Bár az utóbbi időszak kiemelt témájaként jelentek meg a dohánnyal kapcsolatos kérdések, annak egyik fontossággal bíró aspektusáról, a dohánytermesztésről jelentőségéhez mérten kevesebb szó esett. Pedig a dohány előállítása Magyarország számára stratégiailag indokolt, hiszen a közvetlen, valamint a közvetett jövedelemtermelésben játszott szerepe mellett hozzájárul a tájfenntartáshoz, a vidék sokszínűségéhez, de lényeges faktor a foglalkoztatásban is.
Magyarországon 20 ezer dolgozó köthető az ágazathoz – elsősorban a hátrányos helyzetű észak-alföldi területeken -, akiknek munkája példaértékű – hangzott el a 2013. szeptember 11-én, Ófehértó község határában megrendezett Dohánytermesztési Nyílt Napon.
Európában közel 400 000, Magyarországon 20 000 ember köszönheti megélhetését a dohánynövénynek. Termesztésével elsősorban olyan vidékeken foglalkoznak, ahol a szélsőséges körülmények és a gyengébb minőségű föld nem teszi lehetővé más növénykultúrák nevelését. A hazai településeken különösen nehéz a helyzet, hiszen ezeken a területeken zömében olyan emberek élnek, akiknek nincs más megélhetésük, és akik nem tudnak más foglalkozás után nézni az ágazaton kívül. Hiszen a szektorban dolgozók 80 százaléka az elmaradó térségekből, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származik, 90 százalékuk szakképzettség nélküli, 70 százalékuk nő és mintegy 50 százalékuk roma. A nehéz körülmények ellenére a szektorban dolgozók munkája példaértékű: alacsony a bűnözési ráta, a foglalkoztatottak félretesznek gyermekeik oktatására. A magyar dohánytermelők tehát pozitív példaként szolgálhatnak a mélyszegénységben élők problémáját megoldani hivatott stratégiák számára.
„A dohánytermesztés az egyik leginkább munkaerő-igényes mezőgazdasági tevékenység: azonos méretű területeken a dohány kétszer annyi kézi munkaerőt követel meg, mint a rizs és százszor annyit, mint a kukorica. A hátrányos helyzetű régiókban a mélyszegény rétegek foglalkoztatásával nemcsak a megélhetési gondok csökkennek, de a társadalmi kirekesztettség is.” – fogalmazott Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének elnöke.
A foglalkoztatásban és a társadalmi integrációban megmutatkozó előnyei ellenére az európai dohánytermesztés ágazatának szembe kell néznie az EU Dohánytermék Direktívája (TPD) felülvizsgálatának következményeivel, melyek az adalékanyagok tilalmát és az egyencsomagolások bevezetését, így az illegális kereskedelem növekedését eredményezhetik. Mindezeken felül pedig a Közös Agrárpolitika (KAP), illetve annak lehetséges reformja -, melynek keretében megszűnhet a dohánytermesztéshez köthető EU-s támogatás – is megnehezíti a fennmaradásukat.
„Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megvédjük a dohánytermesztők és a földeken dolgozó mélyszegénységben élők érdekeit, illetve az egyetlen megélhetést jelentő forrását. Támogatjuk az egészségmegőrző intézkedéseket, de hisszük, hogy mindezt olyan eszközökkel kell elérni, melyek nem veszélyeztetik a legszegényebb rétegek munkalehetőségét.” – tette hozzá Bényei Illés.
Az idei évi dohánytermelés az átlag körül alakul hazánkban, bár a száraz időjárás nem kedvezett a növényeknek és a mesterséges öntözés jelentős költségnövekedést okozott a termesztőknek. 2013-ban a tavalyihoz hasonló, 8 ezer tonna körüli betakarított dohánymennyiség várható. Országosan 4822 hektárra kötöttek dohányfelvásárlási szerződést, ebből 3300 hektáron Virginia, 1521 hektáron Burley fajtájú dohányt termesztenek.
