Csaknem ötven százalékkal több kukorica termett Magyarországon idén, mint az elmúlt esztendőben. A mezőgazdasági húzóágazatnak tekintett kukoricából idén 5,8 tonnát takarítottak be hektáronként átlagosan a gazdák, az évről-évre ingadozó termés azonban komoly kérdéseket vet fel, hangzott el a Syngenta Quilt Xcel szakmai rendezvényen, amelyet Siófokon rendeztek magyar és szerb gazdálkodók részvételével.
A rendkívül rossz, alig 4 tonnás hektáronkénti átlagot hozó 2012-es év után idén csaknem ötven százalékkal több kukoricát takarítottak be a több mint 1,2 millió hektáros termőterületről, ismertette előadásában Tóth Csantavéri Szilvia, a Syngenta termékmenedzsere. Az ország kiemelkedő kukoricatermelő megyéiben – Fejér, Somogy, Tolna, Bé-kés, valamint Hajdú-Bihar megyékben és a többi hazai gazdaságban a vetési kedv viszonylag magasnak bizonyult a 2012-es extrém év ellenére is. A nyár eleje rekordot ígért, ám az aszályos nyár miatt be kellett érni egy mérsékeltebb, ám az előző évinél lényegesen nagyobb termésmennyiséggel.
– Az elmúlt évek szélsőséges időjárása kiszámíthatatlanná tette hazánkban a mezőgazda-sági húzóágazatnak tekintett kukoricatermesztést – fejtette ki a szakember. – 2007-ben 4, 2011-ben 8 tonna termett hektáronként, ebből is látszik, mekkora kilengések vannak egyes években. A termés az aszályos években jelentősen lecsökken, nagyon nehéz évről-évre stabil termésmennyiséget előállítani, egyik évben behozatalra szorulunk, másik évben értékesítési problémáink vannak. A kukorica ára pedig nagyban függ a világpiaci ártól. És akkor még nem is beszéltünk a növényekre leselkedő kórokozókról, amelyek szintén fontos kérdéseket vetnek fel.
A fertőzések ellen szakszerű, tervezett, hatékony eszközöket bevető növényvédelem a megoldás, emelte ki Guillaume Trepo. A francia agrárszakember hangsúlyozta: a termelőknek fel kell készülniük, hogy a jövőben az európai klímát is még inkább a szélsőségek fogják jellemezni, egyre többször fogja a termelőket az aszály és a nyári forróság próbára tenni, valamint számítanunk kell a kórokozók egyre intenzívebb kártételére is. A kukoricatermesztés technológiáját érdemes átgondolni, megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jövőben is eredményesen és jövedelmezően tudnak termeszteni. A biztonságos, jövedelmező kukoricatermesztéshez bizonyos fokú szemléletváltásra van szükség. A szemléletváltás egyik lényegi eleme a kukorica átsegítése az aszály és hőség okozta stresszes időszakokon, a növény egészségét megőrző célzott növényvédelmi eljárásokkal is.
A siófoki rendezvényen a Syngenta Európában elsőként a mutatta be új termékét, amelylyel nagyobb kukoricatermés érhető el kiszámíthatatlan viszonyok közepette. A Quilt Xcel révén gombaölő hatásán túl kedvezően befolyásolja a kukorica élettani folyamatait.
Dr. Nagy Viktor technológiai szakértő elmondta: az esetek 90%-ban termésnövekedést tapasztaltak, a termék segít átvészelni a kedvezőtlenebb körülményeket, elősegíti a meg-termékenyülést, a csövek berakódását. Növeli a sorok számát, a soronkénti szemszámot, a csövek hosszát és átmérőjét, a szemek tömegét, fajsúlyát, szár átmérőt, gyökértömeget.
A következő évtől elérhető Quilt Xcel a takarmány-, csemege- és silókukoricában, továbbá kukorica vetőmag előállításban használható új készítmény, amely a szármegnyúlás időszakától a virágzásig használható a vegetáció során egy alkalommal.
Hatóanyagainak köszönhetően megfelelő preventív védelmet nyújt a kukorica helmintospóriumos levélfoltossága ellen. Bejut a levél szöveteibe, majd a xylemben történő csúcsirányú mozgásának következtében – a strobilurin származék hatóanyagok közül a leggyorsabban és leghatékonyabban – a kezelés helyétől távol is biztosítja a kezeletlen levélrészek védelmét. A teljes levélzetbe eljutva biztosítja a levelek egészségét és javítja a növény vízhasznosítási hatékonyságát, továbbá a szárazságtűrését. Jobban csökkenti a párologtatást, mint a fotoszintézis, ezáltal a növények vízhasznosítási hatékonysága és szén-dioxid asszimilációja javul. Jelentős zöldítő hatással is rendelkezik, növeli a zöld levélfelületet, ami hatékonyabb nitrogén asszimilációt eredményez. Csemegekukoricában nagymértékű cukortartalom növekedést eredményez.
A hatékonyabb fotoszintézis következtében erősebb és vastagabb szár fejlődik, a növény kevesebb keményítőt von el a szárból a szemkitelítődés időszakában. Az erős szár lehetővé teszi a hatékonyabb betakarítást, csökkenti a növények törését és a dőlést, ezáltal az aratáskori veszteséget. Virágzáskori alkalmazással a légköri aszály okozta termés-veszteség csökkenthető, hiszen meghosszabbítja a virágzás időszakát. A jobb pollenleadó és fogadó képességnek köszönhetően javul a megtermékenyülés.
