Hogyan kerülhető el a stroke–válság kialakulása?
Stroke (szélütés) alakul ki akkor, amikor vérkeringési zavar miatt az agy nem kapja meg az életfontosságú oxigént és tápanyagokat, ennek következtében az idegsejtek pár percen belül működésképtelenné válnak, majd pusztulni kezdenek.
A stroke jelentős népegészségügyi probléma, önmagában a harmadik leggyakoribb halálok az iparosodott országokban. Emellett a hosszú távú rokkantság egyik fő oka, évente ötmillió embert tesz tartósan rokkanttá a világon (kiterjedt és tartós károsodást eredményezhet: gyengeséget vagy bénulást, a megismerő-gondolkodási funkciók károsodását). Az életkor előrehaladtával párhuzamosan növekszik a stroke kockázata. A stroke jelenlegi gazdasági terhe óriási, az Európai Unió (EU) összes egészségügyi kiadásának 2-3%-át teszi ki.
A pitvarfibrilláció (pitvarremegés) a leggyakoribb tartós szívritmuszavar, a stroke egyik legjelentősebb, kezelhető kockázati tényezője. Jellemzője, hogy a szív pitvarainak ritmusos, koordinált működése megszűnik, a megfelelő erősségű összehúzódások hiányában a vér nem tud teljesen kiürülni a pitvarokból. A pangó vér hajlamos a rögösödésre, a pitvarfibrilláló betegek szívpitvarában kialakuló vérrög (trombus) pedig a kamrán át a főütőérbe kerül, onnan pedig az ütőerekbe, ahol elakadva érelzáródást (embólia) okoz. Az agyi erekben elakadó vérrög vértelen (iszkémiás) stroke-ot okoz. Pitvarfibrilláló betegeknél a stroke kockázata ötször magasabb, mint az átlagnépességben. Ha pitvarfibrilláció is fennáll, a stroke miatti halál előfordulása közel kétszer magasabb férfiaknál és háromszor magasabb nőknél, mint nem-pitvarfibrilláló betegek esetén. A pitvarfibrillációhoz társuló stroke súlyosabb, jelentősebb rokkantságot okoz és rosszabb a kimenetele, mint a pitvarfibrilláció nélküli stroke esetében, az egy éven belüli halál valószínűsége 50%.
A jelenlegi kezelés olyan gyógyszerek(K vitamin antagonisták) használatára épül, melyeknek korlátai és nehézségei jól ismertek (étel- és gyógyszerkölcsönhatások, rendszeres laboratóriumi ellenőrzés szükségessége), emiatt a stroke megelőzés sokszor elégtelen.
Mivel Európa népessége idősödik és a pitvarfibrillációra hajlamosító betegségek (pl. szívroham) túlélése javul, egyre nagyobb lesz azon idős betegek száma, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve.
Előrejelzések szerint az EU-ban az új stroke esetek száma a 2000-ben észlelt évi 1,1 millióról 2025-re várhatóan 1,5 millióra, a pitvarfibrilláló betegek száma pedig 2050-re kb. 2,5-szörösére nő.
Sürgős intézkedések szükségesek a stroke drámaian növekvő klinikai, gazdasági és társadalmi terheinek, illetve az egyénre, a gondozókra és a családokra gyakorolt negatív hatásainak megoldására. Ennek első lépése lehet a pitvarfibrillációban szenvedő betegekkel való kiemelt foglalkozás.
Az „Akció a stroke megelőzéséért” egy európai egészségügyi szakemberekből (kardiológusok, neurológusok, alapellátásban dolgozó orvosok) valamint a javaslatokat támogató egyénekből és társaságokból (betegképviselők, döntéshozók, egészségügyi gazdasági szakemberek) álló csoport. Célja a pitvarfibrilláció jobb és korábbi felismérésének és gondozásának biztosítása, valamint a pitvarfibrillációhoz társuló stroke megelőzéséhez szükséges hatékonyabb intézkedések és kezelések bevezetése.
Ehhez a nemzetközi kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott, a Magyar Kardiológus Társaság, a Magyar Stroke Társaság és a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság támogatásával.
Mi a GARFIELD?
