Az idei évtől kezdve a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége (MADOSZ) is csatlakozik a Dohánytermelők Világnapja kezdeményezéshez Több mint ötszáz évvel ezelőtt, 1492. október 28-án Kuba felfedezésekor ismerte meg az első európai, Kolombusz Kristóf a dohánynövényt és annak hasznosítását. Magyarországon a török hódoltság idején kezdték el termeszteni, és azóta is hazánk egyik jelentős gazdasági növénye. Európában közel 400 000, Magyarországon 20 ezer ember köthető az ágazathoz, akik egyre nehezebben boldogulnak az ellentmondásos szabályzás miatt. A föld dohánytermelőinek 85%-át tömörítő Dohánytermelők Nemzetközi Szövetsége (ITGA) kezdeményezésére – elfogadva a dohányzás egészségügyi kockázatának csökkentésére irányuló törekvéseket – a mai napon az ágazathoz kötődő szervezetek, köztük a MADOSZ is, együttesen hívják fel a figyelmet a dohánytermesztés jelentőségére és a szabályzás ellentmondásaira.
A dohánytermelő közösségek hosszú távú biztonságát célul kitűző ITGA a tavalyi évben döntött a Dohánytermelők Világnapja kezdeményezés elindításáról, melyet immár második éve ünnepelnek a föld számos országában október 28-án, azon a napon, amikor a dohánynövény Kolumbusz Kristóf Kubában tett felfedezése után elindulhatott világhódító útjára.
A dohánytermesztés ágazatához ma világszerte több mint 35 millióan köthetők, akiknek megélhetését sokszor olyan intézkedésekkel sodorják veszélybe, amelyek nem segítik a dohányzás okozta kockázatok csökkentését. A szűkülő lehetőségek miatt a kormányzatoknak technikai és pénzügyi segítséget kellene nyújtani, hogy gazdaságilag életképes alternatívát kínáljanak az arra rászoruló dohánytermesztőknek, azonban a megoldás még várat magára. Ennek egyik oka a nyitottság hiánya: bár a WHO FCTC (Framework Convention On Tobacco Control – Dohányellenőrzési Keretegyezmény) munkacsoportja tavaly Koreában tartott ülésén ígéretet tett arra, hogy a dohánytermelők problémáit megkísérli orvosolni, idén azonban a WHO FCTC Brazíliában tartott Részesek Konferenciájáról (Conference of the Parties – COP6) egyszerűen kiutasították a több mint 180 ezer brazil dohánytermelő képviselőjét. Ezzel a lépéssel ismételten kizárták a termelői szervezeteket egy olyan vitából, amely a saját jövőjükről szól. A nyitottságra pedig már csak azért is szükség lenne, mert napjainkban nincs olyan gazdasági értelemben vett életképes alternatíva, mely ugyanolyan előnyöket tud biztosítani a termelőknek, mint a dohánynövény.
„Elfogadjuk és támogatjuk a dohányzás kockázatainak csökkentésére tett törekvéseket, de azt is látni kell, hogy Magyarország leghátrányosabb térségeiben sokszor az egyedüli biztos bevételt a dohánytermelés jelenti.” – fogalmazott Bényei Illés, a Magyar Dohánytermesztők Országos Szövetségének elnöke. „Az eseménnyel célunk felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy a dohánytermesztés mesterséges visszaszorítása nem fogja megoldani a dohányzás problémáját, annál inkább okoz majd nehézségeket a foglalkoztatást, valamint jövedelemtermelést tekintve.”- tette hozzá a 20 ezer magyarországi foglalkoztatott nevében felszólaló elnök.
Hazánkban különösen nagy problémát jelentenek a dohánytermesztésre vonatkozó megszorítások, hiszen a szektorban dolgozók 80 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lakik, 90 százalékuk szakképzettség nélküli, 70 százalékuk nő és mintegy 50 százalékuk roma. A termőterületek megközelítőleg 95 %-a az alföldi térségben, ezen belül is elsősorban az észak-alföldi régióban található, ahol kiemelten fontos a foglalkoztatottság kérdése. A MADOSZ ezért az idei évtől kezdődően minden évben megünnepli a Dohánytermelők Világnapját, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a hazai termelők helyzetére.
