A külföldi egyetemek mindig is csábítóan hatottak a magyar fiatalságra. De kérdés, megéri-e kimenni egy olyan országba, ahol se rokonunk, se ismerősünk. Teljesen egyedül vajon el tudunk-e boldogulni egy otthonunknál sokkal nagyobb és forgalmasabb, mindenekelőtt pedig teljességgel idegen közegben? – fogalmazza meg Hámori Tamás a TGR SmartChild Gyermektaníttatási és Karrierközpont szakértője sokak aggályát a külföldi tanulásról, miközben a német felsőoktatásról kérdezzük. A megkérdezett diákok és kint dolgozók mind részleteiben eltérő, de végeredményben azonos véleményen vannak a problémát illetően. A kint tanuló, névtelenségben maradni kívánó turizmus-vendéglátást végző diák, a kimenni kívánó Szabó Tünde, aki jelenleg alapképzésben vesz részt és a Németországban dolgozó logopédus szerint távolról sem olyan nehéz Németországban tanulni, mint elsőre hinnénk.
Hogyan jelentkezzek?
Elsősorban érdemes utánanézni, hogy korlátozott számú szakra kívánunk jelentkezni, vagy korlátlan befogadásúra. Ha korlátlan, akkor egyszerűen csak le kell tölteni a a jelentkezési lapot az adott felsőoktatási intézmény honlapjáról, vagy a http://www.uni-assist.de címről, majd azt elküldeni a Központi Irodának (uni-assist), vagy az adott intézménynek. Ha viszont korlátozott befogadású szakra szeretnénk jelentkezni, akkor a Felsőoktatási Felvételi Alapítványon (Stiftung für Hochschulzulassung – hochschulstart.de) keresztül kell benyújtani a jelentkezést.
A jelentkezési laphoz csatolni kell a németre fordított hiteles bizonyítványokat és egyéb az intézmény által kért iratokat, valamint a felvételit hirdető szakoknál hang, kép, mozgóképes anyagot (pl. film, szobrászat, festészet). Fontos még a csatolandó motivációs levél is, ami mind a bachelor, mind a master képzésekre kötelező, valamint egy szaktanár által írt ajánlólevél is, amely az adott képzésre való elhivatottságunkat támasztja alá. Emellett pedig a magyar mintához hasonlóan rangsorolni kell az általunk választott egyetemeket, szintén hármat. Eljárási díjat is kell fizetni, anélkül érvénytelen a jelentkezés, tehát erre fokozottan ügyeljünk!
Jelentkezni május végétől egészen július 15-ig lehet, viszont ez egyetemfüggő, így mindenképpen figyeljük az általunk választott felsőoktatási intézmény honlapját és a prospektusokat. Az eljárási díj egységesen 43 euró. Ez csak három hely megjelölésére elegendő, ha többet szeretnénk megpályázni, akkor egyetemenként 15 eurót kell befizetni.
Mennyire kell tudnom németül?
A német nyelvi tudást az egyetemek az általuk megkövetelt nyelvvizsgák által mérik. Az IETLS és a TOEFL bizonyos százalékú teljesítése mellett lehet külföldön tanulni. A vizsga így kiemelten fontos, hiszen ez alapján mérik fel a diákok tudását. Nem szabad megijedni a nyelvi követelményektől, hisz mindannyian tudjuk, hogy ez fejleszthető. Egy névtelenséget kérő, jelenleg Németországban turizmus és vendéglátás szakon tanuló magyar diák szerint sokkal jobban megéri még így is, hogy a nyelvvizsga összege kissé megterheli a családi kasszát. Magyarországon tanulni szép dolog, de ki tudja, hol van Magyarország? -említette a fiatalember a legfontosabb indokot, miért egy itthon is tanulható szakra jelentkezett.
Több egyetem is kínál felzárkóztató programokat, hogy a gyengébb tudású külföldi diákok is képesek legyenek később jó eredménnyel vizsgázni. Ez nem lehetetlen, hangsúlyozza Hámori Tamás. De mindez természetesen csak azokra vonatkozik, akik huzamosabb ideig akarnak kinn tanulni. Ha csak néhány hónapra, vagy egy szemeszterre látogat valaki a felsőoktatási intézményekbe, mentesül a nyelvvizsgán való megfelelés kötelezettségétől.
