Bocsánatot kérek mindenkitől – szülők, barátok, tanárok –, tudom, hogy a szakdolgozatomat kellene írnom, így, leadás előtt alig több mint egy héttel, de egyszerűen nem tudom letenni Vámos Miklós új könyvét. Mintha pillanatragasztóval erősítették volna a kezemhez – csak azért nem jó a hasonlat, mert lapozni szerencsére tudok.
A hitelesség manapság ritka kincs – Vámos Miklós mégis sokat birtokol belőle. Ez nem csak az ő nagy szerencséje, de a miénk, magyar olvasóké is. A népszerű író azonban nem csupán minőségi stílusa révén tudott hiteles maradni, sőt… – hisz nem attól függ, hogy kinek hiszek, hogy hogyan mondja azt, amit mond –, hanem amiatt, mert sokévtizedes írói pályafutása alatt mindig kizárólag olyan témákról írt melyeket közvetlenül ismert, vagy melyekkel legalább közvetetten kapcsolatba került.
Ma pedig, amikor a legnagyobb irodalmi kereslet a fikciókra van – ez nem feltétlenül baj, hisz a minőségi szórakoztatás a 21. század kultúrájának szerves része, és az is kell, hogy legyen –, különösen sokat ér, ha valaki a mi saját világunkról ír. És a hangsúly nem azon van, hogy egyet tudunk/akarunk-e érteni az író gondolataival, hanem azon, hogy ő konzisztensen, megalapozottan ír egy-egy témáról, a saját nézőpontjából, az ő világképével összhangban. És ez önmagában már jó vitaalap – és ha a rövidebb irodalmi alkotások, például a hasonló küldetéstudatú publicisztikák is párbeszéd-generáló szerepet is betöltenek, a hosszabb lélegzetvételű novellák vagy regények miért ne láthatnának el hasonló feladatokat?
Az Európa Kiadó gondozásában megjelenő Vámos Miklós életműsorozat legújabb köteteként kapható Húrok a szerző közvetlenül is személyes könyveinek sorát erősíti (közvetetten mindegyik kötete személyes – mint ahogy amellett már fentebb érveltem). A Húrok az összekötő kapocs Vámos két szenvedélye, a tenisz és a gitár között (szerintem aligha kell magyarázni, pontosan hogy is értendő ez) – ráadásul a köztes tér húrjait pedig pont az írás rezgeti folyamatosan.
Ahogy Bródy János megfogalmazta, Vámos Miklós tényleg szerencsés ember, hisz sokaknak egy szenvedély se jut – neki pedig három is. De ebből kiindulva mi, olvasók is szerencsésnek számítunk, hisz olvashatjuk Vámos írói szenvedélyének kézzel fogható, ízlésesen illusztrált borítóval megjelentetett minőségi végtermékét – melyet alighanem a másik két szenvedély, a sport és a zene is erősen inspirált…
Most viszont gyorsan zárom soraimat, aztán sietek vissza olvasni, hogy mihamarabb végezzek. Mert azért ott van az a szakdolgozat is…
DicsukD
