A bírósági eljárásért az illetéktörvényben megállapított illetéket kell fizetni. Az illeték megfizetésének alapvetően három módja van.
Az eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor az illetéket illetékbélyegben köteles befizetni. Amennyiben ezt elmulasztja, a bíróság felszólítja a peres felet a megállapított illeték határidőn belüli megfizetésére. Ha az illetéket a felszólítás ellenére nem fizetik meg, és a bíróság a beadványt nem utasítja el, a NAV mulasztási bírsággal növelt összeget, fizetési meghagyásban állapítja meg és hajtja be. A kiszabható mulasztási bírság az illeték 100%-a, de legalább 5.000,- forint, legfeljebb 100.000,- forint lehet, melyet a NAV mérlegeléssel állapít meg.
Abban az esetben, ha a fizetendő illeték összege a 10.000,- forintot meghaladja, az illeték – a fizetésre kötelezett fél választása szerint – adóhatósági kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízással (csekken), átutalással, illetve amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ekkor az illetékköteles irat két példányát a NAV-nak illetékkiszabás céljából be kell mutatni, és a bemutatás tényét az eljáró bíróság felé a NAV az eredeti beadványon, soron kívül igazolja. A fizetendő illeték összegéről a NAV fizetési meghagyást ad ki, amelyben feltünteti a befizetés határidejét, és megadja a számlaszámot. Fontos, hogy a kiadott igazolás alapján az illetéket a bíróság megfizetettnek tekinti.
Ha az illetékkötelezettségről utólag kell határozni (pl. a felek költségfeljegyzési joga), a bíróság az illetékről az eljárást befejező határozatában dönt és a meghatározott illetéket az fizeti meg, akit a bíróság erre kötelez. Ez esetben a NAV a bíróság döntése alapján fizetési felhívást küld az ügyfélnek, mely nem minősül érdemi határozatnak, minthogy az illetéket a bíróság állapította meg, ellene közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.
Fontos azonban tudni, hogy az illetékfizetési kötelezettség részletes körülményei a hatóság számára általában nem ismertek. Amennyiben tehát az ügy érdemét érintő kérdésben merül fel adózói kifogás, minden esetben az eljáró bíróság felé szükséges fordulni.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