Miért érdemes kimenni?
Többek közt azért, mert Németország jelenleg munkaerő hiányban szenved. Az elkövetkező években 6 millió főnyi munkaerő kiesésre lehet számítani. És ahogy hazánkban is, hiányt szenvednek szakemberekből, így kifejezetten jutányos körülmények mellett kezdhet ott akár egy külföldi is valamilyen szakmát tanulni. Nem kell tartani a munkanélküliség veszélyétől, hiszen a friss statisztikák azt mutatják, hogy Németországban jelenleg az utóbbi 20 év alatt most szenvednek a legkevesebben emiatt – nyugtat meg minket egy kint dolgozó logopédusra hivatkozva a gyermektaníttatási szakértő. Az érdeklődőket tárt karokkal fogadja a Német Privát Pénzügyi Akadémia csoportja, akik különböző szakterületeken szerzett ismeretekkel igyekszenek pótolni a jelenlegi hiányt.
És ha egyetemre akarok menni?
A nemzetközi diploma mindig is csábító volt, Szabó Tündét, a Magyarországon a KRE-BTK-n tanuló diákot is a bővebb ismeretek szerzése vonzotta, főképp pedig az ezzel járó biztos szaktudás. A külföldi diploma ugyanis még mindig sokkal jobban néz ki az önéletrajzban Tünde szerint. De vajon megfelelő anyagi háttérrel is rendelkezik-e hozzá? Sajnos nem. Többgyerekes családból származva, ráadásul vidékiként elég nehezen boldogul a nagyvárosban.
Az 5-10 év múlva pályakezdő frissdiplomásoktól elvárás lesz a két idegen nyelv ismerete, ha jól fizető állást, biztos megélhetést szeretnének- emlékeztet Hámori Tamás.
Az égető kérdés: mennyibe kerül is ez nekem?
Persze sokakban elmerül, hogy mégis miből fizetné ki az egyetemet, pláne külföldön. A kint tanuló magyar egyetemista is egyetért az anyagi nehézségek tényével. Véleménye szerint nagyon ügyesen kell gazdálkodni, mert „bizony, nem egyszerű, de nem sokkal több, mint egy magyar egyetem”. Hámori Tamás szerint ugyan a számok messze nem olyan magasak a hazai költésgekhez képest, de érdemes előre gondolkodni. Hiszen gyermekünk jövőjéről van szó.
Az államilag támogatott felsőoktatási intézményekben a tandíj 500 euró/ szemeszter, vagyis a jelenlegi árfolyamokat figyelembe véve körülbelül 150 000 forint. Míg Tünde jelenlegi szakán 165 000 Ft/félév a költségtérítés. A számok ismeretében valójában lehet, hogy külföldön kevesebb pénzből jobban boldogulna, mint itt. A 650 eurós ösztöndíj bőven fedezné a kiadásait. Jelenlegi képzése viszonylag olcsó szak, van ahol a költségtérítés eléri a 300 000 Ft-t is. Ehhez hozzájárulnak még a megélhetési költségek. Tünde is vidéki, így albérletet kell fizetnie. A kiadásai pedig akár 80 000 Ft-ra is rúghatnak. Ő dolgozik, igyekszik fedezni a kiadásait, de vajon tényleg ilyen jövőt szánunk gyermekünknek?
Az egyetemi évek tanulásra valók és a fiatalság utolsó éveinek kiélésére, nem pedig megfeszített munkatempóra és folyton karikás szemekre az előadásokon. – érvel Hámori Tamás, méghozzá helyesen. Ha időben biztosítjuk a megfelelő anyagi hátteret, nem csupán Tünde tanulhat abban az intézményben, ahova menni szeretne, hanem sok sorstársa is azt választhatja, amit valóban szeretne és nem pedig azt, amit éppen megengedhet magának.
