ÖREGSÉG
Egyre gyorsabban repülnek az évek a fejünk fölött. Minél idősebbek vagyunk, annál jobban várjuk következő születésnapunkat. Így voltam én is ezzel minden esztendőben. Hogy miért, miért nem, de a nyolcvankettediket minden eddiginél jobban vártam! Igyekeztem születésnapjaimat olyan helyekre ütemezni, ami már csak a hely érdekessége, izgalma miatt is emlékezetes marad. Ezért marad számomra emlékezetes a hetvennyolcadik, mert azt Észak-Amerikában, Kaliforniában ünnepelhettem meg. A nyolcvanadik, amit Athénban, az AKROPOLIS alatt értem meg. A nyolcvanegyedik, amelyért a milánói dómban adhattam hálát Istenemnek.
Kalifornia
Athen
Milano
Hol ünnepeljem meg a várva-várt nyolcvankettediket? Sokat gondolkodtam rajta. Az internet – mint olyan sok mindent – ezt is megoldotta. Amikor azt olvastam a hírekben, hogy október huszonnyolcadikán a WIZZAIR légitársaság megindítja közvetlen járatát Budapest és Dubai között, azonnal döntöttem. El kell repülnöm a legek városába, az arab világ gyöngyszemébe. Eddig is felejthetetlen élményeket éltem át az arabok világában: Tunéziában, Marokkoban, Jordániában vagy Egyiptomban, de Dubai mindezektől többet ígért. Különösen az építészet területén. A szokásos módon elkezdtem a terület tanulmányozását. Megismerve Dubait a képek, filmek, leírások alapján, egyre nagyobb izgalom uralkodott el rajtam. Megvásároltam a repülőjegyet, s lefoglaltam a szállodát. Nehézséget okozott, hogy ide vízumot kellett szereznem. Amíg a New Yorki utazásaimhoz elég volt az interneten megszerezni az ESTA –t, tíz perc alatt, addig ide szponzort kellett szereznem. Ezt vállalta a Der Tour utazási iroda. /21.000.-Ft.-ért/ Már csak a reptéri kis buszt kellett megrendelnem az AGORA TRANSZF-AIR –nél, akik már évek óta biztonságosan, pontos időkben rendelkezésemre álltak.
2013. november 22. péntek.
A W6 2497 járat pontosan 12.35 órakor gurult ki a kifutó pályára. Télies időben emelkedtünk fel a Liszt Ferenc repülőtér betonjáról. Hamar elértük a 11.000 méteres utazó magasságot, s eltűntek egy időre előlünk Budapest házai. Mire befejezték a stewardessek – a szokásos módon – a biztonsági előírások bemutatását, már Erdély fölött repültünk. Mindössze 136 utas volt a fedélzeten a 180 fős gépmadáron. Bulgária után Török ország légterében, Isztambul fölött repültünk tovább, majd Szíria, Irak és Irán következett, hogy átrepülve a Perzsa öböl fölött Dubaiban landolhassunk. Mindenki a kis ablakok felé fordult, hogy megcsodálja a csillogó fények kavalkádját. Simán értünk a betonra, mindenki nagy örömére. Bőröndökre nem kellett várakozni, most is csak a nagyon könnyű kis hátizsákot vittem magammal.
Szigorú útlevél- és vízum ellenőrzés következett, még a szemeinket is külön lefényképezték. A kijáratnál nyárias időben vártak a KISS feliratú táblával. Váli Zsolt – akit megkértem a közreműködésre – sógornője fogadott, s szállított a szállodánkba. A 70 kilométeres utat egy és fél óra alatt tettük meg az esti nagy forgalomban. 8 th. St. Saeed IBIS Deira City Centre hotelben hamar megkaptuk a 270. szoba ajtajához és a lift működtetéséhez szükséges mágnes kártyákat. A közel harminc fokos melegben jó volt lepihenni a kényelmes légkondicionált szobában. A reggeli torna után jól esett a bőséges terítékről válogatni a finomságokat.
Irány a város!
