Sötétségbe borul a Star Trek univerzuma, amikor a USS Enterprise űrhajó legénysége beleveti magát eddigi legvakmerőbb kalandjába. J.J. Abrams rendező ugyanazzal a lelkes csapattal indult neki új vállalkozásának, amellyel a 2009-es bombasikert készítette, feltámasztva a legendás Star Trek franchise-t.
A mostani, második nagy utazás még több izgalmat ígér, emelkednek a tétek és hevesebbek az érzelmek, amikor az Enteprise megkezdi élethalálharcát a megállíthatatlan ellenséggel. Az Enterprise legénységének mindent kockára kell tennie, szerelmek kerülnek veszélybe, barátságok mennek tönkre, és Kirk kapitánynak áldozatot kell hoznia a számára megmaradt egyetlen közösségért: a csapatért, amelyet irányít. A filmet extrém nagyfelbontású IMAX-kamerákkal vették fel, és különösen kifinomult 3D-s konverziót alkalmaztak, így soha nem látott képet ad a Star Trek univerzumáról.
Gene Roddenderry annak idején így foglalta össze a Star Trek filozófiáját: „Majdnem az egész történet abból a meggyőződésemből fakadt, hogy az emberiség fényes jövő előtt áll. Ami most van, az csak a kezdet. Csodák várnak ránk. Nem hinném, hogy másképp lehetne.” Ez a szellemiség, amely milliókat tett a Star Trek rajongójává az eltelt több mint ötven év alatt, abból fakad, hogy az emberiség szakadatlanul új tudományos felfedezésekre tör. Nem véletlen, hogy a Star Trek filozófiája tudósokat, felfedezőket és írókat is megihletett az évtizedek során.
J.J. Abrams ennek a kölcsönös ihletnek a jegyében komponálta bele az új Star Trek-filmbe a világ legnagyobb lézerét, a National Ignition Facilityt (NIF), amely a Lawrence Livermore Laboratoriesben működik, ahol az energia jövőjét kutatják. Az intézetben a világ 192 legerősebb lézernyalábja próbálja megfejteni az anyag és az antianyag, illetve a termonukleáris fúzió titkait. A NIF-nek köszönhetően egyszer világrengető energiaforradalom következhet be, amely megszabadítja az emberiséget a hagyományos és véges mennyiségű energiahordozók okozta problémáktól, sőt az űrutazást is megkönnyítheti.
Mivel titkos kormánylétesítményről van szó, a NIF körül nem szoktak filmes stábok téblábolni – a Star Trek azonban teljesen más dolog volt. A NIF és a Star Trek között szoros a kapcsolat, hiszen az Enterprise-t a hidrogén egyik izotópja, a deutérium hajtja, amely a NIF-et is működteti.
„Évek óta vártuk, hogy a Star Trek ráébredjen: itt van a helye! – mondja dr. Edward Moses, a NIF és a Fotontudományi Igazgatóság főigazgatója. – Nagyon futurisztikus létesítmény vagyunk, és azt hiszem, mindannyiunkra hatással volt a Star Trek jövőképe.”
A filmesek számára a NIF olyan helyszínt jelentett, amilyet maguk talán meg sem tudtak volna álmodni – voltaképpen bepillantást nyerhettek a csillaghajók eddig nem látott nukleáris gyomrába, amely lehetővé teszi a Csillagflotta számára a térhajlítást, vagyis a fénysebességnél gyorsabb utazást.
„Csupán azért voltunk ott, hogy filmet forgassunk, de nem tudtuk túltenni magunkat azon a gondolaton, hogy akik ezen a hihetetlen helyen dolgoznak, segítenek jobbá tenni a jövőt – mondja J.J. Abrams. – Elképesztő belegondolni, hogy a NIF egyszer létrehozhatja a tiszta, korlátlan energiát. Alig tudtuk elhinni, hogy engednek minket ott forgatni. Ugyanakkor még ők érezték megtisztelve magukat, és sokan mondták, hogy a Star Trek miatt kezdtek érdeklődni a tudomány iránt.”
