Két nagy család élt a szép Veronába, Ez lesz a szín, utunk ide vezet. Vak gyűlölettel harcoltak hiába, S polgárvér fertezett polgárkezet. Vad ágyékukból két baljós szerelmes Rossz csillagok világán fakadott, És a szülők, hogy gyermekük is elvesz, Elföldelik az ősi haragot. Szörnyű szerelmüket, mely bírhatatlan, Szülők tusáját, mely sosem apad, Csak amikor már sarjuk föld alatt van: Ezt mondja el a kétórás darab. Néző, türelmes füllel jöjj, segédkezz, És ami csonka itten, az egész lesz. (Kosztolányi Dezső fordítása)
Köszöntő
2013. tavaszán hosszú évek munkájának gyümölcseként a Győri, a Pécsi és a Szegedi után megalakult az önálló Miskolci Balett is, ezzel pedig egy új intézmény jelent meg a magyarországi táncművészet térképén. Különösen boldogok vagyunk, hogy a Balett megalakulása egybeesik a Miskolci Nemzeti Színház 190. születésnapjával – az idei évadban is megteszünk mindent, hogy öregbítsük anyaszínházunk hírnevét, és hogy újabb színekkel gazdagítsuk az évad műsorát és Miskolc kulturális életét.
Táncosaink továbbra is részt vesznek a zenés és prózai színházi előadások létrehozásában, továbbra is találkozhat velünk a közönség a színház művészbejárója előtt már megszokott formabontó táncos happeningeken, de önálló balettkarként saját bemutatókat is tartunk, évadonként többet. Idei első bemutatónk a Rómeó és Júlia, mely mindenki számára ismerős problémákat feszeget: lehetünk-e boldogok választottunkkal? A szerelem legyőzhető-e? Vagy túléli még a halált is? Új értelmezést kap a klasszikus történet, ugyanis a táncosok nem szavakkal, hanem mozdulatokkal mesélik el, így minden korosztály számára maradandó élményt nyújt majd. Az előadást Kulcsár Noémi rendezi, akinek egy rövidebb munkáját láthatta már a közönség tavaly a négyNEGYED című kortárs táncelőadás keretében. Második bemutatónkkal, a Páros/Páratlan című előadásunkkal februárban jelentkezünk a Csarnokban, tavasszal pedig 3kívánság címmel ismét fiatal koreográfusok munkáit tekintheti meg majd a közönség a Játékszínben.
Láthatóan elfoglalt lesz egész évadban a Miskolci Balett – és ez így van rendjén. E sok munkával célunk az, hogy a Balett egyre színvonalasabb előadásokat hozzon létre, és hogy a tánckar több mint ötvenéves történetének méltó folytatása legyen a 2013/2014-es évadunk is.
A következő oldalakon bemutatkoznak a Miskolci Balett táncosai – lesznek köztük ismeretlen és ismerős arcok egyaránt. Új, izgalmas projekt számukra a Rómeó és Júlia, és reméljük az lesz a miskolci nézőknek, tánckedvelőknek is.
Szeretettel várjuk a kedves közönséget idei előadásainkra is!
Kozma Attila, művészeti vezető
Tánctörténet Miskolcon
Az önálló miskolci táncművészet története a Miskolci Nemzeti Színházban több mint ötven évvel ezelőtt kezdődött. Az első bemutató Téry Tibor koreográfus-táncművész nevéhez kapcsolódik: 1957. április 18-án három rövidebb produkcióból (A babatündér, A rózsa lelke és a Bolero) álló műsorral örvendeztette meg a miskolci közönséget. A Téry által fémjelzett időszak 1960-ban ért véget, a miskolci tánc következő nagyobb időszaka pedig harminc évvel később érkezett el: Galgóczy Judit főrendezőként 1988-tól különös hangsúlyt fektetett nemcsak a miskolci operajátszásra, hanem az önálló táncelőadások létrehozására is. Szoros munkakapcsolatot alakított ki M. Kecskés Andrással, aki később megrendezte és a címszerepet is eltáncolta A csodálatos mandarin című táncpantomimban, majd A kékszakállú herceg várában is. 1992-ben Hegyi Árpád Jutocsa lett a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. Tervei szerint megalakult volna hivatalosan is az önálló miskolci balett-tagozat, ez azonban végül nem sikerült. Ellenben született több önálló bemutató is (Diótörő, Coppelia, Carmen). Ebben az időszakban szerződött a színházhoz Majoros Istvántáncos-koreográfus, aki még évekkel később is meghatározta a Miskolcon zajló táncművészeti munkát. Nagy változás állt be a színház táncos életében a 2001/2002-es évadban, amikor Kozma Attila (aki 1983 óta tagja a társulatnak) Novák Péterrel közösen megalapította a Csarnok 21. Táncműhelyt. Két nagyszabású, merész produkcióval is jelentkeztek: előbb 2001-ben a Fekete zaj – melyben egy cigányember meggyilkolásának valós történetét dolgozták fel –, 2003-ban pedig a Mozart-Salieri viszályon alapuló Divertimento mortalekeltett pozitív kritikai visszhangot. Amikor 2003-ban Halasi Imre lett az igazgató Miskolcon, felkérte Krámer Györgyöt, a Győri Balett egykori szólótáncosát, koreográfusát, hogy teremtse meg az önálló miskolci tánctagozat létrehozásának művészi feltételeit. Több jelentős előadás is született Krámer vezetése alatt: Hattyúk Tava Mulató, Vasgyári capriccio, Faust/Prospero, Petruska Labor (r. Krámer György), illetve Bála Gála, Negyed, Cipolla (r. Kozma Attila). Az alkotók kitartó munkájának eredményeként 2009-ben hivatalosan is létrejöhetett a Miskolci Nemzeti Színház önálló Tánctagozata. A jeles eseményt a színház díszbemutatóval ünnepelte: a Tánckadenciák című előadás KrámerExodus és Kozma Yerma rendezéséből állt. A társulat innentől fogva már önálló tagozatként folytatta a munkát. Néhány fontosabb bemutató ebből az időszakból: Rómeók és Júliák, Mesterkurzus (r. Krámer György), Adicto, Carmina Burana(r. Kozma Attila). 2012-ben Kiss Csaba vette át a Miskolci Nemzeti Színház vezetését. A színház teljes apparátusával támogatta a tánctagozat munkáját, új táncosokat vett fel, majd Kozma Attilával közösen 2013-ban megalapították az önálló Miskolci Balettet – ezzel pedig új korszak kezdődött a társulat életében.
(forrás: Miskolci Nemzeti Színház, Archívum)
Kulcsár Noémi a Rómeó és Júliáról
A Rómeó és Júlia, Shakespeare örökbecsű remeke megszámlálhatatlanul sok alkotót ihletett meg már eddig, hiszen mindannyiunk legintimebb élettörténése – a szerelem – áll a középpontjában.Interpretációm arra a tapasztalatra épül, hogy korunkban a világ adott rendje és a szerelem állapota között már nem feszül ellentét, vagyis nem igaz többé az alaptétel, miszerint a szerelmek szükségképpen tragikusak, a halálba visznek, hogy csak a másvilágon lehet otthonuk. Az igazi feszültséget számomra nem a szerelem életképessége jelenti, hanem a szeretethez való viszonya. Ez az, amire mind a mai napig nincs megnyugtató válaszunk, a gyakorlatban is működő feleletünk. A szerelem kiszakít bennünket természetes életviszonyainkból, és így megszabadít bennünket a felelősségtől is, mely a szeretni tudás lényegi feltétele és szükségképpeni velejárója. Szeretet és barátság kizárólag csak emberek között lehetséges, hiszen független a nemi identitás sajátosságaitól, testünk milyenségétől. A szerelemben meg épp fordítva működik: a test kap benne főszerepet, férfi vagy női mivoltunk válik meghatározóvá, uralkodni fog lelki, szellemi tartalmainkon egyaránt.
Kik is vagyunk hát voltaképpen? Azok, akik a vágyban ismernek önmagukra, vagy azok, akik a felelősségben találnak saját életerejükre? Kibékíthető-e ez az ellentét test és lélek között, vagy állóháborúnak kell dúlnia közöttük mindörökre?
Táncszínházi előadásunk nem megválaszolni hivatott ezeket a kérdéseket, hanem feltenni. A tánc különösen alkalmas erre, hiszen a ritmikus mozgás kizárólag test és lélek harmonikus viszonyán, együttműködésén alapulhat csak – nélkülözhetetlenek egymás számára, békére vannak imígyen kárhoztatva.
Kulcsár Noémi, rendező-koreográfus
Egy legendás szerelem története
A reneszánsz drámairodalom nagy költője az 1590-es évek közepe táján írta meg a Rómeó és Júlia első változatait. A történet Itáliából származik, a Montecchi- és Cappelletti-család harcairól már Dante is írt. Shakespeare már William Painter és Arthur Brooke feldolgozásait használta munkája során. A történet Shakespeare változata után is többször átalakult– Berlioz és Csajkovszkij is írtak belőle komolyzenei művet, de például a West Side Story és a mai Rómeó és Júlia című musical is Shakespeare tragédiájára támaszkodik.
Pjotr Iljics Csajkovszkij: Rómeó és Júlia nyitányfantázia (1880)
Csajkovszkij három nagy klasszikus balett zenéjét szerezte – nagy műve az ikonikus Hattyúk tava, a Diótörő és a Hamupipőke is. Soha nem írt hasonlót a Rómeó és Júliából – helyette egyik barátja, a szintén zeneszerző MilijAlekszejevics Balakirev tanácsára írt belőle egy nyitányfantáziát, mely a szonátaforma szabályait követi. Kihallhatjuk belőle Lőrinc barát komor, vészjósló dallamát, a viszálykodó családok küzdelmeit és persze a két fiatal szerelmének témáját is.
„Joggal sajnálhatjuk, hogy Csajkovszkij sohasem bukkant szövegíróra, aki Shakespeare drámaiságát olyan zenei érzékkel alakította volna át szövegkönyvvé, mint Verdinél ArrigoBoito az Otellót s Falstaffot. Romeo és Júlia klasszikussá vált alakjait Csajkovszkijnak az operaszínpadon is meg kellett volna elevenítenie.” (Richard Petzoldt: Pjotr Csajkovszkij élete képekben, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1955, 21.o.)
Kéz a kézben
„Romeo és Júlia sebezhetetlenek; mindaddig, amíg magukra kezet nem emelnek. Azaz sebzettek; attól a perctől fogva, hogy kinyújtották egymás felé a kezüket. Az öngyilkos szerelem maga emészti el magát. A szerelmesek boldogan élhetnének, ha Shakespeare a házasság polgári praktikumát vizsgálná; de nem ezt teszi, feláldozza őket, mert a polgári házasság misztériumát akarja költőileg megjeleníteni.” (Géher István: Utószó, In. William Shakespeare: Romeo és Júlia, Európa, é.n., 175.o.)
A Miskolci Balett bemutatja:
Rómeó és Júlia
Szereposztás
Rómeó – Papp Bálint
Júlia – Tokai Rita
Mercutio – Lukács Ádám
Benvolio – Szabó Levente
Tybalt – MuresanAurel
Capuletné – Handa Dalma
Capulet – Sebestyén Csaba m.v.
Dajka – Kocsis Andrea
Lőrinc barát – Fűzi Attila
Paris – Streicher Péter
Escalus, Verona hercege – Gál Lóránt
Róza – Szalay Olimpia
Barátnők, bálozók – Kollár Daniella, László Lívia
Mab, az Alvilág királynője – Bocsi Eszter
Díszlet, jelmez – Bozóki Mara
Szcenográfia – Kulcsár Noémi
Asszisztens – Fűzi Attila
Ügyelő – Lichtenstein Pál
Koreográfus-rendező – Kulcsár Noémi, Fülöp Viktor ösztöndíjas
Az előadásban elhangzik Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitányfantáziája.
Papp Bálint (Rómeó) | „fel kell menni a színpadra”
Kaposvárról érkezett Miskolcra. 2010-ben végzett a Pécsi Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium tánctagozatán, és ugyanebben az évben fel is vették a Miskolci Nemzeti Színház tánckarába. Azóta volt Egérkirály a Diótörőben, szerepelt többek közt a Ludas Emben, az Adictóban és a „Forint”/Médeiában, és egy különleges szólót táncolt el a tavalyi négyNEGYED című produkcióban.Idén pedig eljátszhatja Rómeót, első igazán nagy szerepét.
„Veszett szerelem! Szerelmes gyűlölség! Ó, valami, mi semmiből fogant! Ó, súlyos könnyűség, komoly üresség, Gyönyörű alakok torz zűrzavarja! Ólompehely, hidegtűz, éberálom, Beteg egészség, minden, ami nem! Így szeretek én, s ezt nem szeretem.”