IBIS HOTELÜNK
UDVARUNK
Szállodánkkal szemben volt a DEIRA városnegyed legnagyobb üzletközpontja. Csak az úton kellett átmenni. Nem volt könnyű feladat az állandóan áramló kocsisorok között. Úgy tűnt, hogy ebben a városban nincs gyalogos közlekedés. Mindenki kocsival közlekedik. Főleg japán gyártmányú kocsikat lehetett látni, de megfordult itt minden világmárka. Nagyon elegáns, hatalmas, hosszított kocsik érték egymást. Bármilyen veszélyes módon vezettek a sofőrök, akik váratlan pillanatokban bevágódtak a mögöttük haladó kocsi elé, baleseteket nem lehetett látni. Az áruház mellett nagyon szépen gondozott park terült el. A növényeket, virágokat, a szépen nyírt füvet állandóan locsolják. A pálmafák árnyékában kellemes lehet ugyan a pihenés, üldögélő embereket viszont nem igen lehet látni. Ha mégis előfordul, az biztosan idegen. A pihengetéseket a mindig közelben lévő mecset imára hívogató hangja zavarja meg. Ezekből viszont van annyi, hogy tizenöt percen belül bárhonnan, bárki elérheti.
PÁLMAFÁK A PARKBAN
IMÁRA HÍVOGATÓ MECSET
LAKÓHÁZAK
Tíz órakor – a megbeszéltek szerint – megérkezett szállodánkhoz Zsolti barátom a kilenc személyes hatalmas, fehér kocsijával, hogy egész napos városnézésre induljunk. Fel kell fedeznünk Dubait!Menet közben egy másik hotelből csatlakozott még hozzánk két magyar turista. Nagyon kedves, szimpatikus, jó kedélyű, vidám emberek. K. Csaba és H. László szekszárdi vállalkozók, akik már nem először jártak Dubaiban. A városlátogatáson kívül elsődleges céljuk volt egy kiállításon részt venni.
A CREEK mentén haladva – amely ugyanúgy kettészeli a várost, mint Budapestet a Duna – csak tekingettünk jobbra és balra, a hatalmas felhőkarcolókra.
Meglátva a kikötőket – amelyből nagyon sok volt – azonnal otthon éreztem magam a víz mellett.
KIKÖTŐK SORAKOZNAK
Itt azonnal eldöntöttem, hogy ide vissza kell jönnöm. Be fogok hajózni, és végig szemlélem a vízről a CREEK mindkét oldalát.
AZ EMIRÁTUS PALOTÁJA KÖZELÉBEN
Most azonban tovább kell mennünk a társasággal program szerint a várost megtekinteni. Ide is vissza kell térni!
A müezzin ismét imádkozni hív, bármerre is járunk ebben az arab világban.
Elérkeztünk a hőn áhított ponthoz, Dubai város szimbólumához, a hét csillagos luxus szállodához, -BURJ AL ARAB- amelyet az Arab tenger vizére építettek.
BOLDOG VAGYOK, HOGY ELJUTOTTAM A BURJ AL ARABHOZ
NOVEMBERI FÜRDŐZŐK
JUMEIRAH BEACH HOTEL
WILD WADI
CSÚSZDA A HOTEL MELLETT
AZ ÁRUHÁZAK LÁTOGATÁSA NEM MARADHAT KI A PROGRAMBÓL
AZ ELIT NEGYED LAKÓINAK SAJÁT YACHT KIKÖTŐI VANNAK
AKVÁRIUM AZ ELEGÁNS HOTELBEN
Kint és Bent
Kint és Bent
KILÁTÁS A TENGERPARTRA
REÁNK VÁRNAK A FIÚK
ÚJABB VÁROSNÉZÉS KÖVETKEZIK
Toronyházak
SKYSCREPEREK
CSAVART HÁZ
BÁMULATOSAK
SAJÁT KIKÖTŐKKEL
KÖZELEDÜNK A CSÚCSHOZ
DOWTOWN
MEGÉRKEZTEM
Ami az építő művészetet illeti, volt min elámulnunk. Nem csoda, hiszen a világ minden tájáról a legkiválóbb építész tervezőket hívták meg. Ami viszont a legszembetűnőbb volt, az a szédületes iram. Óráról órára nőnek ki a homoksivatagból a hatalmas felhőkarcolók. Kellemes meglepetés az volt számomra, hogy mindenütt a legnagyobb rendet lehetett tapasztalni az építkezések ellenére.
