Kulka János az utóbbi évek egyik legfoglalkoztatottabb hazai színművésze, az elmúlt hónapok színházi változásai miatt azonban most könnyebb vele előadás-időpontokat egyeztetni, így a Centrál Színház felkérését is el tudta fogadni – melyre annál is inkább kíváncsiak vagyunk, hisz Kulkától korántsem áll távol a zenés műfaj. Ráadásul a darab máig érvényes mondanivalója, és Bozsik Yvette ígéretes koncepciója is ígéretessé teszi a készülő előadást.
– Az ismert körülmények miatt a Nemzetiben játszott szerepekkel elhagytuk egymást. A Katonában 3-4 előadásom van havonta, és nagyjából ugyanennyi az Orlainál. Nagyon keveset játszom, és abszolút egyeztethető vagyok. A Centrál Színházban fogok élni, és szorgalmasan dolgozni fogok azon, hogy a sárm, a báj, a humor és a siker, ne csak másnak jusson Billy Fynn szerepében – ígérte a Nemzeti Színházból a Katona József Színházba szerződött népszerű színművész.
A Chicagot még a nyolcvanas évek elején láthattuk először Magyarországon, akkor a darabban górcső alá vett „tartalmatlan” celebvilág még nem volt ismert hazánkban. A művész szerint azonban a Chicago így is bővelkedett aktualitásokban. – A celebes vonalról biztosan azt gondolták sokan, hogy valahol messze, máshol ez ilyen. Másrészt a korrupció, a megvesztegetés, egyáltalán nem igényelt magyarázatot 1981-ben sem. Azóta sem. A hazugságról és a sajtóról is gondoltunk valamit, ha nem is éppen ezt, amit manapság. De azt egy percig sem hittük el, amit leírva láttunk – mondta Kulka János, visszaemlékezve a sok évvel ezelőtti magyarországi Chicago-ősbemutatókra.
A készülő darabban Velma Kellyt játszó Jordán Adél más oldalról közelítette meg az előadásban résztvevők viszonyát a celebközpontú történethez. – Elég őrjítő, hogy sok hetet fogunk elképesztő melóval eltölteni, miközben az ötperces, érdem nélküli hírnévről beszélünk. Nagyon kemény munka lesz, hogy ezt a bizonyos kérészéletű sikervilágot megmutassuk. Roxie-hoz képest egyébként Velma még egész szerethető. Van tehetsége, rátermettsége, dolgozott a show-bizniszben. Még talán képezte is magát. Amit elért, azt munkával érte el. Teljes joggal idegesítheti Roxie, aki nulla munkával és befektetéssel próbál meg a helyébe lépni. Azzal egyelőre még nem foglalkoztam, hogy emellett Velma gyilkos is.
Bozsik Yvette rendező más szemszögből gondolkozik a két főszereplő viszonyáról. – Végeredményben ők nem sarkított alakok, hanem két valódi, hús-vér nő. Velma karaktere az én elképzelésem szerint képességes kabaré énekesnő, Roxie karaktere pedig vélhetően a valóságban is egy átlagnő volt, akiből a gyilkosság és az azt követő felmentés csinált sztárt. Velma megcsalatása, elárulása ismerős terep nekem. Az öregedése is. Az, hogy már nem táncol, hogy át kell adnia a helyét a fiatal táncosnak. De azért előfordultak ennél cifrább esetek is az életemben. Amikor egy volt kolléganőm a sajátjának tünteti fel az egyik koreográfiámat külföldön, vagy amikor egy jó nevű kolléga magáénak tekinti az én szólómat. Szóvaludok honnan meríteni…
Hogy ez mennyire igaz, és mennyire érvényesülhet a Chicagoban mindaz a szemmlélet, amely egyébként kétségtelenül beleillik a darab eredeti koncepciójába is, az a december 29-ei bemutatón kiderül. Részünkről kíváncsian várjuk.
Fotó: Centrál Színház
