– beszélgetés Koós Rékával
Mint arról már korábban beszámoltunk, március 25-én ünnepli 30. szülinapját a Madách Színház Macskák című musicalje. Ám hogy a Karminca-cicák valóban örökifjak legyenek, arról az gondoskodik, hogy a jubileumi előadás előtt három nappal, 22-én új generáció debütál a színpadon. Számos még ismeretlen tehetség mellett a legifjabb csapatban olyan, már ismerté vált művészek is játszanak, mint Puskás Péter, Szvétek László vagy Sánta László. Az új szereposztást bemutató sajtótájékoztatót követően a hamarosan Grizabella legendás szerepét (és persze dalát) átvevő Koós Rékával beszélgettünk.
– Hamarosan olyan színésznők nyomdokaiba lépsz, mint Almási Éva, Bencze Ilona vagy Malek Andrea. Milyen érzés átvenni ezt a világhírű szerepet?
– Mivel a mi szakmánkban semmi sincs kőbe vésve, és nagy a véletlenek jelentősége, így korábban nem is gondoltam komolyabban végig, hogy szeretném ezt a szerepet – most viszont, hogy itt van előttem, el sem hiszem… Ráadásul mivel Grizabellának inkább önálló jelenete és dalai vannak, nem pedig a tánckarral és a többiekkel együtt jelenik meg a színpadon, így én később kezdek a többiekéhez hasonló intenzitással próbálni.
– Nem először vagy olyan helyzetben, hogy később kell beállnod egy darabba. Ez mennyire nehéz feladat?
– Igen, az én musical-pályafutásomban valóban többször előfordult ár ilyen; szinte csak a Vörös Pimpernelben és a Mary Poppinsban játszott szerepemet vittem-viszem a darab premierje óta. Így számomra nem maga a beállás, hanem az a tény teszi ezt a helyzetet kihívássá, hogy Grizabella a musicalirodalom egyik rendkívül ikonikussá vált női alakja.
– Egy harmincesztendős darab esetében talán már jogos lehet a kérdés: milyen korábbi emlékeid vannak a Macskákkal kapcsolatban?
– Itt, a Madách Színházban láttam a darabot tizenéves koromban – ekkor már pislákolt bennem a musicalek iránti érdeklődés. Külföldi változatokhoz nem volt szerencsém, de a saját jövőbeli dalomat, az Éjfélt különböző koncerteken vagy felvételeken, rengeteg énekesnő előadásában hallottam.
– Körülbelül tíz évvel ezelőtt nálunk, Miskolcon is vendégeskedtél – az Evita címszerepében láthattunk Téged. Hogy emlékszel vissza arra az időszakra?
– Bár több meghatározó szerepem volt már pályafutásom során – és a mostani is az lesz! –, ha az eddigiek közül egyet kellene választanom, akkor „AZ” az Evita lenne. Kis túlzással eleve azért léptem erre a pályára, hogy azt eljátszhassam – és bár azóta ez már több rendezésben is sikerült, ebben az értelemben a miskolci vendégjáték az egyik álmom beteljesülését jelentette.
DicsukD
Fotó: Madách Színház