A munkálatok során nem igen lehetett látni a bokáig érő fehér inget és a fejen fehér kendőt viselő helyi arabokat, akik a fejkendőt egy fekete pánttal erősítik a fejükhöz. A munkások a világ minden tájáról érkeztek Dubaiba. Még a szolgáltató helyeken, üzletekben, éttermekben, bárokban, taxikban, metrón vagy autóbuszokon, hotelekben is Afganisztánból, Pakisztánból, Fülöp szigetekről, Nepálból, Indiából és még nagyon sok országból bevándoroltak dolgoznak. Kedvesek valamennyien, szolgálat készek, udvariasak. Nehéz sorsuk ellenére a mosoly nem hiányzik az arcukról. A helybeli arabok inkább csak irányítják, ellenőrzik a munkát. A teve mellett a ló és a sólyom a kedvenc állatuk. Ezért rendeznek rendszeresen teve-, lóversenyeket és sólyom röptetéseket. Mi sem bizonyítja jobban a ló iránti szeretetüket, mint, hogy még a belvárosban is a lovat mintázták meg szobor alakjában.
Hazaérkezés után szét kellett nézni a MALL – ban. Színes forgatag. Nagy a tömeg. Mindenki bevásárol. A helybéliek hatalmas bevásárló kocsikat tolnak, tele pakolva áruval. Vannak sokan, akik vacsorázni jöttek, s nyilván olyanok is vannak, akik szórakoznak.
TANÁCSKOZÁS
NÉZELŐDÉS
ZÖLDSÉG GYÜMÖLCS
KARÁCSONYI KÉSZÜLŐDÉS
A KITŰNŐ ÉTELEKET KÉSZÍTŐ JAPÁN KONYHA
November 24-én, vasárnap – ami itt nem ünnep! – reggeli után ABU DHABI következett. Társaságunkhoz csatlakozott még egy magyar apa a fiával. A Sheik Zayed Road – on haladtunk végig 140 km/ó. sebességgel, a mindkét irányban hat-hét sávos úton. Meglehetősen erős volt a forgalom, de jól lehetett haladni. A nagy mecset már távolról felhívta magára a figyelmet, amely a világon az egyik legnagyobb.
IDE IS MEGÉRKEZTEM
BARÁTAINK
BEJUTOTTUNK
Belépés előtt a cipőket le kellett vetnie mindenkinek, a hölgyeknek pedig fel kellett venniük az abayát. / Fekete lepel /
ZSOLTI EBBEN A CSODÁBAN IS SZERVEZ
IRÁNY AZ EMIRATES PALACE
Útközben érdekes építményeket kaphattam lencse végre.
RÉSZEG HÁZ?
EGYMÁST TÁMOGATJÁK
Sikerült engedélyt kapnunk a belépéshez. Már itt is a 42.-ik születésnapra készülnek, mint az egész EMIRATUS –ban.
HANGULATOS, ELŐKELŐ MILIŐ
KLASSZIKUS ZENÉVEL FOGADTAK
TIPIKUS HÁZASPÁR
KILÁTÁS A SAJÁT TENGERPARTRA / ENGEDÉLYT KAPTAM ARRA, HOGY FOTÓT KÉSZÍTSEK RÓLUK /
ÉN IS MEGPIHENTEM
SZÖKŐKUTAK ÉS SHEIKEK TÁRSASÁGÁBAN
HOGYAN KÁVÉZNAK, TEÁZNAK AZ ARABOK A MARINA MALLBAN
A MARINA MALL után megtekintettünk egy művészeti kiállítást, majd bemutatták egy újabb kiállításon ABU DHABI jövőjét maketteken.
