Július 18-ától látható a mozikban a Ryan Reynolds és Jeff Bridges főszereplésével forgatott akció-vígjáték, a Szellemzsaruk. A film, amennyiben nem vesszük komolyan, számos hibája ellenére kifejezetten szórakoztató – legalábbis én rendkívül jól szórakoztam az amúgy nem túl épületes poénokon –, ráadásul a színészválasztás is kifejezetten jól, a forgatókönyvhöz illően sikerült.
Szögezzünk le valamit: a Szellemzsaruk közel sem tökéletes, számos hiba van benne (főleg az elég magas gyártási költségekhez képest), és ha kritikusi szemmel nézném a filmet, alaposan bele lehetne kötni. Azonban már az ötödik percben úgy döntöttem, hogy ez most egyszerűen nem tud érdekelni, jól éreztem magam, élveztem – és Önöknek is csak ugyanezt javasolhatom.
Az biztos, hogy ha valaki egy komolyan vehető és humoros akció-vígjátékot szeretne kapni a pénzéért, annak nem a R.I.P.D lesz az esete. Hovatovább, megijednék, ha a rendező, a forgatókönyvíró és a producerek akár csak egy pillanatig is komolyan vették volna magukat és művüket, mert ebben a filmben egyszerűen annyi baromság van, amelyet még egy közepesen értelmes fantasy sem bírna el. Ezt egyébként a szó jó értelmében mondom – abszurd, ironikus, de még úgy is tetszett, hogy én egyébként a vígjátékok közül is a realisztikusabbakat szeretem jobban.
Ha azonban a fájdalmas vicceket, a kiszámítható történetvezetést és dramaturgiai fogásokat, és a látványos animációkat (már úgy értem, az a látványos, hogy valami animált és nem valódi) paródiának tekintjük, mely egyszerre figurázza ki a Man in blacket, a Ghostot és bármelyik zombifilmet, akkor nagyon szórakoztató és élvezhető. A humor fele a hollywoodi kliséket veszi célba, a másik fele meg olyan abszurd, hogy egyszerűen nem lehet nem röhögni rajta még akkor sem, ha már sok hasonlót láttunk – ilyen például az idős kínai bácsi bőrében tündöklő Ryan Reynolds.
Reynolds egyébként korrektül hozza az akciófilmesített Ghost drámai főszerepét, Kevin Bacon tetűségét öröm nézni, az Oscar-díjas Jeff Bridges pedig annyira tipikus cowboy, hogy bármelyik spagettiwesternbe (vagy legalábbis azok paródiáiba) is beleférne. Azt az egyet sajnálom csak, hogy magyarul néztük meg a filmet, ugyanis – bár így is erős szóvicceket alkalmaztak a fordítók – a szleng és az ugratások talán jobban hatottak volna az eredeti angol hanggal, még akkor is, ha Bridges cowboysága esetleg kevéssé érthető. De hát hiába, az is a stílushoz tartozik.
A R.I.P.D. – Szellemzsaruk aligha lesz legenda vagy filmtörténelem – de komolyan mondom, ne vegyék komolyan, és jól fognak szórakozni
