedelmi kamarái között.