IRÁNY A F-1. VERSENYPÁLYA
A VERSENYZŐK KIKÖTŐJE
VERSENYZŐK SZÁLLÁSHELYE
VERSENYPÁLYÁN
IRÁNY A CREEK
November 25 – én, hétfő reggel kipihenten fogyasztottuk el a bőséges, ízletes reggelit, s egy taxival tizenöt perc alatt kijutottunk a kikötőbe.
GYÖNYRŰ ARAB HAJÓ
Szerencsénkre éppen megérkezett a városnéző BIG BUS közönsége a kikötőbe, akik szervezetten akartak hajózni, így velük együtt mi is beszállhattunk. A jegyeket a hajón megválthattam. Hatalmas, két fedélzetes – gyönyörűen faragott – monstrum. Hiányoltam azonban itt és most is, mint már többszöri hajókirándulásokon, hogy a személyzet itt sem viselt szép, szabályos tengerész egyenruhát. Ez a személyzet is emigránsokból állt. Feltűnő volt azonban, hogy itt most kivételesen /?/ argentínai vörös bort is árulhattak. A szokásos módon angol nyelvű idegenvezetés volt, ami hangszalagról a hangrendszeren át jutott el a közönséghez, természetesen arab zenei aláfestéssel. A szöveg nem kötötte le a figyelmemet, ugyanis oly sok látnivaló volt utunk során.
GYÖNYÖRŰ YACHTOK
ROLEX IKERTORNYOK
HAJÓ HAJÓ HÁTÁN
ZSÚFOLT VÍZI TAXI: ABRA
AZ EGYETLEN KÉTÉLTŰ VÍZIBUSZ
NAPOZÁS A FEDÉLZETEN
KORMÁNYÁLLÁSON A KAPITÁNNYAL
Menetközben megkerestem a hajó kapitányát a kormányálláson. Kölcsönösen bemutatkoztunk, s nagy tisztelettel fogadta az egykori tiszai hajóskapitányt. Nagy élmény volt számomra végig hajózni a CREEKEN. Gyönyörködni a szebbnél szebb hajókban. Óriási forgalmat bonyolítanak a sétahajók, különösen az abrak /vízi taxik/. Nagy séta következett a kellemes nyári melegben, amit elviselhetővé tett a gyenge tengeri szellő. Séta közben nagy figyelmet fordítottunk Mohammed Bin Rásid Ál Maktum elnök, polgármester palotájára.
Külön mecset áll rendelkezésére, ahol zavartalanul imádkozhat. Gyönyörű, kovácsoltvas kerítéssel van elhatárolva a néhány hektárnyi udvar, kert.
IRÁNY A SOUK!
FEJEMRE KÖTÖTTÉK A GHUTRAT
INDIAI ELADÓ
2013. NOVEMBER 26. 82.-IK SZÜLETÉSNAPOM
Hátra hagyva a miskolci novemberi szürkeséget, a hideg nappalokat és éjszakákat, egy melegebb éghajlatra repültem el Dél – Kelet Ázsiába, a Perzsa öbölbe, Dubaiba, hogy emlékezetes módon éljem meg ezt a csodálatos évfordulót, amit annyira vártam. Napfényes, meleg reggelre ébredtem ma is. Jól esett a szokásos reggeli torna, s a finom reggeli. Ellenállhatatlanul kitárulkozott előttünk a szépen gondozott park, ahol szívesen ült le az ember egy kis pihenőre. Teljes a nyugalom! Senki nem siet sehová. Itt mindenki ráér. Szokatlan ez számunkra, itt nincs rohanás, tülekedés. Az emberek arcán látszik a nyugalom, az elégedettség. Már akit lehet látni, mert a nők úgy eltakarják magukat a fekete abayaval, hogy csak a szemük látszik ki. Azt pedig idegen ember nem is figyelheti meg. A tisztaság, a rend, jellemző minden területre. Graffitit, eldobált szemetet véletlenül sem lehet látni sehol. Abszolút teljes a biztonság! Úgy annyira, hogy a lakások ajtaját be sem zárják a lakók. A kocsik ajtóit sem zárják be, a kulcsot a kocsiban hagyják, sőt sok esetben – a légkondi miatt – még a motort sem állítják le. Nincsen sehol az utcán fekvő vagy híd alatt tanyázó, esetleg kéregető ember. Itt nincsen munkanélküli, mindenkinek dolgoznia kell! Aki nem dolgozik, annak nincs helye az EMIRÁTUSOKBAN! Jó érzés ilyen helyen születésnapot ünnepelni!
