Különlegesnek lenni sosem egyszerű. ez nemcsak napjainkra igaz, hanem sokkal régebbi időkre is – jelen esetben a középkorra. Viszont míg ma a különleges, kiemelkedő képesség inkább örvendetes, addig a történelem sötétebb évszázadaiban olyan nehézségekkel járt, mint például súlyosabb esetben akár az üldöztetés vagy a halálbüntetés. Sabine Ebert történelmi kalandregény-sorozatának első részében, A bába titkában is ezzel a problémával kénytelen szembenézni a főhős.
Marthe korántsem csekély és szám szerint nem is kevés áldással született a 12. századi Németországba: az emberek tekintetéből és kezéből olvasva képes a jövőbe látni, képes gyógyítani, s mindemellett bábaként új életek megszületése van a kezében. Le is csap rá egy várúr, aki nem mellesleg nem éppen melegszívű-megbocsátó-kegye-jóságos ember hírében áll (na de annak idején aligha akadtunk volna ilyen személyleírású földesúrra), pláne ha a várva várt fiúörökösről van szó. Nos, a szülés után sem adódik alkalma az úrnak kibújni szerepéből-bőréből, ugyanis a csecsemő minden próbálkozása ellenére halva születik. A bába élete innentől veszélyben forog, ugyanis a földesúr nem nyugszik, míg bosszút nem áll.
A fiatal nő menekülés közben keletre tartó telepesekhez csatlakozik, akik Christian lovag vezetésével új földet keresnek, ahol felépíthetik saját falvukat. Marthe számára mindez a menekvés, a biztonság és az újrakezdés reményével kecseget, viszont azt még nem sejtheti, hogy sajnos a meisseni megérkezés után sem lelhet nyugalomra. Innentől pedig a cselekmény két szálon fut tovább: egyrészt a Marthe és Christian lovag között szövődő kapcsolatra, másrészt a egy váratlan eseményre és annak következményeire. Ugyanis egy ottani felfedezés olyan fordulatot hoz, amely legalább annyi lehetőséget rejt magában, mint amennyi (hacsak nem több) veszéllyel jár. A végén akár visszafordíthatatlanná váló események veszik kezdetüket, amelyeket megfékezni csak Christian lovag képes.
Ami viszont zavaró lehet, az a félrevezető cím. Első ránézésre és a fülszöveg alapján arra számít a gyanútlan olvasó, hogy a bába képessége áll a regény középpontjában. Ehelyett a faluban kellőképpen más irányt vesz a történet folyása. A karakterek is hagyhatnak némi kívánnivalót maguk után, ugyanis a szerző fekete-fehér jellemként ábrázolja őket. Ami nem is biztos, hogy annyira nagy baj: mivel túlnyomórészt a középkorban sem látták színesen a világot, ezért ez a karakterformálás passzol az alapkoncepcióhoz, illetve ráerősít a történelmi kor jellegére is.
Összességében, A bába titka élvezetes olvasmány a klisék (amelyek a műfaji követelmények miatt gyakorlatilag már elkerülhetetlenek) és a történet előrehaladtával időnként jelentkező ellaposodás ellenére – s ez alapján a folytatás, A bába nyomában is annak ígérkezik. A szerző könyveiben a valós eseményeket fiktív elemekkel gazdagítja, aminek eredményeképp végül nem unalmas regényt kapunk kézhez. A sorozatban Marthe sorsán keresztül kirajzolódik a Barbarossa Frigyes császár korabeli Freiburg városának története is.
Az ügyes témaválasztásnak köszönhetően maga a történet valamennyire érdekfeszítő: azt egyfajta misztérium lengi át, amely alapvetően azért izgatja a fantáziát, felborzolja a kedélyeket. Aki szeretne egy kis titokzatosságot, rejtélyt, izgalmat csempészni a mindennapokba több évszázadnyi időutazással egybekötve a múltba, valamint nincs ellenére, hogy közben Sabina Eberttől némi történelemleckét is kap, akkor valószínűleg nem fog csalódni A bába titkában.
