Taktaszada élni és fejlődni szeretne

Taktaszada élni és fejlődni szeretne

Beszélgetés Filep András polgármesterrel

Név: Filep András Kor: 54 éves Eredeti foglalkozás: növény és állattenyésztő technikus Család: Felesége óvónő, jelenleg a családi vállalkozásban dolgozik. Három lányuk van 28, 24, 22 évesek Hobbi: gazdálkodás, állatok Zene: mulatós, mai zenék Kedvenc könyv: regények, krimik

Ha röviden szeretném jellemezni a kis Takta-közi település helyzetét, – ahol 2000 ember él – akkor azt kell mondanom, hogy nincs igazán elkényeztetett helyzetben, viszont első emberéből beszélgetésünk közben is sugárzik az optimizmus, úgy sorolja az eddig eltelt időszak eredményeit és a terveket, hogy követni sem egyszerű.

– Ön, első ciklusban polgármestere a településnek. Talán ennek tudható be, hogy ekkora a lendület?

– Nem hiszem, ez inkább habitus kérdése. Egyébiránt több ciklusban voltam képviselő, azután alpolgármester is, úgyhogy már nem igazán vagyok újdondász a közigazgatásban.

– Ki kapacitálta, hogy jól menő gazdaságát kicsit félretéve, beálljon a falu élére?

– Tulajdonképpen az elődöm, aki jelenleg alpolgármestere Taktaszadának. Szeretett volna nyugdíjba vonulni, és mindig jó volt közöttünk az együttműködés a falu érdekében, így Ő volt, aki bíztatott, és egyébként egy negyven milliós pozitív szaldóval adta át a települést a választáskor.

– Nagyon szép polgármesteri hivatalban beszélgetünk, de úgy láttam a többi középület sincs elhanyagolva. Egyébiránt nagyon szép tisztaság, sok virág fogadja az ideérkezőt.

– A hivatal még az előző ciklusban épült, de valóban sok pályázatot nyertünk, amelynek most is folytatása van és reméljük lesz.

– Először az Egészségház épült fel, majd a Sport és Szabadidőközpont. Azt elmondhatjuk, hogy a szadaiak egészséges életmódjáért mindent megtesz az Önkormányzat.

– Így van. Az Egészségházunk 92 millió forintba került, ehhez 60 milliós pályázati forrást nyertünk, és a Sportközpont 24 milliós támogatásával megvalósult a műfüves pálya is, amely használható kézi-, kosárlabda és teniszpályának is, valamint egy korszerű öltöző is helyet kapott.

– Mi minden van még a két nagy beruházáson kívül?

-A legnagyobb a szennyvízberuházásunk, amely 1,7 milliárd forint, igaz ezt Taktaharkánnyal közösen építjük majd, éppen a közbeszerzés folyik. A csapadékvíz elvezetéshez 34 millió forintot kaptunk, ez egy 800 méteres szakaszhoz elegendő, de a tervek között a falu teljes területét szeretnénk majd befejezni. Így lenne 100 százalékos az infrastruktúra. Nyertünk egy napkollektoros pályázatot, amelyben 20,5 millió forintból megoldjuk a hivatal, az idősek otthona, az óvoda és az étkezde melegvízzel való ellátását. Nyertünk 5 millió forintot egy biomassza kazánra, amely az iskolát fűti majd aprítékkal. Ez társulásban valósul meg Prügy, Taktaharkánnyal együtt. Egyébiránt már tavaly is úgy fűtöttünk, hogy az egy fillérbe nem került, mert annyi fát sikerült szereznem, hogy hét milliót ezzel megtakarítottunk, s a közmunkások aprították föl. Megalakítottuk a Néptánc Műhelyt, ahol 30 gyermek hagyományőrző táncot tanulhat. Ez is érint három települést, és 6,5 millió forintot nyertünk hozzá.

– Jellemző a faluban ez a hagyományőrzés?

– Igen, van tájházunk, ahol a község múltjának tárgyi eszközeit őrizzük, van Pávakörünk, ami már 44 éve működik, jó kapcsolatot ápolunk két erdélyi testvér településünkkel, Kaplonnyal, és Kálmánddal, akikkel fafaragó tábort is csináltunk már, és a faluban kopjafa, erdélyi kapu jelzi az együttműködésünket.

– Visszatérve a fejlesztésekhez, van olyan, amire nem pályáznak?

– Nincs, és nem is engedhetnénk meg magunknak, hiszen az évi 400 milliós költségvetésből ezekre a dolgokra nem futná. Akkor nem lenne fejlődés, csak vegetálás, hiszen itt nagyon kevés az egyéb bevétel. A településen 800 fő a kisebbség létszáma. Nagyon elöregedett a falu, s mert a környező nagyobb városokban sem nagyon van munkalehetőség, így magas a munkanélküliek száma. Jelenleg hatvanheten, tavaly pedig 85-en dolgoztak közmunkaprogramban, ami nagyon jó.

– Azt hallottam a faluban, hogy saját földjéből adott át 10 forintért 2, 8 hektár földet, hogy tudjanak fát telepíteni. Miért volt erre szükség, nincs az önkormányzatnak saját földje?

– Van 13 hektárunk, és még bérelünk hozzá a Nemzeti Földalaptól 32 hektárt, de ezen a Start program keretében kukoricát, burgonyát termelünk. Van már 60 malacunk, azoknak megtermeljük a takarmányt, de ez ellátja az intézményeinket is. A fatelepítésre azért van szükség, mert nincs erdőnk, de mindenképpen jó lenne – a jövőre gondolva – az olyan területeken, amely más művelésre nem alkalmas. 2400 fát már tavaly is elhoztunk, de sajnos a belvíz miatt nem tudtuk kitelepíteni, ezért azt kiosztottuk a lakosságnak. Most ide még hozunk 2600 nyárfát, és ezt fogják a közmunkások elültetni.

– Milyen települést álmodik a Taktaszada polgármestere?

– Nem vagyok ez nagy álmodozó, inkább a racionalitás a jellemző rám, mint gazdálkodó ember inkább a kézzelfogható, elérhető dolgokban hiszen, mint az álmok kergetésében. Egyszóval, azt mondom, hogy mindazokat a fejlesztéseket, amelyeket elindítottunk szeretném befejezni, majd fenntartani, s egy 100 százalékos infrastruktúrával ellátott faluban élni, ahol az emberek elégedettek, van munkájuk, van jövőképük, van miért itt maradniuk, vagy a tanulás után itt letelepedniük. Nem álmodozhatunk arról, hogy a településünk majd turistaparadicsom lesz, vagy idegenforgalmi központ, de arról igen, hogy a szadaiak egy szép, élhető kisfaluban tölthetik dolgos mindennapjaikat.

Köszönöm a beszélgetést!
Orosz B. Erika
Fotó: Orosz László