Az illetéktörvény 2013. január 1. napján hatályba lépett módosításai között szerepel a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó illetékmentességi szabály pontosítása. Az illetéktörvény 26. § (1) bekezdés p) pontjában rögzített illetékmentességi szabály alapján, a termőföld visszterhes megszerzése meghatározott feltételek fennállása, illetve vállalása esetén illetékmentes.
A korábbi szabályozáshoz képest bővült az illetékmentesség alanyi köre, így a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási számmal rendelkező őstermelők mellett, már az egyéni mezőgazdasági vállalkozók és családi gazdálkodók is kérhetik a mentességet a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig, amennyiben vállalják, hogy a termőföldet:
– a birtokbaadástól 5 évig nem idegenítik el (eddig a vásárlástól számított az 5 év, az új szabályozás azonban jobban igazodik a mezőgazdasági termelőtevékenység sajátosságaihoz),
– azon vagyoni értékű jogot nem alapítanak,
– mezőgazdasági célra hasznosítják.
Amennyiben a vállalt feltételeket a vagyonszerző nem teljesíti, úgy az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve elhalálozása esetén, mert az örököseket kétszeres mértékű illetékkel sújtani nem lehet.
Új szabály, hogy ha a feltételek csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányadára nem teljesülnek, akkor a szankció jellegű illetéket csak arra vonatkozóan kell megfizetni.
Meghatározásra kerültek azon esetek, melyek az illetékmentesség alkalmazásában nem minősülnek elidegenítésnek, így azok nem keletkeztetnek pótilleték-kötelezettséget, ilyen például ha a termőföld kisajátításra kerül.
