Nem mondhatjuk, hogy jó barátságban voltunk az idővel ezen a hétvégén, bár tegyük hozzá, hogy a szabadtéri programok időjárás rizikótényezője nem csak télen, hanem egész évben érvényes.
No, az embereknek úgy tűnik mindegy volt, hogy szakadt a hó – pénteken -, vagy az eső – szombaton, vasárnap – akkor is a Kocsonyafesztiválra szavaztak. Ahogy ez lenni szokott, a hosszú tél után ez a nagy szabadtéri találkozások ideje, így volt ez most is, csak az esernyők alól üdvözöltük egymást. Szinte minden nap hömpölygött a tömeg a belvárosban.
Új helyszíneken zajlott a 13. fesztivál, ez sokaknak tetszett, hiszen nem volt beszorítva az esemény az egyébként is szűk főutcára, többen viszont épp a főutca hangulatát hiányolták. Sok programot hirdettek az idén, jó néhány elmaradt ezekből, s a Miskolciak a helyi erők fellépését is hiányolták.
A kocsonyák között is találtunk finomat, bár a két deci üres léért, kis bőrkével az 1100 forintot meglehetősen borsosnak ítélték, de azért volt olyan vendéglátós, aki tisztességes áron, jó minőséget kínált. Egyébiránt minden étek megtaláltatott, ami szem-szájnak ingere. Nekem főként a sajtok és édességek széles skálája tetszett, no és a hatalmas perecek, bár bevallom őszintén, hogy a vasalt lángos is párját ritkította. Ami még sokak számára vonzó volt, az a hazai pálinkák, s a finom forralt borok sokasága.
Hiába keresték a Megyeháza aulájában a látványkocsonyákat tegnap, – hiszen ezt oda hirdették a szervezők -, no ezt senki sem találta, így mi sem tudtuk lefotózni Őket.
Nagy sikere volt,- mint mindig – az Öko – sátornak, a jurtának és a különböző sátrakban zajló gyermekfoglalkoztatóknak.
Nemcsak a környező intézmények, színház, Művészetek Háza, Herman Ottó Múzeum kapcsolódott programjaival a fesztiválhoz, de világ szűrődött ki az Avasi pincesoron is a pincékből, s baráti társaságok mulattak a séta és látványosságok után.
Egy szó mint száz, aki akarta, az ebben az évben is jól érezte magát a téli fesztiválon.
OBE – OL
További képek:
