Deviza alapú hitelezési ismeretek

Vajon van-e a deviza alapú hitel mögött deviza?
I. Először vizsgáljuk meg, mit kommunikáltak a leendő ügyfelek részére a bankok és pénzügyi vállalkozások:

A pénzintézetek azt mondták, hogy azért tudják olcsóbban adni a deviza alapú hitelt, mert Svájci bankokból kértek kölcsönt, azt a pénzpiacokon átváltják forintra, és a forintot folyósítják ki. Mindezt azért tudják olcsóbb kamattal számolni, mert Svájcban olcsóbb a jegybanki alapkamat.

Mivel abban az időben, s most is, szinte a világ minden országának alacsonyabb volt a jegybanki alapkamata, mint Magyarországon, ezért erre való hivatkozással bármilyen “alapú” hitel lehetne. Hogy miért nincs bármilyen alapú hitel, erre az egyik bank az egyik levelében azt válaszolta, hogy:

„Bankunk üzleti döntése alapján az EUR, CHF, és JPY devizákon kívül nem nyújt más devizanemben hitelt.”

Ez eurózónához való csatlakozási lehetőség miatt nem hagyhatták ki az Eurót. Előző cikkemben https://docs.google.com/document/d/19F8hFixaef_PwLHlr3mWBzsUgGkkJ95qsb5-ppmBzBY/edit már bebizonyítottam, hogy tudtak a CHF/HUF emelkedéséről, az “üzleti döntés” mögött pedig minden bizonnyal a bank nyereségorientációja állhat, így mindenképp érdemes megvizsgálni, hogy van-e, s ha van, milyen formában van deviza a deviza alapú hitelek mögött. (Deviza: más ország számlapénze. Valuta: más ország papír, vagy érme pénze)

Mindezek előtt egy érdekes tény, miszerint Csehországban, amikor az egyik multinacionális kereskedelmi bank be akarta vezetni a “deviza alapú hitelt“ másnap behívatta a kereskedelmi bank vezetőjét a helyi állami felügyelet, s közölte vele, hogy most azonnal visszavonja a terméket, vagy holnaptól nincs működési engedélye a banknak…

Érdemes megnézni a Cseh Nemzeti Bank kölcsön kamatát, s megkérdezni bankjainktól, hogy Cseh Korona (CZK) alapú hitelt miért nem adtak, hiszen gazdaságilag nagyobb az együttműködés Csehországgal, mint Svájccal.

II. Az árfolyam emelkedésének tudása ellenére van-e a hitelek mögött deviza?

Mivel a “gyártótól” lehet legolcsóbban hozzájutni bármilyen termékhez, ezért érdemes megnézni, hogy mit nyilatkozott a Svájci Nemzeti Bank: “Svájcon kívüli ország bankja, nem vett fel a Svájci Nemzeti Bankból kölcsönt”. Nyilván, ezt Tőlük jobban senki sem tudhatja. Az alábbi táblázat mutatja, a svájcból Magyarország felé nyújtott kölcsönöket. Mint láthatjuk A Magyar Köztársaság (Republic of Hungary) és Magyar Államkötvény (Hungary Government Bond) teszi ki a kölcsönök nagy részét, ám nem található a listában egyetlen kereskedelmi bank, vagy pénzügyi vállalkozás sem. Jelenleg már körülbelül felére apadt a devizás hitelek nagysága, így most körülbelül 4000 Mrd Forintnyi deviza nyilvántartású kölcsön van Magyarországon kihelyezve. Ha összeszámoljuk a táblázatban található CHF összegeket, és ha elfogadnánk azt ténynek, hogy ezt mind a bankrendszerünk vette volna fel, akkor megállapíthatnánk, hogy a deviza nyilvántartású hitelek NYOMOKBAN devizát tartalmazhatnak…

Forrás, és aktuális adatok: http://www.six-swiss-exchange.com/bonds/explorer/international/HUF/closings_de.html

Hamar elismerték bankjaink, hogy nem Svájcból vették fel a kölcsönöket. Utána már azt mondták, hogy SWAP ügyletekkel fedezték a mögöttes devizát. Érdemes megnézni, hogy mi is ez a SWAP ügylet, hogyan nyilatkozik erről a Magyar Nemzeti Bank:

“Az FX-Swap ügylet keretében ugyanis a felek megállapodnak, hogy a birtokukban lévő devizát (T0 időpontban) az azonnali árfolyamon elcserélik a másik devizára, majd egy későbbi (T1) időpontban – a jelenben meghatározott, a kamatkülönbözetet is kifejező határidős árfolyamon – visszacserélik. “ forrás: http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbszemle/mnbhu_msz_200905/mak-pales.pdf

SWAP egy szemléletesebb példán keresztül: Péntek délután van, s elromlott a feleség autójában a motor. Mivel hétfőre kell az autó, ezért gyorsan felhívják a szerelőt, hogy meg tudja-e szerelni a hétvégén. A barátság miatt vállalta, ha szereznek be egy motorblokkot, ami hazánkban nincs raktáron, s legközelebb csak Bécsben van. Ára 1000 euró. A családnak nincsen eurója csak Forintja, váltani sem tudnak, mert zárva a pénzváltó, de a szomszédnak van, mert Ő kint dolgozik. Azt mondja a szomszéd, hogy tud adni 1000 eurót egy hétre, de letétbe adjanak Neki 300.000 Ft-ot, mert szép dolog a bizalom, de fő a biztonság. Megtörténik a deviza (illetve Valuta) csere. Az 1000 euróval elrohannak Bécsbe, megveszik az alkatrészt, a szerelő beszereli, s mindenki örül. A következő héten főhősünk elmegy a pénzváltóhoz, vesz 1000 eurót, 290.000 Ft-ért (mert most éppen ennyi az ára) és odaadja a szomszédnak és visszakapja a 300.000 Ft-ot. Visszacserélik a pénzüket. Kérdezi a szomszédtól, hogy mivel is tartozik, s megegyeznek, hogy egy üveg Tokaji Aszú az pont jó lesz. Amit a főhősünk a szomszéddal bizniszelt, az a SWAP. Tehát megállapíthatjuk, hogy a pénzintézetek azt állítják, hogy volt egy “marék” forintjuk, azt elSWAPpolták CHF-re, a CHF-et a pénzpiacokon átváltották forintra, majd a forintot odaadták az ügyfélnek.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért csinálták ezt a hókuszpókuszt, ha már eleve megvolt a forint a bankban, hogy ki tudják folyósítani? Míg ezen elgondolkozunk, íme egy idevágó vicc a jobb érthetőség kedvéért: Bíró a vádlottakhoz: – Mit csináltak azzal az itallal, amit a kocsmából loptak el?

