AUGUSZTUS 23. – A RABSZOLGAKERESKEDELEMRŐL ÉS ANNAK ELTÖRLÉSÉRŐL VALÓ MEGEMLÉKEZÉS NEMZETKÖZI NAPJA

Mielőtt erről a témáról beszélünk, először nézzük meg, hogy mit is jelent a rabszolga szó. A rabszolga olyan ember, akit megfosztottak személyes szabadságától, tárgyként kezelik, és mint ilyen, valaki másnak a tulajdona. – Írja a wikipedia.org. Tehát egy olyan ember, akit megfosztottak minden emberi jogától. A rabszolgaság fogalma már az ókorban is ismert volt. Mindannyian ismerjük a Római Birodalom történelmét vagy a Perzsák hatalmas rabszolga seregét. Ugyanakkor már az ókorban is voltak kísérletek arra, hogy eltöröljék, vagy legalábbis felszabaduljanak a rabszolgaság alól az emberek. Jó példa erre Spartacus lázadása. Később a középkorban enyhült ez a ”társadalmi helyzet”, és létrejöttek a jobbágyok. Nekik már lehetett családjuk és saját földjük is, de még mindig nem voltak egyenrangú polgárok. Bár egyes népeknél pl. a Vikingek és más északi törzsek a 8. és 10. században is „foglalkoztak” jól fizető emberkereskedelemmel. Ugyancsak a földközi tenger térségében, ahol bőséges volt az utánpótlás afrikai rabszolgákból, tovább virágzott ez a fajta pénzszerzési ág. Majd mikor Kolumbusz felfedezte, és Amerigo Vespucci kikiáltotta az Újvilágnak nevezett kontinenst, az olcsó munkaerő utáni igény újra visszatért. A 16-17. században több mint 600 000 afrikai rabszolga került élve az amerikai spanyol gyarmatokra. A fogságba ejtett és a szállítás során meghalt rabszolgák száma ennél lényegesen magasabb volt, mivel a rabszolgavadászok kiválogatták és megölték a gyengének ítélt embereket, és sokan elhunytak a nyomorúságos úton. 1791. augusztus 23.-án forradalom tört ki Haitiben. Fekete rabszolgák harcoltak a Francia Köztársaság ellen. 1804-ben Haiti végleg elnyerte függetlenségét. De más országokban még mindig folyt a rabszolgaság. 1865-ben az USA-ban a rabszolgaságot törvényen kívülre helyezték. Ugyanakkor a mai világban még mindig vannak olyan országok, akik a rabszolgatartás ”hívei”, vagy ahol egy diktátor uralkodik a nép fölött. Remek példa erre Moamer el-Kadhafi Líbia egykori diktátora, – és szex rabszolga tartója – akinek külön embere volt arra, hogy fiatal lányokat szállítson neki, akiket szexuálisan bántalmazott. „A lányok mind kínzásról, brutalitásról és megaláztatásról számoltak be. A Bab al-Aziziai rezidencián el voltak vágva a világtól, az alagsorba zárva” – állítja Annick Cojean a Zsákmányok (Les Proies) című megrázó könyv szerzője. Egyébként a könyv tavaly jelent meg, 1 évvel a diktátor halála után.
Felmerül a kérdés, hogy az emberek akkoriban Amerikában és most a keleti országokban ugyanezt tették volna-e, ha ismerik és elismerik az Emberi Jogokat. Vajon ugyanilyen kegyetlenséggel bántak volna a rabszolgákkal, ha tudomásuk van arról, hogy nekik és embertársaiknak ugyanolyan jogaik vannak, és egyiküknek sincs se több, se kevesebb? A válasz egyértelműen az, hogy NEM. Ezért bír elképesztő fontossággal, hogy megismertessük az emberekkel a jogaikat. A Fiatalok az Emberi Jogokért szervezete erre akarta felhívni a figyelmet, amikor is a Rabszolgaság Eltörlésének Nemzetközi napja alkalmából ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatát tartalmazó füzeteket osztott az Örs vezér téren. A Fiatalok az emberi jogokért nemzetközi mozgalmát szcientológusok indították el évekkel ezelőtt, és azóta a kampány több millió embert ért el világszerte és mutatta meg, hogy vannak emberi jogok és ismernünk kell ezeket. Ha a tevékenységükről további információra van szükség, akkor látogasson el a www.youthforhumanrights.org oldalra.