Tokai Rita (Júlia) | „akkor is megmutatom nekik”
Tátról, egy Esztergom melletti kis településről származik. Négyéves kora óta szeretett volna balerina lenni, így a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskolában járt klasszikus balett tagozatra. Az iskola nem volt könnyű, de mindig sikerült helytállnia. Sőt, mára sok másik műfajt is megszeretett – a hip-hop, a disco, sőt az akrobatikus műfajok is érdeklik. A társulat egyik új, egyben legfiatalabb tagja, aki közvetlenül az iskola befejezése után került Miskolcra. Az első szerepe Júlia lesz a színházban.
„Ó, Romeo, mért vagy te Romeo? Tagadd meg az atyád, neved hajítsd el, S ha nem teszed meg, esküdj édesemmé És nem leszek Capulet én se többé.”
Lukács Ádám (Mercutio) | „sose akarom abbahagyni”
Bár sokáig gondolkodott azon, hogy papnak menjen, végül akkor döntötte el, hogy tánccal szeretne foglalkozni, amikor szülőfaluja, Dédestapolcsány vásárán látott fellépni néhány fiatal táncost. Felvették a Szemere Bertalan Művészeti Szakközépiskolába, 1999-ben már gyakornok volt Miskolcon, táncolhatott a Diótörőben is, 2004-ben pedig a társulat tagja lett. A Vasgyári capriccio, aCipollaés aPetruska Labor után címszerepet kapott a Ludas Emben, volt Rómeó a 2010-es Rómeók és Júliák című produkcióban, majd egy évig Budapesten vett részt különböző kísérleti előadásokban. Most újból egy Rómeó és Júlia előadásra próbál:Mercutioéletteli, tüzes szerepében láthatja a közönség.
„Világtalan, ki unja a világot, Vak vagy, a szerelem gödrébe hulltál, Fülig ganéjba – tisztesség ne essék -, Én majd kihúzlak. Hagyd azt a világot.”
Szabó Levente (Benvolio) | „nem voltam jó gyerek”
Budapesten született. Fiatalon a tánc mellett többek között szertornával is foglalkozott, később egy sérülés után döntött úgy, hogy inkább a táncra koncentrál. Elvégezte a Táncművészeti Főiskolát és a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskolát is. Idén érkezett Miskolcra, a társulat új tagja, aki korábban már eltáncolta a Diótörő több szerepét is, volt Molnár Ferenc Liliomja, és játszotta Lysandert is, Shakespeare Szentivánéji álom című komédiájából. Első miskolci bemutatója a Rómeó és Júlia, amiben Benvoliót játssza, Rómeó másik, jóval higgadtabb barátját.
„Jaj, a Szerelem szemre oly szelíd, S goromba zsarnok, hogyha közelít.”
Handa Dalma (Capuletné) | „szeretem a kihívást”
Miskolci lány, a Szemere Bertalan Művészeti Szakközépiskola színházi táncos szakára járt, 2008 óta tag a Miskolci Nemzeti Színház tánckarában. A mozgás mindig is fontos volt a számára, kedveli többek közt az akrobatikus rock ’n rollt, az aerobikot, de a klasszikus balettet is. Az érdekli leginkább, hogy mit tud kihozni magából. Korábbi szerepeiben – Yerma, Liszt-etűdök, Rómeók és Júliák – is erre a kérdésre kereste a választ. Bár volt egy sérülése tavaly, ma már újra teljes erőbedobással próbál: Capuletné szerepében kell egy nála idősebb, ellentmondásos érzelmek által fűtött anyát játszania.
„Boldogtalan, cudar, gyalázatos nap! Ily szörnyű órát az Idő se látott Zarándokútjának örök robotján! – Egyetlen kis szerelmes magzatom, Egyetlen örömem, vigasztalásom, S a zord Halál most ezt is elragadta!”