A GARFIELD egy nemzetközi regiszter, melynek célja az újonnan diagnosztizált pitvarfibrilláló betegek valós kezelési módjainak felmérése. Ennek során követik a stroke előfordulási arányát, a vérzéses szövődményeket, és a terápiahűséget. A hagyományos K vitamin antagonista véralvadásgátló kezelés esetén azt is megfigyelik, hogy a betegek mennyi ideig vannak a megfelelő kezelési tartományban, illetve milyen gyakran kell dózist módosítani.
A regiszterben 50 ország 55 000 betegének adatait rögzítik 2 éves utánkövetéssel. A kezdeményezéshez a közelmúltban Magyarország is csatlakozott számos vizsgálóhellyel.
Az első eredmények szerint véralvadásgátló kezelést az arra szorulók 30-36% nem kap.
A hagyományos alvadásgátló kezelésben részesülőknek csupán 43%-ánál volt megfelelő az alkalmazott gyógyszer hatása, ez pedig bizonyítottan kedvezőtlenebb kimenetellel jár stroke előfordulás és halálozás szempontjából.
A remegő szív a felelős a szélütések körülbelül ötödéért – akcióban a stroke megelőzéséért
A Bayer Healthcare munkatársai „Akcióban a stroke megelőzéséért” címmel rendeztek sajtóbeszélgetést, amelyen dr. Kiss Róbert Gábor és prof. dr. Bereczki Dániel vázolták annak lehetőségeit, hogy miként lenne elkerülhető a már nem is annyira távoli jövőben fenyegető stroke krízis. A beszélgetésen kiderült: sokaknál a szív rejtett zugaiban megalvadó vér miatt alakul ki később szélütés, ezek az esetek azonban nagyrészt megelőzhetőek lennének, ha a háziorvosok, a kardiológus szakemberek, illetve maguk az érintettek időben észrevennék a pitvarremegésnek, idegen szóval pitvarfibrillációnak nevezett jelenséget.
A stroke, amelyet magyarul – helytelenül – agyvérzésnek is nevez a köznyelv, többféle módon is létrejöhet. Az egyik – amikor az agyvérzés elnevezés helytálló – valóban agyi eredetű vérzéssel jár, ez azonban csak a stroke-os esetek kevesebb mint 13%-át teszi ki. Néhány esetben egy átmeneti vérrög okozhat úgynevezett „mini stroke”-ot, az esetek legnagyobb hányadában pedig – mintegy 87%-ban – az agyat vérrel ellátó erek valamelyikébe kerülő vérrög (orvosi szóval trombus) okoz szélütést. (Az utóbbi két eset – ahol tehát nem helytálló agyvérzésként hivatkozni a stroke-ra – nem vérzéssel, hanem átmeneti vagy tartós agyi érelzáródással járnak).
Az „Akcióban a stroke megelőzéséért” kezdeményezést a stroke azon típusainak hatékonyabb megelőzéséért indították, amelyben az agyba kerülő – és a helytelen szívműködés következtében kialakuló – vérrögök okozzák a problémát. Ismert ugyanis, hogy a pitvarremegésnek vagy pitvarfibrillációnak nevezett jelenség a stroke egyik legfontosabb, ám időben felismerve hatékonyan kiküszöbölhető kockázati tényezője.
„A szív rejtett zugaiban – az úgynevezett fülcsékben – lelassulhat vagy akár meg is állhat a vér áramlása. Ez nem történik meg, ha a szív minden része ütemesen dolgozik, egyes szívbetegségek jelenléte – vagy pusztán az idősebb kor miatt – ez azonban könnyen bekövetkezhet. A szívüregi vérrögképződésre többféle szívbetegség is hajlamosít, a leggyakoribb ok azonban a pitvarfibrilláció. Ma Magyarországon nagyjából 300 000 körül van azoknak a száma, akiknél jelen van vagy jelen volt ez az állapot” – mondta a sajtóbeszélgetésen dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának soron következő elnöke.
Mi az a pitvarfibrilláció és hogyan alakul ki?
A pitvarfibrilláció a szívritmuszavarok egyik speciális fajtája. Szívritmuszavar akkor alakul ki, amikor a szívben terjedő – a pitvarok és a kamrák rendszeres összehúzódásáért felelős – ingerület a jobb pitvarban található, ingerületkeltő szinuszcsomóból nem a szokásos úton jut el a kamrák felé. Pitvarfibrilláció esetén – a pitvarokon belül – több szabálytalan ingerületfront is kering. Mivel a szívben mindig van olyan terület, amely éppen ingerelhető, a kezdeti szívritmuszavar idővel akár állandósulhat is. A szívpitvarokban ekkor 350-600/perc körülivé is válhat az összehúzódási gyakoriság. Mivel mindez túl gyors és túl szabálytalan, hosszabb jelenlét után a remegéshez hasonlítható állapot léphet fel.