– Eladtuk.
– És mit csináltak a pénzzel?
– Elittuk. 🙂

Megállapíthatjuk, hogy értelmetlen ez az egész, hacsak nincs valami egyéb takargatni valójuk a pénzintézeteknek. Mivel nem tudtak felmutatni az elmúlt néhány évben egyetlen pénzváltást sem, ezért is megállapíthatjuk, hogy a deviza nyilvántartású kölcsönök mögött NEM VOLT DEVIZA! Ezt támasztja alá az MNB 2009.májusi kiadványa is: „A magyar bankrendszer az elmúlt években a devizahitelezést nagyrészt forintforrásból finanszírozta.”
Forrás: http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu_mnbszemle/mnbhu_msz_200905/mak-pales.pdf

Mivel fentebb bemutattam, hogy a kölcsönök mögött nincs valódi, bankot sújtó deviza, így egyértelmű, hogy az árfolyam emelkedésből származó megnövekedett részletek a pénzintézetek EXTRA nyereségét képezik. Erről az egyik bizonyíték a kereskedelmi bankok megemelkedett betétállománya, amit a Magyar Nemzeti Bankban parkoltatnak. Mint látható, a kereskedelmi bankok mintegy 1000 Mrd. forintnyi betétállománya megnövekedett, körülbelül 4500 Mrd. forintra a 2009-es év folyamán. (Ez a Magyar államadósság körülbelül 20%-a)

Mivel az ügyfelek a bankokba hordják a fizetésük, betervezetten felüli részét is, ezért azt nem tudják elvásárolni a gazdaságban, emiatt csökken a vásárlóerő, s emiatt nincs vagy bizonytalan sok ember munkahelye. Ezért MINDENKIT érint a “devizahitelezési” probléma, azt is akinek nincs ilyen hitele, már csak azért is, mert az önkormányzatoknak is van/volt ilyen típusú hitele, amit az állam részben átvállalt…

A cikksorozatom következő részében további bizonyítékokat mutatok be, mind az árfolyam emelkedésének tudásáról, mind arról, hogy ezen ügyletek mögött nem volt deviza, s miért is értelmetlen beszerezni, s átváltani bármiféle devizát, hogy olcsón tudjanak a bankok kölcsönt folyósítani…

Megjegyzés: Valójában, mint kiderült, a bankok tényleg végeztek SWAP ügyleteket, leginkább Euróval és mindezt az anyabankjaikon keresztül tették, DE ezen ügyleteket a hitelektől különállóan kell kezelni. Mivel a SWAP ügylet végén szabadon állapítják meg az üzletfelek, hogy mennyit adnak vissza egymásnak, így ha a magyarországi leánybank több eurót ad vissza az anyabanknak, mint amennyit kapott, akkor adómentesen tudják kivinni az országból a nyereséget. Hogy, vajon történhetett-e ilyen, azt most az olvasó fantáziájára bízom. Persze érdemes megnézni a bankok könyvelését is, nem csak az eredménykimutatást. Mivel a könyvelők olyan végeredményt hoznak ki bármilyen cég teljesítményére vonatkozólag, amilyet a főnök megrendel, ezért alakult ki az a mondás, hogy: “Nem termelni kell tudni, hanem könyvelni.”

III. Tipp az Ügyfeleknek:

Vitatás: Ha nem értünk egyet a másik fél által nyilvántartott követeléssel és ezt bizonyítékokkal alá is tudjuk támasztani (devizás hitelek esetében, ezt kétséget kizárólag minden szerződésben alá tudjuk támasztani!), akkor tértivevényes levelet kell nekik írni, melyben VITATJUK a követelést. Ebben hivatkozva az ügyfél nevére, elérhetőségére, ügyfélszámra, szerződésszámra leírjuk, hogy a “nyilvántartott tartozással sem összegszerűségében, sem jogszerűségében nem értek egyet, vitatom.“ Vitatott tartozást a törvények szerint, nem lehet követelés kezelőnek átadni, behajtani, végrehajtani. Ezt behajtónak is meg kell mondani, hogy vitatjuk a követelést, így a jog szerint békében kell hagynia bennünket. Ha a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) fizetési meghagyására mondunk ellent, akkor az bírósági perré alakul, ahol a követelődző lesz a felperes, s neki kell bizonyítania, hogy mit szeretne. A bíróság előtt nekünk fel kell tárni bizonyítékainkat, s a bíróság majd eldönti melyikőnknek állítása jogos. A pénzintézetek már elkezdték a peren kívüli egyezségeket felajánlani bíróságra vitt szerződések esetén, hiszen ezek a szerződések a pénzintézetek részéről nem csak tisztességtelenek, de jogilag védhetetlenek… 🙂

Papp Péter
Devizás hiteles érdekvédő