Az egyszerűbb és gyorsabb hatósági eljárások, a kevesebb adminisztratív teher és az uniós támogatások hatékony és gyors felhasználása érdekében a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt hatósági üggyé nyilvánítja a kormányablakok és a hozzájuk kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek kialakításával , illetve felújításával kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokat.
A kormány kiemelt célja, hogy a járási hivatali rendszer keretein belül országos hálózatként – mintegy 380 helyszínen 3000 munkaállomással – 2013 végétől egységes megjelenéssel megkezdjék működésüket az új integrált ügyfélszolgálatok, a kormányablakok. A hálózat kialakítása során több településen a kormányablakok és az egyes munkaügyi kirendeltségek egy épületben, egységes ügyfélszolgálattal valósulnak meg.
A most megjelent kormányrendelettel célegyenesbe érkezett a kormányablakok országos rendszerének kialakítása. A Magyar Közlönyben közzétett jogszabály melléklete tartalmazza mindazon települések listáját is, ahol 2014-ben már egyablakos ügyintézéssel fogadják az ügyfeleket. A kormányhivatalok és a járási hivatalok felállításával átláthatóbb, tisztább, egyszerűbb és stabilabb lett a magyar közigazgatás. Az integrált ügyfélszolgálatokkal számos hatósági ügyünket lehet majd egy helyszínen intézni, olyanokat is, amelyekért ma külön ügyfélszolgálatokat kell felkeresni, néha más településen. A kormányablakok bevezetése további könnyítést jelent majd az állampolgárok számára, akik gyorsabban, hatékonyabban fogják tudni az állammal kapcsolatos hatósági ügyeiket intézni.
A kormány rendelete a kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára a kormánymegbízottakat jelöli ki. A szükséges hatósági ügyekben a szakhatóság eljárására 8 napot, a hatóság eljárására – az építésügyi hatóság kivételével – 15 napot rögzít ügyintézési határidőként. Az építésügyi hatósági ügyekben nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni és településképi bejelentési eljárás sem lesz szükséges. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, valamint az eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével – hirdetményi úton közli.
Meghatározza a jogszabály az eljáró hatóságokat is. Az összeférhetetlenségi szabályok miatt a beruházásoknál építésügyi hatóságként és örökségvédelmi hatóságként, első fokon a megyei kormányhivatalok illetékességi területén megvalósuló kormányablak esetén, minden esetben az egyik szomszédos, kormányrendeletben kijelölt, a megye megyeszékhelyén lévő járási hivatal, másodfokon pedig a kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala jár el. A Pest megyei beruházások esetében ugyanez a hatóság a budapesti I. és V. kerületi hivatal.
A többi hatósági engedélyezési eljárás során szintén egyik szomszédos megye hatáskörrel rendelkező megyei szakigazgatási szerve, másodfokon annak a szakigazgatási szervnek az országos főhatósága az illetékes.
Az eljáró hatóságok kijelölése – Budapest és Pest megye kivételével- nem viszonossági alapon történik, tehát az egyes szomszédos megyei kormányhivatalok nem „egymás ügyeit” fogják intézni.