A mai napon kell eljutni a „csúcsra”!
A világ legmagasabb toronyházába, a BURJ KHALIFA – ba kell feljutni. A 828 méter magas torony 124 –ik emeletéről lehet letekinteni az állandón épülő városra. Most legalább kipróbálhatjuk a korszerű metrót, amely személyzet nélkül automatikusan közlekedik. Szállodánkhoz mindössze 200 méterre volt a legközelebbi megálló, ahonnan kilenc állomást érintettünk a 75 km. hosszú vonalszakaszból a cél állomásig, vagyis a BURJ KHALIFA – ig. Hét percenként követték egymást a szerelvények, amelyek öt kocsiból állnak. Az első kocsi a VIP, vagyis a nők részére fenntartott. Menetközben állandó tájékoztatást kap az utazó közönség arab és angol nyelven. A világon még egyetlen metróban vagy villamoson sem hallottam olyan tisztán és érthetően a tájékoztatást, amit két állomás között kétszer ismételnek meg. A vizuális tájékoztatás is tökéletes. Természetes, hogy minden metró illetve autóbusz állomás légkondicionált. Fel- és le mozgólépcsők, vízszintes helyzetben futószőnyegek viszik az utasokat.
METRÓ ÁLLOMÁSON
A metró állomástól zárt folyosón lehet eljutni a Burj Khalifáig, futó szőnyegen. Több száz méteres ez a szakasz. Menet közben nagyon kellemes meglepetés ért. Szembe találkoztunk újdonsült kedves ismerőseinkkel, a két szekszárdi úrral, Lacival és Csabával. Ha megbeszéltük volna ezt a találkozást, talán akkor sem sikerült volna jobban. Az igazán nagy meglepetés volt – de nem csak a mi számunkra -, hogy egy vidám tekintetű hölgy is volt velük, Jutka. Ő róla hamar kiderült, hiszen bemutatták, hogy nem más, mint a Laci felesége, aki meglepetés szerűen látogatta meg párját Dubaiban. Kimondhatatlanul örültünk valamennyien e véletlen találkozásnak. Már ekkor sejteni lehetett, hogy ez az ismeretség barátsággá válik, talán hosszabb időre is? A szekszárdi találkozás lehetősége – egy kis borozgatás mellett – már itt felvetődött. Mondanom sem kell, egy kis szekszárdi vörös borocska mellett szívesen szőnném tovább a barátság fonalát. Ugye milyen kicsi ez a világ? Ázsiában magyarokkal véletlenül találkozni, felér egy születésnapi ajándékkal.
Eljutottunk a BURJ KHALIFA bejáratához. 14.30 órától volt érvényes a jegyünk. Fegyelmezetten sorakoztak az emberek a lifthez. A toronynak már a földszinten olyan kilengése volt, hogy egy svájci házaspár vissza fordult. Nem mertek feljönni! Belépés előtt megtartották az eligazítást. A személyzet itt egyenruhát viselt.
ELIGAZÍTÁS
82.-IK SZÜLETÉSNAPOMON A „CSÚCSON”
EZT LÁTTAM A 124.-IK EMELETRŐL
A torony után meglátogattuk a modern soukot.
Gazdag napi program után tértünk vissza átmeneti otthonunkba, az IBIS DEIRA CITY CENTRE Hotelunkba. Az ünnepi italok és vacsora után jó volt belevetődni a nagyon kényelmes ágyba.
ARAB
MAGYAR
JÓL MEGFÉRTEK EGYMÁS MELLETT
MÉG EGY PILLANTÁS AZ UTCÁNKRA
SZÜLETÉSNAPI AJÁNDÉK MŰSOR?