„A pitvarremegés főként lappangó volta miatt lehet igen veszélyes. Ha ez az állapot sokáig fennáll valakinél, akkor a szívverés egy idő után akár teljes mértékben is elveszítheti korábbi ritmusosságát. A szív ilyenkor gyakorlatilag össze-vissza fog verni. A pitvarremegésnek sajnos ez az egyetlen igazán komoly, bármiféle odafigyelés nélkül is észrevehető, feltűnő tünete” – magyarázta dr. Kiss Róbert Gábor.
Mivel ez már egy rendszerint igen súlyos állapot, a betegeket meg kell tanítani rá, hogy a pitvarremegést az ennél korábbi, jóval enyhébb stádiumban is észlelni tudják. „Erre alkalmas lehet például az, ha a nyaki ütőerünkön kitapintjuk a saját pulzusunkat. Egy másik lehetőség, ha elektronikus vérnyomásmérővel mérjük a vérnyomásunkat. A készülék pittyegni fog, ha a szívverésünk rendszertelennek bizonyul, és ilyenkor nem kell mást tenni, mint elmenni egy kardiológiai vizsgálatra. Itt pedig EKG-val már könnyedén diagnosztizálható lesz az esetlegesen jelenlévő pitvarremegés” – ismertette a szíveredetű szélütés otthoni megelőzésének lehetőségeit dr. Kiss Róbert Gábor.
Mit kell tenni a stroke megelőzéséért, ha pitvafibrilláció van jelen?
Ha pitvarfibrilláció alakult ki valakinél, akkor a szív fülcséiben bekövetkező vérrögképződés megakadályozása lesz a fő cél. Erre többféle szer is alkalmas lehet (többek között az aszpirin is), a stroke megelőzésére irányuló jelenlegi kezelés azonban nagyrészt a K-vitamin hatását közömbösítő véralvadásgátlók (az úgynevezett K-vitamin antagonisták) használatára épül.
A közelmúlt óta hazánkat is magában foglaló GARFIELD regiszter adatai azonban azt mutatják, hogy a rászorulók mintegy 30-36%-a egyáltalán nem kap véralvadásgátló kezelést. Azok közül pedig, akiknél már alkalmazták a K-vitamin antagonistákat, mindössze 43%-os arányban volt megfelelő a gyógyszerek hatása. A gyógyszeres kezelés ilyenkor nem feltétlenül előzi meg a stroke kialakulását. A betegek ezen részénél rendszeres laborvizsgálatokra lenne szükség ahhoz, hogy a gyógyszerdózist az éppen szükséges értékre lehessen beállítani, majd fenntartani a meghatározott szintet, amíg ismét korrekcióra nem szorul.
„Magyarországon évente csaknem 45 000 beteg kerül kórházba stroke miatt. Agyvérzés csak az esetek 10-15%-ában fordul elő. Ennél sokkal gyakoribb a vértelen – iszkémiás – stroke, amelyet az agyi erek vérrög miatti elzáródása okoz. Ennek hátterében érelmeszesedés vagy valamely szíveredetű rendellenesség, legtöbbször a fentebb már említett pitvarremegés áll. Utóbbi a stroke-os esetek mintegy 20%-áért, évi 7-8000 hazai esetért felelős” – mondta a sajtóbeszélgetésen prof. dr. Bereczki Dániel, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója.
Bereczki kiemelte: ha valakinél stroke alakult ki – amire több, kifejezetten a szélütésre jellemző tünet is felhívja a figyelmet – akkor azonnal mentőt kell hívni a beteghez. A legjellemzőbb tünetek a száj félrehúzódása, a beszéd elakadása, valamint bizonyos végtagok enyhébb vagy súlyosabb fokú bénulása.
A pitvarfibrilláció és a stroke kapcsolatáról a strikeoutstroke.hu weboldalon olvashat további, közérthető információkat. A hazai stroke centrumok listáját a www.stroketars.hu weboldal „Betegeknek” menüpontjában találja.
