A fiatalok körében a legdrámaibb a helyzet, a 15-24 éves korosztályban 30,5 százalék a munkanélküliségi ráta. Az elmúlt évek során folyamatosan növekedett a munkanélküliség a versenyszférában, s ez történik ma is. Ennek legfőbb oka, hogy recesszióba fordult a magyar gazdaság, s a helyzet várhatóan mindaddig nem változik, ameddig a jelenlegi kiszámíthatatlan gazdaságpolitika folytatódik. A Fidesz új munkahelyek százezreit ígérte, ezzel szemben a valóság az, hogy egyre kevesebb a munkalehetőség. A kormányzat azzal próbálja szépíteni a foglalkoztatási mutatókat, hogy közmunkára kényszeríti az állástalan lakosság egy részét. Ez azonban nem produktív, vagyis nem termelődik valódi jövedelem, hanem éppen ellenkezőleg, állami forrásokat igényel a közmunkások kifizetése – nyilatkozta a Népszavának Katona Tamás.
A közgazdász ezt annak kapcsán mondta el, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közölte: növekedett az állástalanok száma és aránya az idei első negyedévben az egy évvel korábbi állapothoz képest. Március végén 509 ezren voltak munka nélkül, a munkanélküliségi ráta ezzel 11,8 százalékra növekedett az egy évvel korábbi 11,7 százalékról. A KSH-adatok szerint ilyen magas eddig csak egyetlen negyedévben, 2010 elején volt a munkanélküliség. Most a férfiak körében 0,4 százalékponttal, 12,4 százalékra nőtt, a nők körében pedig ugyanilyen mértékben, 11 százalékra csökkent a munkanélküliség. A legdrámaibb mutatók a fiatalok társadalmi csoportjában alakultak ki. A 15-24 éves korosztályban 2,7 százalékponttal emelkedett az állástalanok aránya, körükben már több mint 30,5 százalék a regisztrált munkanélküli.
Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője úgy véli: az ifjak körében jelentkező munkahely-hiány több okra vezethető vissza. Az egyik legjelentősebb az, hogy a kormány úgy igyekszik csökkenteni a szociális kiadásokat, hogy folyamatosan emeli a nyugdíjkorhatárt. Ezzel pedig azt éri el, hogy az idősebbek később vonulnak ki a munkaerőpiacról, ezért – miután az álláshelyek száma stagnál – a fiatalok később tudnak belépni a foglalkoztatottak körébe, így munkanélküliként kezdik meg felnőtt életüket. A másik alapvető ok pedig az, hogy nincs gazdasági növekedés az országban, ezért nem gyarapodik a munkahelyek száma.
Katona Tamás szerint az ifjúság munkához jutását tovább nehezíti, hogy a kormányzat „tanonc-törvénye” miatt egyre kevesebb diák tanulhat tovább a felsőoktatásban, így hamarabb jelenik meg állástalanként a munkaerő-piacon. A jól képzett fiatalok jelentős hányada hazai lehetőségek hiányában így külföldön igyekszik boldogulni.
Előrelépésre csak akkor lehetne számítani – tette hozzá a közgazdász –, ha megkezdődne a tőkebeáramlás az országba, beindulnának a beruházások és növekedne a belső kereslet az áruk és szolgáltatások iránt. Ez azonban az Orbán-kormány idején szerinte már nem várható. A szakember a kormányzat ígérgetései ellenére kizártnak tartja, hogy idén, vagy akár jövőre négy millióra ugrik a foglalkoztatottak száma. A mostani javulás ugyanis csupán elenyésző mértékű és csak szezonális. A nyár végére előreláthatólag visszaesik az állással rendelkezők száma. Ezt annak kapcsán hangsúlyozta a szakértő, hogy a KSH szerint az első negyedévben tovább növekedett a foglalkoztatottak összlétszáma az előző év azonos időszakához képest. A 15-74 év közötti foglalkoztatottak száma 3 millió 818 ezer főre – 26 ezer személlyel – emelkedett a 2013. január–márciusi időszakban, a 15-64 évesek körében pedig az egy évvel ezelőtti 3 millió 756 ezerről 3 millió 787 ezerre nőtt, azaz 31 ezerrel bővült a betöltött munkahelyek száma.
Adler Judit szintén úgy véli, hogy csak látszólagos a foglalkoztatási helyzet javulása, miután az enyhe létszámemelkedés mögött nincs gazdasági teljesítmény-növekedés. MTI
