Konferencián mutatják be a Komplex Instrukciós Program eredményeit
Évekkel ezelőtt még kísérletként indult, de mára eredményeivel bizonyított a Hejőkeresztúron elindított integrációs oktatási módszer. Ma már összesen tizenegy iskola 2200 tanulója több mint 200 pedagógus irányítása mellett vesz részt a Komplex Instrukciós Programban. A hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását szolgáló, hejőkeresztúri modellnek is nevezett oktatási módszer eredményeit gyakorló pedagógusok részvételével mutatják be a „Siker az osztályteremben – a tanulói heterogenitás előnye” című konferencián.
Növekszik az érdeklődés az egyik legeredményesebb hazai oktatási módszer, a Komplex Instrukciós Program (KIP) iránt. A hejőkeresztúri bázis iskolában bő egy évtizede elindított és az évek során fokozatosan egyre kiforrottabbá váló modellhez 2010-ben csatlakozott az első intézmény. Azóta ez a szám jelentősen megnőtt: jelenleg összesen tizenegy iskola 2200 tanulója, több mint 200 pedagógus irányítása mellett vesz részt a KIP-ben. A programot eredetileg a Stanford Egyetem „Complex Instruction” módszerének adaptálásával vezette be Magyarországon Kovácsné dr. Nagy Emese, a hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskola igazgatója és tantestülete. Így jött létre a „hejőkeresztúri modell”, valamint később a Komplex Instrukciós Program, amely mögött már a civil szféra és piaci szereplők is felsorakoztak, hogy az oktatási módszer minél szélesebb körben elterjedhessen.
A KIP célja a hátrányos helyzetű tanulók osztálytermi sikereinek növelése, és az ezt célzó pedagógiai munka színvonalának emelése. A módszer alappillére a magas szintű csoportmunka és ezen keresztül a sikerélmény megélésének lehetővé tétele olyan osztályokban, ahol nagy a különbség a gyerekek között. A KIP a pedagógusoktól is összetettebb munkát, új szemléletet kíván, de mindez az eredmények alapján megéri. A pedagógusok megkérdezésén alapuló felmérés szerint ugyanis a KIP-et alkalmazó iskolákban csökkent az agresszió és a hiányzások száma, erősödött a szülőkkel való együttműködés és jobbak lettek a diákok eredményei. A tanulók válaszaiból kiderült, hogy a gyerekek sokkal szórakoztatóbbnak tartják a „KIP-es” órákat, azt, hogy együtt dolgozhatnak, illetve a módszer segítségével jobban megértik a tananyagot is.
A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (NTK) székháza ad otthont Budapesten annak a konferenciának, amelyen szakértők, pedagógusok vitatják meg a Komplex Instrukciós Program eredményeit. A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó a módszert kiemelt fontosságúnak tartja, így a programban résztvevő hátrányos helyzetű iskolák minden pedagógusának már a tavalyi év során ingyen elérhetővé tette a modellt bemutató kiadványát, K. Nagy Emese „Több, mint csoportmunka” c. könyvét. A rendezvényt Kiss János Tamás, az NTK vezérigazgatója nyitja meg, aki a program kapcsán elmondta: „Fontosnak tartjuk, hogy ez a jól kipróbált tapasztalati anyagra építő módszer még több gyerek számára nyújtson egyenlő hozzáférést a nemzeti kulturkincshez, biztosítson méltányos közoktatást; és törekszünk arra, hogy az iskolai innováció, a változatos magyar pedagógiai vívmányok széles körben hozzájárulhassanak nemzeti értékeink gyarapodásához.”
A KIP terjedéséhez nemcsak a hatékonysága járult hozzá, hanem az is, hogy piaci szereplők is támogatják a módszert. Nyilas Orsolya, a Vodafone Magyarország Zrt. belső kommunikácós és társadalmi felelősségvállalás igazgatója hangsúlyozta: „A Vodafone Magyarország Alapítvány elkötelezett az esélyegyenlőség és a civil szféra fejlesztése mellett. A „mobiltechnológiával a jó ügyek szolgálatában” és a közösségi programok támogatása mellett Alapítványunk hangsúlyt helyez a hátrányos helyzetűek oktatására is. 2010 óta támogatjuk a programot, amely – Alapítványunk alapelveivel összhangban – a nyitottságon, közös munkán, egymás elfogadásán alapul.”
Az eredeti módszer kidolgozója, Rachel Lotan videoüzenet formájában szól majd röviden a konferencia résztvevőihez.
A konferencián előadást tart K. Nagy Emese, a program szakmai vezetője is, aki beszámol arról, hogy „a pedagógusok munkájuk során arra törekszenek, hogy mind tartalmilag, mind technikailag megfelelő színvonalon szervezzék meg a tudásban heterogén tanulói csoportok munkáját, ezzel teret engedve az ismeretelsajátítás élvezetes módjának.”