MINISZTERELNÖKÖK ÉRKEZNEK, MI PEDIG INDULUNK
2013.NOVEMBER 27.
Kis busszal indulunk a repülőtérre, az esti csúcsforgalomban. Meg telt magyarokkal a kocsi. Szlalomozunk a száguldozó gépkocsik között. Így is később érkezünk a repülő- térre, a tervezett időhöz képest. Úgy villognak az utcai fények, mintha búcsúintést jeleznének. Nyárias meleg van. Vajon milyen idő vár majd ránk otthon 28-án reggel? Menetrend szerint indult ki a W6 2498 járat a kifutó pályára 21.35 órakor. Miskolcon még csak 18.35 órát mutat az óra. Három óra a különbség még időben is. Százharmincan foglaltunk helyet a 180 fős gépen. Megtettük a tiszteletkört a város fölött, s búcsút intettünk a dubaji fényeknek.
Domokos András kapitány magyarul és angolul üdvözölte az utasokat. A stewardessek megtartották a szokásos biztonsági bemutatót, majd elkezdték az utasok kiszolgálást.
DOMOKOS ANDRÁS KAPITÁNY
ELSŐ TISZT
STEWARDESSEK
Bagdad légterébe érve a kapitány felhívta a figyelmünket arra, hogy tekintsünk ki az ablakokon, meglátjuk Bagdad csillogó fényeit. Ebben a pillanatban eszembe jutott diák koromból a „Bagdadi tolvaj” c. film, amelyben a kis tolvaj egy varázs szőnyegen menekült meg, repült a város fölött. Most én is elvarázsolva éreztem magam a fényeket látva, de sugárhajtású, korszerű repülőgépen.
Tizenöt perccel korábban, 00.15 órakor – hat és fél órás repülés után – landoltunk a fagyos Liszt Ferenc téri betonon, – 7 fok, dermesztő hidegben. A harminc fokos nyárias meleg napok után erre senki nem számított. Most is pontosan várt ránk az AGORATRANSZ-FAIR kocsija, amellyel három óra előtt haza érkeztem, szeretett, meleg kis lakásomba.
Volt időm az egész úton feldolgozni a látottakat, hallottakat. Elcsodálkoztam azon, hogy egy ilyen végtelenül heterogén államban, hogy megértik egymást az emberek, annak ellenére, hogy megszámlálhatatlan nációból kerültek be ebbe a nagy olvasztó tégelybe. És ez nem csak azon múlik, hogy mindenki megtanulta az angol nyelvet. Szeretik és tisztelik egymást az emberek, szeretik az új hazájukat, bárhonnan érkeztek. Végtelenül szeretik a gyermekeket! Sírhat, ordíthat egy gyermek, nem szabad megfegyelmezni!
Nagyon készültek a születésük 42.-ik évfordulójára. Fel volt lobogózva Dubai és Abu Dhabi egyaránt. A kis lobogókat már nekünk is osztogatták az áruházakban. A személyzet több helyen – már ott létünkkor is – nemzeti színeket tartalmazó ruhákban végezte munkáját. A becsületességükre és figyelmességükre jellemző eset történt velem egy alkalommal. A szomszéd török étterem kávézójában – véletlenül – ott hagytam a sapkámat. Másnap délben, amikor még nem voltak nyitva, benéztem a hatalmas üvegajtón, hátha meglátok valakit, s elkérhetem a sapkámat. Az üvegen keresztül észrevett a minket kiszolgáló hölgy, rohant az üvegajtóhoz integetve, hozta a kulcscsomót, hogy négy helyen kinyissa nekünk az ajtót. Olyan örömet láttam az arcán, hogy vissza tudta adni az ott felejtett sapkámat. Egyetlen kis példa arra, hogy milyen szellem, közerkölcs uralkodik az Emirátusokban.Tanuljunk a követendő példákból!
Salem Alejkum!
ÍRTA: Kiss László
www.kisshajos.hu
