Magyarország ma már erősebb, így egyre több forrást tud biztosítani a kultúrára, a szellemi és a tudományos életre – mondta Orbán Viktor kormányfő pénteken a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) új épületének átadásán, Budapesten.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a kutatóközpont a legsúlyosabb európai válság idején épült meg, miután a kormány megállapodott az MTA-val, hogy a tudományra fordított költségvetési forrásokat a válság ellenére minden évben növelik. Az akadémia támogatása így négy év alatt 35 milliárdról 49 milliárd forintra nőtt.
Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy bár 2012-ben csökkent a magyar GDP, a kabinet kitartott korábbi politikája mellett, és ez a megfejtése annak, hogy az idei harmadik negyedévben már 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság, mindenkit meglepve, kivéve a kormányt – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: reményei szerint a negyedik negyedév adatai láttán kijelenthető lesz, hogy Magyarország újra a régió éllovasa.
A kormányfő szavai szerint „a kiművelt emberfő az ország aranytartaléka, amit jó merkantilistaként meg kell őriznünk”. A kérdés nem az – folytatta -, hogy egy fiatal kutató kimegy-e külföldre vagy sem, ez ugyanis „egy meglehetősen primitív megközelítés”. A kérdés valójában az, hogy visszatérhet-e, megtalálhatja-e Magyarországon azokat a feltételeket, amelyekkel külföldön szembesült – mondta, hangsúlyozva, hogy ezért a fiatal kutatók elvándorlására nem a sajnálkozás a megfelelő válasz, hanem egy versenyképes kutatóközpont felépítése.
Orbán Viktor kiemelte: ma az egész világon azzal küzdenek a cégek, hogy nem találnak megfelelő képzettségű szakembereket a meghirdetett állásokra, miközben a munkanélküliség magas. Ezt szerinte vagy úgy lehet orvosolni, hogy e nagyvállalatok elszívják más országokból a képzett munkaerőt – „ettől mi, magyarok is szenvedünk” -, vagy úgy, hogy a cégek települnek az adott országba.
A magyar kormány az utóbbi mellett kötelezte el magát, ezért döntött úgy, hogy összehangolja a gazdasági élet szereplőinek elképzeléseit a köz- és a felsőoktatási rendszerrel, valamint a tudományos kutatással – mondta. Úgy fogalmazott: „Mi nem Európa összeszerelő-csarnoka akarunk lenni, hanem ki akarjuk venni a magunk részét a kutatás-fejlesztésből is”. Beszédében az MTA TTK új épületét egy „korábbi totális kudarcra” felhúzott sikertörténetnek nevezte, amit úgy fogalmazott meg: „Eluntuk, hogy a kommunista világ szellemházai és épülettorzói között kelljen téblábolnunk”.
Megjegyezte, hogy a kutatóközpontban 544-en dolgoznak, 250 világszínvonalú laboratórium van benne, maga az épület pedig energiatakarékos, ami remélhetőleg a jövőben általánossá válik az országban. Orbán Viktor összegzése szerint a kutatóközpont által szimbolizált siker „közös sikerünk, az MTA és a magyar kormány összefogásának eredménye”.
„Magyarország megújulása akkor lesz sikeres, ha minél többen lesznek hajlandók új utakon elindulni. Akkor leszünk sikeresek, ha legjobbjaink elhiszik, hogy itt, Európa közepén vannak a legjobb helyek. Ha megértik, hogy ez nem a kockázatok, hanem a lehetőségek földjévé válik számukra is” – zárta szavait.
Fotó: Árvai Károly
(MTI)
