Áder János Úr
Köztársasági Elnök részére
Tisztelt Köztársasági Elnök úr!
Tapasztalataink szerint súlyos zavarok keletkeztek Magyarország demokratikus működésében, a jogállamiság az egyes állami szervek diszfunkcionális működése miatt veszélybe került.
A Köztársasági Elnök úrhoz fordulunk, ahhoz a személyhez, aki Alaptörvényünk ( 9. cikk (1) bekezdés) értelmében őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
Az Ügyészség feladata fellépni jogsértő cselekményekkel szemben, és megelőzni ezeket ( 29. cikk). Az Ügyészségnek a közérdeket kell védelmeznie ( 2011. évi CLXIII. tv. 1.§. (2) bek.).
Egy nagy jelentőségű, a Kúrián folyó per kapcsán a Legfőbb Ügyész kérdéseket kapott a Kúriától.
A legfőbb Ügyész a válaszában több valótlanságot állított, és a valótlanságok következményeként alapjaiban téves következtetést vont le. Úgy tűnik, a Legfőbb Ügyészség a banki gazdasági érdekek védelmében elfeledkezett küldetéséről, a köz érdekének védelméről.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete amellett, hogy hatóságként ellátja a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletét ( 42. cikk), és biztosítja a hatékony, zavartalan, átlátható működését, védi a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők érdekét is, mivel a PSZÁF a pénzügyi szolgáltatások területén működő fogyasztóvédelmi hatóság.
A PSZÁF elnöke több kérdést kapott a Kúriától a deviza alapú kölcsönök jellemzőivel, tulajdonságaival kapcsolatban. A PSZÁF elnöke a válaszában több valótlanságot állított, az általa elérni kívánt cél érdekében összekevert fogalmakat, és így alapjaiban téves következtetést vont le. Úgy tűnik, a PSZÁF a banki gazdasági érdekek védelmében elfeledkezett küldetéséről, a fogyasztók érdekvédelméről.
Mind a Legfőbb Ügyész, mind a PSZÁF elnöke nyilvánvalóan szándékosan félre akarta vezetni a Kúriát egy konkrét per nagy jelentőségű döntésének befolyásolása szándékával.
Azt akarták elérni, hogy a Kúria kimondja, a vizsgált kölcsönszerződés jogszerű, és érvényes.
A félrevezetés nem sikerült, a Kúria a valóságnak, a tényeknek megfelelő ítéletet hozott. Kimondta a kölcsönszerződés érvénytelenségét.
Úgy véljük, hogy Polt Péter legfőbb ügyész, és Szász Károly PSZÁF-elnök ezzel a befolyásolási kísérletével visszaélt hatalmi helyzetével, megcsúfolta alkotmányos feladatát, ezzel aláásta Magyarországon a jogállamiságot.
A valótlan állításokkal Polt Péter és Szász Károly mind szakmailag, mind emberileg alkalmatlanná váltak arra, hogy posztjukat a jövőben a jogállami elvárások keretein belül ellássák.
Úgy véljük, a hazánk nem lehet mindörökre következmények nélküli ország!
Megengedhetetlen, hogy a hatalmi ágak vezetői valótlanságokat állítsanak, ezért kérjük a Köztársasági Elnök urat, hogy
javasolja az Országgyűlésnek a legfőbb ügyész hivatalvesztésének kimondását a 2011. évi CLXIII. tv. 23.§. (7) bekezdése alapján), a legfőbb ügyész neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,és ezáltal tisztségére méltatlanná vált;
kezdeményezze a Miniszterelnöknél a PSZÁF elnökének felmentését a 2010. évi CLVIII. tv. 18. §. (1) ba. pontja alapján , mivel a PSZÁF elnöke olyan magatartást tanúsított, amely a Felügyelet rendeltetésszerű működését akadályozta.
Kérjük továbbá kivizsgáltatni azt is, hogy az említett két szervezetnél kik vettek részt ennek a szakmainak nem minősíthető anyagnak az elkészítésében. A nyilvánvaló valótlanságok állítása kizárólag valamilyen érdekből valósulhatott meg, ami jogállamban tűrhetetlen, így ennek kivizsgálása, szankcionálása elengedhetetlen és megkerülhetetlen feladat.
Az alábbiakban idézünk a Legfőbb Ügyész és a PSZÁF elnökének valótlan állításaiból néhányat:
A szervezetek által „szakmai” állásfoglalásukban megfogalmazott állítások:
· „A hitelező által alkalmazott árfolyamrésnek nincs meghatározó jelentősége az ügylet szempontjából… egyedül a THM mutatóban jelenik meg és… nincs hatása a devizában nyilvántartott kölcsönre.” –LÜ
· „Az árfolyamrés… mértéke nem befolyásolja az adós törlesztési terheit” – PSZÁF
· „A THM számítására szolgáló képlet nem tartalmazza az árfolyamrés összegét” - PSZÁF
Tény: az árfolyamrés egyrészt növeli a tartozás nyilvántartott összegét, másrészt növeli a törlesztő részletet. Nagyobb árfolyamrés nagyobb tartozást és nagyobb törlesztő törlesztő részletet jelent, mint egy kisebb árfolyamrés. Nem lehet úgy számolni a deviza alapú kölcsönök THM-jét, hogy az ne tartalmazza az árfolyamrés okozta költségnövekedést.