MuresanAurel (Tybalt) | „ha elkezdek valamit, azt akkor véghez viszem”
A Kolozsvári Balett Intézetben tanult klasszikus balettet kilenc éves korától, később játszott a Debreceni Csokonai Színházban is, 2001 óta pedig a Miskolci Nemzeti Színházban táncol, ahol azóta már számos előadásban láthatta a közönség. Fegyelmezett, klasszikus beállítottságú táncos, saját véleménye szerint nincs olyan feladat, amit nem lehetne megoldani, ha az emberben ég az elhivatottság. Általában a herceg szerepek találták meg eddig (Diótörő, Hamupipőke), és játszott már Kolozsvárott egy Rómeó és Júliában is. Ezúttal viszont Tybalt szerepét kapta: ő Júlia lobbanékony unokatestvére maga a nyers, pusztító erő.
„Izzó dühöm békítitek szelíden S most béke és düh rázza minden ízem. Megyek: de az a béke, mely ma édes, Majd nemsokára keserű-epés lesz.”
Kocsis Andrea (Dajka) | „amíg tudok mozogni, ezt akarom csinálni”
Budapesten született. Örökmozgó gyerek volt, nem is meglepő hát, hogy fiatalkorában végül a táncban vezette le fölös energiáit. A Táncművészeti Főiskola után elvégezte a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskolát is, számos hazai és nemzetközi workshopon van túl. Részt vett többek között a Talentum Együttes, a Budapest Balett, a Magyar Fesztivál Balett és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat munkájában is. Még jogi kisdiplomát is szerzett. 2012-ben szerződött le a Miskolci Nemzeti Színházhoz. Érdekli a táncpedagógia, már tíz éve tanít különböző tánciskolákban, ezzel foglalkozna a jövőben is. A Rómeó és Júliával már többször találkozott pályája során, legutóbb a BaDoraDanceCompany előadásában játszotta Lady Capuletet. Miskolcon ezúttal a Dajka szerepében láthatja a közönség.
„Alszik, mint a bunda. Bárányka, édes. Álmostáska, hé! Hallod, szivecském, drága kis menyasszony. Mit, meg se mukkansz?”
Fűzi Attila (Lőrinc barát) | „ez fogott meg legjobban az egészben: a színház”
Monokról származik. Fiatalkorában nagyon szeretett focizni, de amikor már a Szemere Bertalan Művészeti Szakközépiskolába járt, balettmestere eltiltotta hobbijától. Eleinte főleg néptánccal foglalkozott, majd áttért a balett és a modern tánc területére. Az iskola befejezése után 2004-ben azonnal felvették a Miskolci Nemzeti Színházba. Néhány fontosabb munkája: Legenda a lóról, Fekete zaj, később szólista volt Kozma Attila Yerma című előadásában. Érdekli a koreográfusi munka, több előadásban is volt asszisztens, és beavató színházi foglalkozásokat is vezetett már. Ő is szerepelt a 2010-es Rómeók és Júliák előadásban, a mostani produkcióban pedig asszisztensi feladatai mellett Lőrinc barátot alakítja.
„Nevet az éjre a kékszemű reggel, Bevonta a felhőt fénypikkelyekkel. Mint részegek, dülöngenek az árnyak, Mert tűzkerékkel jön már a titán Nap.”
Gál Lóránt (Escalus, Verona hercege) | „akkor is megyek tovább”
Miskolcon nőtt fel. Általános iskolában kezdett néptánccal foglalkozni, felvették a Szemere Bertalan Művészeti Szakközépiskolába, ahol viszont már színpadi tánctagozatra kezdett járni. 2004-ben került a Miskolci Nemzeti Színházba, ahol ő is szerepelt a Fekete zajban, szólista volt Carmina Burana és azAdicto című produkciókban, és eljutott Bayreuthba is a Liszt Ferenc / Don Sanche című vendégjátékkal. Hobbija a biciklizés, bírja a fizikai terhelést és saját bevallása szerint „nem fél a sérüléstől”. A Rómeó és Júliában Verona szigorú de igazságos hercegét, Escalust játssza.
„Süket leszek a vádra és panaszra, Nem lesz imának, könnynek semmi haszna, Ne szóljatok: Romeo fusson el, Halálfia, ha bárki rája lel.”
Streicher Péter (Paris) | „nem gondolkozom a jövőn”
Pécsi születésű. 2005-ben felvették a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskolába, később a Pécsi Nemzeti Színházban töltötte gyakornoki éveit. 2010-ben végzett, utána a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött. Szerepelt többek közt a Carmina Buranában, a Ludas Emben és a Mesterkurzusban, 2012-ben ő koreografálta a Táncfantáziák című előadást az egri Gárdonyi Géza Színházban, majd szólista volt Miskolcon, Iászón szerepét kapta meg a „Forint”/Médeiában. Kedveli a Balett formabontó utcaszínházi projektjeit, és jól érzi magát Miskolcon, bár továbbra is nagyon kötődik Pécshez. A Rómeó és Júliában a nemes Parist, Rómeó vetélytársát alakítja.
