2012. év végén a hazai termesztésű kukoricában is feltűnt a penészgombák által termelt aflatoxin szennyezés. A tejben – szennyezett takarmány etetése esetén – az aflatoxin már 1 napon belül megjelenik. A biztonságos, határérték alatti aflatoxin-tartalmú tej termeléséhez ad javaslatok a NÉBIH a honlapján és közösségi oldalán elérhető tájékoztatóban.
A biztonságos, határérték alatti aflatoxin-tartalmú tej termelésének kulcsa a helyes takarmányozási gyakorlat; a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok használata; a szemes kukorica rostálása és az ún. toxinkötők alkalmazása.
Szennyezett takarmány etetésével a tejben az aflatoxin 1 napon belül megjelenik, annak elhagyásával viszont már 2-3 napon belül el is tűnik. A NÉBIH termelőknek szóló tájékoztatójában az aflatoxin szennyezettség megelőzésének legfontosabb eszközeiről tájékozódhatnak az érintettek:
Tejelő tehén takarmányok aflatoxin szennyezettségének csökkentési lehetőségei
A biztonságos, határérték alatti aflatoxin-tartalmú tej termelésének feltétele a helyes takarmányozási gyakorlat; a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok használata; a szemes kukorica rostálása és az ún. toxinkötők alkalmazása.
A 2012. év extrém meleg és aszályos időjárása és egyes növényvédelmi problémák (pl. rovarfertőzés) együttes hatására a hazai termesztésű kukoricában megjelent szennyezésként a penészgombák által termelt aflatoxin.
A szennyezett takarmány etetésével a tejben az aflatoxin 1 napon belül megjelenik, a szennyezett takarmány elhagyásával 2-3 napon belül eltűnik.
A takarmány alapanyagok esetében az aflatoxin B1-re megengedett határérték 20 mikrogramm/kg, de a tejelő tehén takarmánykeverékek határértéke csak 5 mikrogramm/kg. Az 50 nanogramm/kg feletti mennyiségben aflatoxin M1-gyel szennyezett tej nem kerülhet a fogyasztókhoz, ebben minden tejtermelő vállalkozásnak fokozott felelőssége van!
Az aflatoxin szennyezés lehetséges hazai forrásai a szemes kukorica, a kukorica feldolgozás melléktermékei (CGF, DDGS), az ezekből készült takarmánykeverékek (tápok) és csekélyebb mértékben a tömegtakarmányok (széna, szilázs).
A tej aflatoxin szennyezettség megelőzésének legfontosabb eszköze, a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok felhasználása. A takarmányok toxintartalmának ismeretében lehetséges a tehenek takarmányadagját úgy összeállítani, hogy a bevitt aflatoxin szennyezés a minimális legyen.
A szemes kukorica toxinszennyezettségének csökkentésére javasolt a többszöri, betároláskori és felhasználást megelőző magtisztítás (rostálás), amely során a sérült, fertőzött szemek eltávolításával mérsékelhető az aflatoxin szennyezés.
Nagyon fontos az állatok megfelelő bendőemésztésének fenntartása, ami szintén helyes takarmányozási gyakorlat alkalmazását feltételezi. Tartós bendőacidózis esetén a toxinok bendőből való felszívódása a sokszorosára nőhet, ami alacsony takarmány szennyezettség esetén is a tejben határérték feletti aflatoxinszintet eredményez!
Ha a fenti alapelvek betartása ellenére a tejben határérték feletti lesz az aflatoxin mennyisége, a legelső szükséges intézkedés a takarmányok (különösen a szemes takarmányok!) azonnali lecserélése, bevizsgált, határérték alatti toxintartalmú takarmányra.
A takarmányokban található mikotoxin szennyezés csökkentésére használhatunk ún. toxinkötőket is, több adalékanyag forgalmazó kínálatában szerepelnek ilyen készítmények. Az aflatoxint az ásványi eredetű toxinkötők kötik a legjobban, általában ezt javasolják használni. A takarmány szennyezésétől függően ezen toxinkötők alkalmazása akár 20-30 %-kal is csökkentheti a tejben levő szennyezést, de a toxinkötők alkalmazása önmagában megoldást nem jelent, csak hatékonyan támogatja az aflatoxin elleni védekezést.
A tejben gyorsteszttel kimutatott aflatoxin M1 szennyezés tájékoztató jellegű, pontos értékének meghatározását erre akkreditált laboratóriumok tudják elvégezni és a mintavétel módjáról is részletes uniós előírás rendelkezik. A takarmány aflatoxin szennyezettségének pontos meghatározása is az erre akkreditált laboratóriumok vizsgálataival lehetséges. Mivel az aflatoxin szennyezés gócszerűen van jelen a kukoricában, ezért a mintavétel során a lehető legtöbb helyről kell mintát venni, ezeket össze kell keverni és az összekevert ún. elegymintát kell vizsgáltatni.
A takarmánnyal bevitt aflatoxin szennyezés mértékéből számítható a tej várható aflatoxin szennyezése. Tehenenként naponta összesen bevitt 40-50 mikrogramm aflatoxin B1 szennyezés eredményezhet 50 nanogramm/kg tejben levő aflatoxin M1 szennyezést, amely érték a tejre vonatkozó határérték.
Pl: 5 kg 4 mikrogramm/kg aflatoxin B1 tartalmú tejelő táp és 15 kg 2 mikrogramm/kg aflatoxin B1 szennyezettségű szilázs, összesen 50 mikrogramm/kg napi szennyezést jelent, amely már kiváltja a tejben a határérték feletti aflatoxin M1 tartalmat.
Az EFSA egy regressziós egyenletet javasol a „carry-over” hatás kiszámítására, amellyel a napi takarmányadag aflatoxin B1 tartalma és a tej aflatoxin M1 tartalma közötti összefüggés leírható.
10,95 + 0,787 x mikrogramm B1/napi adag takarmány = M1 nanogramm/kg tej.
A takarmányok kereskedelme során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az eladó és a termék vásárlója között olyan írásbeli megállapodás készüljön, amely tartalmazza a közös mintavételek lebonyolítására vonatkozó leírást, és ezt a vállalkozások az önellenőrzési rendszerükben rögzítsék és alkalmazzák is. Ennek hiányában a vevő és az eladó közötti, vitás kártérítési esetekben, a bírósági ügyekben nehezen érvényesíthetők a vevő érdekei. Törekedni kell arra, hogy az eladó által kiadott minőségi tanúsítványok az adott tételre vonatkozó aflatoxin szennyezettségre vonatkozó vizsgálati eredményeket is tartalmazzák.
