Számos könyv és tévéműsor fűződik már a világhírű „egzotikus túlélőművész” Bear Grylls nevéhez, és néha, főleg ha az ember azért kellően életveszélyes foglalkozást űz, azért érdemes megállni és visszatekinteni az addig elért és teljesített dolgokra, eredményekre. Grylls esetében ez a Tűzön-vízen át címét viselő könyve megszületését eredményezte, mely, amellett, hogy újdonságokat is tartalmaz, nem csak cselekedeteiről, de önmagáról is szól.
A huszonegyedik századi civilizációban meglehetősen furcsa szemmel néznek azokra az őrültekre, akik kedvtelésből a földkerekség leglehetetlenebb helyeire utaznak kígyót-békát enni, egy zsebkés társaságában napokig vándorolni, illetve különféle bogárcsípéseket elviselni. Nagy biztonsággal kijelenthetem, hogy engem sem veszélyeztet ez a fajta megháborodás – az ennek köszönhetően világhírűvé vált Bear Gyrlls azonban más kategóriát és nézőpontot képvisel. De lássuk, ki is ő valójában…
Az élménybeszámolókról és a túlélőtechnikákról szóló regények és műsorok után Bear Grylls ezúttal ugyanis kalandos élete történetét meséli el. Elmondása szerint mindig is a legnagyobb kihívást jelentő kalandokat kereste. A Wight-szigeten nőtt fel, ahol az apja már kiskorában megtanította vitorlázni és hegyet mászni. Tíz éves korától kezdve tehát ezekben és a küzdősportokban találta meg élete értelmét – hegymászóként Ázsia magas csúcsain is kipróbálhatta magát – ilyen előélet mellett nem csoda ha az angol különleges légierőhöz felvételizett. Ezt követően Afrikában szörnyű ejtőernyős baleset érte: gerince három helyen is eltört, és kérdéses volt, hogy valaha képes lesz-e újra járni. Ő azonban az orvosok várakozásaira rácáfolva, mindössze tizennyolc hónappal később megmászta az Everestet – huszonhárom évesen, a valaha volt egyik legfiatalabb hegymászóként, akinek ez sikerült.
Bear Grylls, számos olyan kalandot élt át, amelyekre csak kevesen mernek vállalkozni. Hogy ez mennyire felelősségteljes és családcentrikus vállalkozás, az talán egy másik cikk témája lenne – Erőss Zsolt kapcsán is felmerült többször ez a kérdés –, de az biztos, hogy szakmailag és pénzügyileg is igencsak jövedelmező – ráadásul laikus szemmel nézve kimondottan szórakoztató műfajt talált magának a „kalandor”.
A Tűzön-vízen át azonban nem csak lebilincselő és izgalmas, de az életrajzi elemek túlsúlya miatt elgondolkodtató is. Egyébiránt a fentebbi okokból a kötet egyaránt kötelező olvasmány az adrenalin megszállottai és azok számára, akik a kalandokat inkább a fotel biztonságából kívánják átélni. Márpedig sok ilyen ember él, hisz a kalandjait bemutató sorozat a világ egyik legnézettebb tévéműsora, amelyet a becslések szerint majdnem kétszáz országban követnek figyelemmel, összességében több mint egymilliárdan. A siker tehát folyamatos, Grylls pedig nem lankad, hisz mind a mai napig rendületlenül folytatja a világ legszélsőségesebb helyeinek felfedezését és nyilvánosság előtti felfedését.
És bár a mondás szerint „addig jár a korsó a kútra…”, azért reméljük, hogy még sok hasonló könyvet foghatunk majd a kezünkbe – hisz még ha valakit a túlélőtechnikák és élménybeszámolók nem is különösebben foglalkoztatnak, a változatos tájakról készült mesés fotók attól függetlenül is magával ragadóak.
DicsukD