„Édes virág, nászágyadon virág lesz: De mennyezetje – jaj – por és kövek! Édes harmattal öntözöm meg éjjel, Harmat híján bánat-facsarta könnyel.”
Szalay Olimpia (Róza, bálozó) | „nálam nincs olyan pillanat, amikor nem táncolnék”
Miskolcon született. A hip-hop volt az első táncstílus, amivel megismerkedett, utána pedig nem érdekelte többé más, csak a színpad és a tánc. 2008-ban végzett a Szemere Bertalan Művészeti Szakközépiskolában, ahonnan azonnal felvették a Miskolci Nemzeti Színházba. Szerepelt már a Petruska Laborban, a Bála Gálában és a Yermában is. 2009-ben részt vett az olaszországi Fabrica Europe Fesztiválon, utána az ott létrejött produkcióval turnézott Európában. Maximalista, sohasem elégedett magával – tudja, hogy mindig van hova fejlődni. A 2010-es Rómeók és Júliákban is szerepelt, idén pedig Rómeó korábbi szerelmét, Rózát alakítja.
Kollár Daniella (Júlia barátnője, bálozó) | „sose tudhatod, hogy mi lesz a jövőben”
Pécsről jött. Idén végzett a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskolában, és szerencsésnek tartja magát, hogy azonnal felvették a Miskolci Nemzeti Színházba. Iskolai évei alatt táncos teljesítményével több díjat is kiérdemelt, gyakornokként szerepelt a Pécsi Balett Otellocímű előadásában (r. Vincze Balázs) és fellépett a Picasso kalandjaiban is (r. Méhes László) a Pécsi Nemzeti Színházban. Még szokja Miskolcot, jól érzi is magát itt, de nagyon hiányzik neki Pécs, a családja, a szerelme. Első miskolci bemutatója a Rómeó és Júlia. Az előadásban Júlia egyik barátnőjét játssza.
László Lívia (Júlia barátnője, bálozó) | „az ember vagy jól csinál valamit, vagy sehogy”
Bár Szentesen született, Pécsett nőtt fel. 2005 és 2010 között a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskolába járt, első komolyabb feladatát pedig a Pécsi Balett 2006-os Hamupipőke (r. Góbi Rita) előadásában kapta, amiben ő játszotta a fiatal Hamupipőkét. Miután elvégezte az iskolát, azonnal leszerződött Miskolcra. Szerepelt már a 2010-es Exodusban és Carmina Buranában, később többek közt a Liszt-etűdökben és az Adictóban is. Elsősorban a jazz és a modern tánc érdekli, ezért nagyon élvezte a munkát a tavalyi négyNEGYED című előadásban is. A Rómeó és Júliában ő lesz Júlia egyik barátnője.
Bocsi Eszter (Mab, az Alvilág úrnője)
A Pécsi Művészeti Szakközépiskola elvégzése után 2000 és 2004 között a Magyar Fesztiválbalett tagja volt, ahol Király Melinda és Markó Iván voltak a mesterei. 2004 és 2008 között a Magyar Táncművészeti Főiskolára járt, ahol elvégezte a klasszikusbalett és táncpedagógus szakokat. 2006 és 2010 között tagja volt a Miskolci Nemzeti Színház tánctagozatának, ahol Majoros István volt a balettmestere. Többek közt szerepelt a Fekete zajban, a Cipollában, ő játszotta Margitot a Faustban és a címszerepet a Yermában. 2010-től szabadúszó lett, táncolt a Góbi Rita Társulat, a Pataky Klári Társulat és a Gergye Krisztián Társulat több előadásában is, közben 2011-ben Fülöp Viktor ösztöndíjban részesült. 2013-ban tért vissza Miskolcra, ahol jelenleg balettmester. Már több éve táncoktató, tanított Budapesten, Egerben és Miskolcon is, közben pedig többször járt külföldön és vett részt különféle workshopokon és kurzusokon, ahol a világ minden tájáról származó táncstílusokkal ismerkedett meg. Balettmesteri feladatai mellett vállalta Mab szerepét a Rómeó és Júliában.