„A THM rendelet értelmében, amennyiben kétnemű árfolyam kerül a szerződés szerint alkalmazásra (mint a perbeli esetben is) a THM számításakor kifejezetten az egy és ugyanazon az adott napon érvényes eladási és vételi árfolyamokat kellett figyelembe venni úgy, hogy a devizában kifejezett kölcsön összeget… vételi árfolyammal, a mindenkori törlesztő részleteket pedig ugyanezen az adott napon érvényes eladási árfolyammal kellett megszorozni. Ez a képletben az Ak tétel alatt jelenik meg, tehát a devizavételi és -eladási árfolyamot a THM-ben figyelembe kellett venni.” – Kúria ítélete
„Az árfolyamrés előre nem határozható meg, nem becsülhető, a változást előidéző feltételek pedig sem rövid, sem hosszabb távon nem definiálhatóak.” –LÜ
Tény: az árfolyamrést a pénzintézetek saját maguk határozzák meg. Az árfolyamrés %-os mértéke a szerződéskötés időpontjában ismert – ugyanúgy, mint a kölcsön kamatlába -, a szerződésben való feltüntetésének semmilyen akadálya nem volt.
„Azt, hogy az árfolyamrést a pénzügyi intézmény milyen %-ban határozza meg, üzletpolitikája, üzleti érdekei és a keresleti-kínálati viszonyok befolyásolják. A perbeli tényállás szerint az árfolyamrés hosszú ideig – a THM meghatározásától egészen 2008 októberéig – változatlan mértékű volt, a deviza-középárfolyamhoz viszonyítva +/- 0,5%. Ezt követően emelték fel a deviza-középárfolyamhoz viszonyítva +/- 1%-ra.” – Kúria ítélete
· „Az árfolyamrés nem a kölcsönszerződés költsége, ennél fogva feltüntetni a szerződésben nem kell.”-LÜ
· „Bár (az árfolyamrés) a teljes hiteldíjmutató számításának szükségképpeni eleme, ebből a körülményből sem következik költség jellege.” – LÜ
· „Az árfolyamrés… a szerződés részeként költségként nem értelmezhető” – PSZÁF
Tény: az árfolyamrés alkalmazása jelentős költséget okoz a kölcsönfelvevőknek.
„…a kölcsönért fizetendő terhelés alatt a kamatokat, jutalékokat (járulékokat) és az egyéb költségeket kell érteni, ez utóbbi körbe tartozik a vételi és eladási árfolyam közötti eltérés mértéke is.” – Kúria ítélete
· „Az árfolyamrés nem szerződés szerinti költség, így a szerződésnek azt nem kell tartalmaznia.” – PSZÁF
· „Az árfolyamrés feltüntetésének mellőzése a szerződés semmisségét nem eredményezi” – LÜ
Tény: a jogszabályok szerint egy kölcsönszerződésben minden költséget fel kell tüntetni. Amennyiben a szerződés nem tartalmaz minden költséget, akkor a szerződés érvénytelen.
„…a Kúria megítélése szerint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősül, amit a Hpt. 213. § (1) bekezdés c) pontja szerint a szerződésben fel kell tüntetni.” – Kúria ítélete
„A Kúria álláspontja szerint a perbeli lakossági, fogyasztási kölcsönszerződésben tételesen rögzíteni kellett volna vagy az árfolyamrés mértékét (deviza-középárfolyam +/- 0,5%), vagy a vételi és eladási árfolyam alkalmazásából eredő eltérés mértékét (1%)” – Kúria ítélet
„Jelen perben a szerződés érvénytelenségének oka a korábban kifejtettek szerint az, hogy a szerződés tételesen, százalékos mértékben megjelölve nem tartalmazza az árfolyamrés vagy a vételi és eladási árfolyam egymástól való eltérésének mértékét.” – Kúria ítélete
A hivatkozott dokumentumok:
· A legfőbb ügyész szakmai véleménye P.KvFG.3709/2013
· A Felügyelet válaszai a Kúria egyes, a devizaalapú hitelezéssel összefüggő kérdéseire (isz: 72811-4/2013)
· A Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbenső ítélete
Csécsei Ilona, Dudás Anna, Fekete László, Kalmár Mária, Papp Péter, Szabó József, Tiszai Tímea
a Hiteles Mozgalom aktivistái
Simó Endre,
Magyar Szociális Fórum
Tatár József,
Otthonvédelmi Tanács
Madari Tibor elnök
Pénzügyi Szervetek Lakossági Figyelője Egyesület
