A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya elkészítette és megküldte az érintetteknek az aktuális bűnmegelőzési témájú hírlevelét.
Lakossági Hírlevél – Rablás megelőzése és védekezési lehetőségek: Mit tegyen és mit tehet támadás esetén? A rablások száma a bűnözésen belül nem számot tevő mégis jelentékenyen hat a szubjektív biztonságérzetünkre, komoly félelmet generál nemcsak az áldozatokban, hanem azok ismerősei körében egyaránt.
Információs háttér:
A Borsod–Abaúj–Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság kezdeményezésére 2005. júliusában hozták létre az Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszert (ELBIR).
Az ELBIR lényege, hogy a rendőrség elektronikus levelezés (e-mail) útján juttatja el az önkormányzatok és azok szakintézményei, valamint a polgárok rendszerben regisztrált tagjai részére a mindig aktuális bűnmegelőzési információkat. A hírlevelek korábbi számai, valamint egyéb hasznos információk is megtekinthetők a B-A-Z. Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány Bűnmegelőzési Szolgálat honlapjának címén.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság
A rablás, mint kiemelt jelentőségű bűncselekmény
A bűnelkövetés formái egyre erőszakosabbak, Az agresszív magatartás jelen van az oktatási
intézményekben, a közterületen, és behatolt a magánszférába is ahol legkevésbé számítunk rá.
Elmondható, hogy egyre vakmerőbbek, és gátlástalanabbak azok akik értékeinket megakarják szerezni, akár
betörés módszerét választják, akár utcai rabló támadásról legyen szó.
A rablások száma a bűnözésen belül nem számot tevő mégis jelentékenyen hat a szubjektív
biztonságérzetünkre, komoly félelmet generál nemcsak az áldozatokban, hanem azok ismerősei körében
egyaránt.
A rendőrség minden bejelentésre reagál, de a súlyos bűncselekmények elkövetése esetén forrónyomon
üldözéssel, köznyelven szólva hajszát indít az elkövető kézre kerítésére. Ebbe a kategóriába tartozik a rablás
is. A tettes elfogása nem a rendőrség presztízse, hanem az állampolgár nyugalma, és ez mindennél fontosabb.
Az elkövetők túlnyomó hányada elfogásra kerül és a cselekmény súlya miatt a bíróság elrendeli az előzetes
letartóztatást. Amennyiben a bizonyítás eredményes a bíróság több évre rács mögé küldi a rablót, sőt a
„három csapás”-ként ismerté vált szigorítás alapján három ilyen cselekmény elkövetése után a büntetési tétel
megkétszereződik, akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható.
Az utóbbi évek során egyre szigorodtak a
szankciók, rablás esetén már a jogsértés
előkészülete is -amikor még el sem kezdődik a
cselekmény-
2 év szabadságvesztéssel fenyegetett. Nem szólva
arról, hogy csoportosan, illetve felfegyverkezve
történő elkövetés esetén 10 év a felső büntetési
tétel, míg fegyveres rablásnál 15 év. Az elkövetők
elfogásukkal hosszú évekre kiiktatódnak a
közéletből, mindennapjainkból.
Mindezek ellenére sem csökkent a rablások
száma, tehát a bűnözői utánpótlás e területen is nagy és előfordul, hogy jelentős büntetést kockáztatva
csekély értékre nézve követik el a cselekményt.
2
Milyen ember a rabló?
A probléma, hogy az elkövető a megszerezni kívánt értéken, dolgon túl nem lát, az eltulajdonítás módja
másodlagossá válik. Hagyományos módszerrel, trükközéssel, betöréssel, zsebtolvajlással, tehát lopással
mintha „macerásabb” lenne a megszerzés.
Számára egyszerűbb, ha közvetlenül a sértettől szerzi meg amire szüksége van, fenyegetést, fizikai erőszakot
alkalmazva. Az sem számít ha lopáson tetten érik, amire vágyott, amit megszerezni akart azt erőszakkal is
megtartja. Ő a rabló, a gátlástalan bűnöző, aki semmitől nem riad vissza.
A fenyegetés pedig olyan támadás kilátásba helyezése, melynek bekövetkezése azonnal várható és amely a
jelenlévők ellen közvetlen irányuló.
Hol és hogyan történik meg a rablás?
Jellemzően utcán, közterületen fordulnak elő támadások, ott ahol csekély a forgalom és rosszul
megvilágított a terület. Lesben állva útonállás-szerűen csapnak le a kiszemelt áldozatokra.
Megragadják a sértett táskáját, vagy nyakában viselt ékszerét, esetleg kezében lévő mobiltelefonját
és megpróbálják kitépni és elragadni az értékeket, majd futva távoznak.
Az áldozatot leszólítják, útbaigazítást, tüzet kérnek.
A leggátlástalanabbak az idősek otthonába hatolnak be éjszaka, értékeik megszerzése érdekében
bántalmazzák őket
Mit tehet azért, hogy elkerülje az áldozattá válást?
Lehetőség szerint kerülje el az elhagyatott, rosszul kivilágított közterületeket, illetve a rossz hírben
álló szórakozó helyek környékét, és ismert útvonalon közlekedjen.
Ne menjen olyan helyre ahol gyanúsan viselkedő embercsoportot lát, akik láthatóan agresszív
viselkedést tanúsítanak.
Értékeivel közterületen ne hivalkodjon, ékszert ruhája takarásában viseljen, és csak a szükséges
mennyiségű készpénzt tartson magánál.
Tartózkodjon a mértéktelen alkohol fogyasztástól nyilvános helyen és ne kössön italozáson alapuló
ismeretséget kétes egzisztenciájú ismeretlen személyekkel.
Amennyiben azt észleli, hogy követik menjen be egy nyitva álló üzletbe, vagy szálljon fel
tömegközlekedési járműre, lehetőleg a járművezetőhöz közel eső helyen foglalva helyet.
A tapasztalatok szerint gyakran a sértetteket lakásuk közelében éri támadás, ezért kulcsaikat ne az
ajtó előtt állva kezdjék el keresni, és idegen gyanús személlyel ne közlekedjenek kihalt
lépcsőházban, ne szálljanak be vele a liftbe.
Fokozza figyelmét amikor nagyobb összegű készpénzt vesz fel bankban, vagy pénzkiadó
automatánál, mivel kifigyelhetik.
Mit tegyen ha megtámadták?
Ne kapkodjon, a lehetőségekhez mérten őrizze meg nyugalmát, és ne tegyen félreérthető
mozdulatot, mert mindez fokozza az elkövető agresszivitását.
Figyeljen a rabló követelésére és engedelmeskedjen, adja át értékeit, a felesleges hősködéssel
veszélynek teheti ki testi épségét, nem az Ön feladata a rabló elfogása!
Amennyiben reális esélye van elmenekülhet, illetve amikortól lehetősége nyílik rá
segítségkéréssel hívja fel környezete figyelmét.
Figyeljen meg minden apróságot, elsősorban a támadót, hogy tudjon személyleírást adni róla, a
támadás eszközéről, a menekülése útvonaláról.
A cselekmény után azonnal értesítse a rendőrséget, és maradjon a helyszínen, őrizze meg az esetleg
ott lévő tárgyakat, és tegyen eleget a hatóság kérésének.
A hatályos jogszabályok értelmében mindenkinek jogában áll megvédeni magát jogtalan támadás esetén.
Kitérési kötelezettség nincs senkivel szemben. A jogos védelmi helyzet meglétét a bíróság vizsgálni fogja,
melynek feltétele, hogy védekezésünk arányos legyen a támadás erejével.