„Lám itt e kis virágnak zsenge, síma Kérgében méreg van és medicína. Szagold s az illatja bűvölve száll, Ízleld s az életed, szíved megáll. Két ellenséges király hadakoz Emberben, fűben – a Jó és a Rossz. S ha a gonosz győz, a szívén találva Halálra hervad ember és palánta.”
Sebestyén Csaba m.v., Harangozó Gyula díjas (Capulet)
1980-ban végezte el a Magyar Állami Balettintézet Gimnáziumát. 1980-ben lett a Győri Balett tagja, 1981-ben pedig magántáncosa, később a Madách Színházban volt tánckarvezető helyettes, majd a Kamaraszínházban és a Közép-Európa Táncszínházban vállalta a tánckarvezetői posztot. 1994 óta tanít a Magyar Táncművészeti Főiskolán. A kétezres évek elejéig dolgozott többek közt a Székesfehérvári Vörösmarty Színházban, a Nemzeti Színházban, a Budapesti Operettszínházban és a Szolnoki Szigligeti Színházban. 2000-ben pedagógusi és táncpedagógusi diplomát szerzett az ELTE és a Magyar Táncművészeti Főiskola közös képzésén, 2007-ben pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetemen diplomázott koreográfus szakon. Ugyanebben az évben lett a Szolnoki Szigligeti Színház vezető koreográfusa. Több éves gazdag táncos és koreográfusi munkásságáért 2006-ban megkapta a táncművészet legnagyobb elismerését, a Harangozó Gyula díjat. 2010 óta tart táncórákat és tréningeket a Miskolci Nemzeti Színházban, balettmesteri feladatokat is ellát, jelenleg a Miskolci Balett vendégművésze. A Rómeó és Júliában miskolci tanítványaival együtt táncol, Capulet szerepében láthatja a közönség.
„Jön már, de vissza nem jön ő soha. Fiam, az esküvőd előtti éjjel Aráddal a Halál hált: – itt hever, nézd, Egykor virág volt, a Halál letörte. Halál a vőm, az az örökösöm. Ő vette el lányom: hát meghalok majd, És életet, mindent reáhagyok.”
Megkérdeztük a mestert
„Én úgy gondolom, hogy hazánkban a táncosok nagyon sérültek. Nem csak azért, mert elvontak egy csomó pénzt. Úgy látom, hogy a legutolsó helyen vagyunk – a színészek, zenészek, énekesek sokkal előrébb vannak. Nem véletlen, hogy a Táncművészeti az utolsó főiskola – minden más művészeti ágnak már egyeteme van. Ez nem újkeletű dolog.
Azzal, hogy Miskolci Balett lett a neve az együttesnek, azzal feltették a mércét. Ez egy nagyon komoly lépés. A nagy együttesek, a Pécsi Balett, a Győri Balett mind úgy álltak össze, hogy mindig egy végzős osztály összefogott és lementek vidékre. Egy összeszokott csapattal. Ezért Miskolcon az első év a próbálkozás, az ismerkedés éve lesz. A miskolci csapat erőssége, hogy művészileg nagyon jók, de tényleg komolyan nagyon jók. A nehézséget a technikai tudásbeli különbségek jelentik – az, hogy nagyon sokféle a csapat. Ez persze erény is lehet a megfelelő előadás, koncepció, koreográfia esetén. Mindenki mindent megtesz, így lassan de biztosan eredményt fognak elérni.”
A Miskolci Balett bemutatói a Színek Évadában
Páros/Páratlan (rendező: Kozma Attila)
Formabontó előadással készül a Miskolci Balett művészeti vezetője. A társadalmon belüli nemi szerepek és a nemiség kérdését vizsgálja kétrészes előadásában, melyben a Miskolci Balett férfi és női tagjai külön-külön lépnek fel.
Tervezett bemutató: 2014. február
Helyszín: Csarnok
3kívánság
A Miskolci Nemzeti Színház a tavalyi évadhoz hasonlóan az ideiben is várja fiatal művészek jelentkezését, ezúttal 3kívánság című koreográfus-pályázatára. A három győztes koreográfiából álló bemutatónkat tavasszal tartjuk.
Tervezett bemutató: 2014. április
Helyszín: Játékszín
