A magyar agrárium mintegy 20 százalékkal több forráshoz jut az Európai Unió következő, 2014-2020 közötti költségvetési időszakában, mint a mostaniban – mondta a vidékfejlesztési miniszter egy budapesti szakmai fórumon. Fazekas Sándor a harmadik Nemzeti Vidékfejlesztési Napon nagy agrárdiplomáciai sikernek nevezte az 1,9 milliárd euró (több mint 500 milliárd forint) többletforrás megszerzését. Az EU költségvetése ugyanis a jelzett időszakra 3,5 százalékkal csökkent és volt olyan forgatókönyv is, amely szerint Magyarországnak az unióból származó agrárforrásai akár 30 százalékkal is csökkenhettek volna 2014-2020 között – tette hozzá.
A miniszter belföldön a legjelentősebb sikerként értékelte, hogy megvédik a magyar termőföldet Európa legszigorúbb földtörvényének megalkotásával. Ez ugyanis garantálja, hogy a magyar termőföldet csak a magyar földműves vásárolhatja meg, így segítve a magyar agrárközéposztály megerősödését – mondta.
Hozzátette, hogy ezt a célt szolgálják a Nemzeti Vidék Stratégia keretén belül elkészült programok is, amelyek egy-egy ágazat fejlesztési céljait jelölik meg. Így többek között elkészült a sertésstratégia, a vízstratégia, a magyar zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztési koncepciója. E programok megvalósítása a szakmai fejlesztéseken túl vidéki munkahelyek megőrzését és újak létrehozását is elősegíti.
A miniszter felhívta a figyelmet a helyi – kézműves – élelmiszerek előállításának fontosságára, amit a helyi piacok hálózatának bővítése, valamint a helyi termékeknek a helyi közétkeztetésbe való bevonása is támogat. Fontosnak nevezte, hogy az élelmiszer-ellátási lánc lerövidüljön, valamint azt, hogy a munkaintenzív ágazatok – főként a feldolgozottsági szint növelésével – egyre több vidéki ember megélhetését biztosítsák. Emlékeztetett: a belföldi élelmiszerpiacon a magyar áruk aránya 70 százalékról 75 százalékra emelkedett, és ennek az aránynak a további emelése a cél.
Beszélt a Földet a Gazdáknak Programról is, amelynek keretében mintegy 250 ezer hektár állami föld megművelésére pályázhatnak főként kis és közepes gazdaságokat működtető gazdák, mindenekelőtt családi gazdaságok. A célkitűzés az, hogy a korábbi 600-zal szemben mintegy 6000 gazda művelje a megpályáztatott állami tulajdonú területeket. A családi gazdaságok arányát ugyanis a magyar mezőgazdaságban 80 százalékra kívánják emelni. Továbbá növelni szeretnék az állattartás mostani 35 százalékos arányát is – mondta Fazekas Sándor.
A vidékfejlesztési tárca vezetője szerint fontos, hogy az ország GMO-mentessége továbbra is megőrizhető legyen. Ezt Magyarországon az Alaptörvény is garantálja – fűzte hozzá.
Kitért a tanyafejlesztési programra is, amelyet nemzeti forrásból finanszíroznak, és azt üzeni a tanyán élőknek, hogy fontosak a társadalom számára. Beszélt még az újjáéledő háztáji mozgalomról, annak egyik különösen sikeres ágáról a konyhakertek szebbé tételét zászlajára tűző mozgalomról.
Fazekas Sándor felhívta a figyelmet arra is: az idei magyar gazdasági növekedés jelentős hányada a magyar agráriumban dolgozók munkájának eredménye.
(MTI)
