A Forma 1 rajongói majdnem annyira szeretik a statisztikákat, mint a baseballt kedvelők. Sebastian Vettel pedig alighanem a kedvükben jár, hisz ő a sportág legfiatalabb futamgyőztese, a legfiatalabb világbajnok, a legfiatalabb háromszoros világbajnok, és még sorolhatnánk. Ezek azonban csak a tények – René Hoffmann könyve (Sebastian Vettel – Út a csúcsra) azonban azt is bemutatja, hogy milyen ember rejtőzik a számok és a bukósisak mögött.
Lehet, hogy Fernando Alonso a legjobb, lehet, hogy Lewis Hamilton a leggyorsabb, lehet, hogy Kimi Räikkonen a legmegbízhatóbb, de jelenleg a Forma 1 legsikeresebb versenyzőjét (és alighanem a 2013-as világbajnokot is) Sebastian Vettelnek hívják. Ez a még mindig csak 26 éves német srác nem csak a pályán száguld, de a sporttörténelmi könyvekbe is hasonló sebességgel írta be a nevét.
Ugyan életrajzi jellegű könyveket inkább egy-egy szakasz vagy akár pályafutás végén érdemes írni, Sebastian Vettel már most bőven letett annyit az asztalra, hogy azzal köteteket lehet megtölteni. René Hoffmann pedig jól oldotta meg a feladatát: a tapasztalt, a Forma 1-et rendkívüli módon ismerő sportújságíró arányos, könnyen fogyasztható könyvet szerkesztett a fiatal német bajnok életéből, mely bemutatja mindazt az utat – a gokarttól a forma-autókon át a királykategóriáig –, amit Vettel gyakorlatilag gépszerű precizitással járt be. És bár erről, elnézve eredményeit, sokan hajlamosak lehetünk megfeledkezni, de Hoffmann emlékeztet rá: a gépben ember ül.
A győzelmeket sosem kell megmagyarázni – és nyilvánvalóan megkérdőjelezni sem szabad őket. A siker az siker – bár kétségtelen, hogy mivel Vettel vitathatatlanul az évek óta legerősebb autóban ül, ráadásul több alkalommal is sportszerűtlenségen kapták már a német versenyzőt, így – egyébként vitathatatlan – tehetségét és eredményjogosultságát sokan kérdőjelezik meg időről időre, feltéve azt a kérdést is, hogy mit érne el más autóban, úgy, hogy a szélvészgyors Red Bull Renault-t pedig valamelyik másik fentebb már említett pilótagéniusz vezeti.
Az ilyenekről azonban nincs értelme beszélni. Nem csak azért, mert a sportban a „Mi lett volna, ha…?” típusú kérdéseknek nincs létjogosultsága, de azért is, mert a technikai sportokban, lássuk be, az ember mellett a gép mellett – és e kettő szinergiájának – is komoly szerepe van. Azt pedig szimpátiától függetlenül alighanem mindenki kénytelen elismerni, hogy Sebastian Vettel és a Red Bull csapat nagyon egymásra találtak, és együtt legyőzhetetlen párost alkotnak. Hogy egymás nélkül mire mennének, az pedig, ha úgy alakul a száguldó cirkusz, a jövő zenéje.
DicsukD
