A belügyminiszter közlése szerint 2014 végéig el kell érni, hogy a 13 ezer, jogerősen elítélt fogvatartott közül a munkaképesek dolgozzanak. Pintér Sándor csütörtökön Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei I. számú Büntetés-végrehajtási Intézet beruházásainak átadásakor kiemelte: a magyarországi börtönökben a jogerősen elítélt fogvatartottak 70 százaléka már munkát végez, és ezzel hozzájárul az eltartásához. A belügyminiszter emlékeztetett a 2010-es kormányprogramra, amelynek meghatározó eleme volt a közrend és a közbiztonság javítása. „Ennek elengedhetetlen része (…) a rendőri bűnügyi munka, de ugyanilyen elengedhetetlen része a büntetés-végrehajtási (bv) munka” – tette hozzá. Szavai szerint alapjaiban kívánták megváltoztatni a büntetés-végrehajtás szerepét. Mint mondta, el kellett érni, hogy a rendkívül súlyos, életellenes bűncselekmények elkövetői, ha többszörösen megsértik a társadalmi normákat, ténylegesen életfogytig tartó büntetést kapjanak.
A másik alapvető elvárás az volt, hogy a fogva tartás szabályaiban is történjen változás, az elzárás során végezzenek munkát – fogalmazott. A belügyminiszter utalt arra, hogy a társadalomba történő visszavezetés célját szintén előtérbe kell helyezni. Különösen a gondatlan bűncselekmények elkövetői, valamint az első bűntényesek esetében – fűzte hozzá.
Pintér Sándor a büntetés-végrehajtással szembeni elvárásként fogalmazta meg azt, hogy az elítéltek ne rójanak újabb terheket az állampolgárokra. „Tehát dolgozniuk kell, és lehetőleg a büntetés-végrehajtási intézeteknek önfenntartóvá kell válniuk” – mondta. A belügyminiszter szerint ezek a célkitűzések fogalmazódtak meg abban a törvényjavaslatban is, amelynek tárgyalása folyik a parlamentben. Reményei szerint ezeket a célkitűzéseket a képviselők elfogadják, és a parlamenti döntés után „a törvény erejénél fogva is másképpen fog alakulni a büntetés-végrehajtás”. Pintér Sándor fontosnak tartja a büntetés-végrehajtási intézetek átalakítását, hogy az egyre több ténylegesen életfogytiglanra ítélt fogva tartását biztosítsák, valamint el kell készíteni azokat a terveket, amelyek lehetővé teszik a munkaképes fogvatartottak teljes foglalkoztatást.
A megyei büntetés-végrehajtási intézetben a férőhely-bővítési program keretében 95 millió forintos beruházással elkészültek az újabb 35 fogvatartott elhelyezésére alkalmas zárkák, valamint befejeződött a bv-intézet konyhájának teljes rekonstrukciója, amelyre 109 millió forintot fordítottak. A kecskeméti objektumban nyolc zárkát, egy fogvatartotti foglalkoztatót és egy könyvtárhelyiséget is kialakítottak. A segédmunkákat nagyrészt a fogvatartottak végezték. A zárkák felszerelési tárgyait a bv gazdasági társaságai gyártották. A kecskeméti bv-intézet az ország egyik legzsúfoltabb börtöne, telítettsége olykor elérte a 200 százalékot.
