Az együttműködés jó eredményt hozott a NAV-nál

2013. év ellenőrzési és büntető eljárási irányai címmel hívta a NAV közös sajtótájékoztatóra a sajtó képviselőit.

Szalayné Ostorházi Mária, a NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságának főigazgatója a következőket mondta, elemezve kicsit az elmúlt évet is:
– A NAV változatlanul legfontosabb feladata, hogy közvetlenül, a költségvetési bevételek minél teljesebb biztosításával, illetőleg közvetett módon, az illegális gazdasági tevékenység visszaszorításával, az adózói kör szélesítésével, az adómorál javításán keresztül, mindezek révén a jogkövető adózók támogatásával, a versenysemlegesség biztosításával – hozzájáruljon a nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához.
2013-ban is érvényes stratégiai célkitűzés, hogy az ellenőrzés koncentráltan, a jelentős kockázatot hordozó adózókra irányuljon, a NAV a szervezeti integráció révén elért eredmények elmélyítésével folyamatosan és nagy erőkkel legyen jelen az adóztatás frekventált területein.
Az ellenőrzések kiemelt célja az adóelkerülés és a költségvetésnek történő károkozás különböző formáival szembeni hatékony fellépés, az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok, magatartási formák mihamarabbi feltárása, nyomon követése, visszaszorítása, és egyben az adóhatósági jelenlét növelésével az adózók jogkövető magatartásra ösztönzése.
Ennek megvalósítása érdekében a leginkább költségvetési kárt okozó rétegekre és kötelezettségszegésekre, ezen belül kiemelten az ÁFA adónemet érintő adókötelezettségekre fókuszál az adóhatóság. A revíziós eljárások során új, az adókikerülő magatartásformákkal szembeni hatékonyabb fellépést biztosító eszközök és módszerek alkalmazásával, az adóellenőrök és a pénzügyőrök valamint a bűnügyi szakterület együttes, egymást kiegészítő fellépésével, továbbá még magasabb színvonalú informatikai támogatással végzi feladatait 2013-ban a szakterület.

Bővült a NAV eszköztára

A rejtett gazdaság elleni küzdelem 2012. évi törvénymódosítások révén megerősített eszköztára 2013-ban tovább bővült. A mezőgazdasági tevékenységet folytatók fordított adózásos értékesítésekre és beszerzésekre vonatkozó adózónkénti adatszolgáltatása, a munkaerőt kölcsönbe vevők bejelentési kötelezettsége mellett kiemelten a belföldi áfa összesítő jelentés valamint az online pénztárgépek bevezetése az informatikai úton összevethető adatok körének kiszélesítése által nagyban növeli az ellenőrzésre történő kiválasztás hatékonyságát. Ezen túl a világhálóra felkerülő adatok, információk bővülésével tovább erősödik a nyilvánosan elérhető adatok kockázatelemzés során történő hasznosítása, míg a pénzintézetekkel való elektronikus kapcsolattartás lehetősége gyorsabbá, gördülékenyebbé teszi a revíziókat.
A csalárd értékesítési láncolatok felgöngyölítését nagyban segíti a 2012-ben bevezetett egyes gazdasági események valódiságának ellenőrzése, melynek kapcsolódó vizsgálatkénti alkalmazása egyszerűbbé és gyorsabbá válik azzal, hogy az illetékességi szabályok változása értelmében főszabályként az alapellenőrzést végző adóigazgatóság folytathatja le. További hathatós eszközt kaptak a megyei adóigazgatóságok a legnehezebben felderíthető jogsértésekkel szembeni gyors és hatékony fellépésekhez a központosított ellenőrzések lehetőségével.
Szintén a hatékonyságnövelés jegyében került sor a környezetvédelmi termékdíj, az energiaadó és a népegészségügyi termékadó állami adóhatósági hatáskörbe utalására.
Elsődlegesen az önadózást támogatja, de az adóellenőri kapacitás felhasználás optimalizálását is segíti a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélyek személyi jövedelemadó kötelezettsége vonatkozásában bevezetett új jogintézmény, az önellenőrzésre való felhívás.
A magasabb szintű informatikai támogatással, a rendelkezésre álló adatvagyon, a becsléses adatbázis hasznosításával működtetett kockázatkezelés az adóztatás teljes vertikumát végigkíséri és igazodik az adózói életút különböző szakaszaihoz.
Az induló vállalkozások vonatkozásában a tárgyévben is hangsúlyos az adóregisztráció jogintézmény működtetése, mely hatékony eszköznek bizonyult a „fantomcégek” újratermelődésének megakadályozására. Az adószám megállapítását, illetve a személyi változás bejegyzését követően minden esetben lefolytatásra kerülő speciális kockázatelemzési eljárás alapján kockázatosnak ítélt adózók fokozott adóhatósági felügyelet alá kerülnek, melynek keretein belül egyes adókötelezettségek teljesítésének elmulasztása, illetve kiemelt jogsértések elkövetése bírságolást és akár adószám törlést vonhat maga után.

Nagy hangsúlyt kap a pályázati pénzek nyomon követése

A működő vállalkozások körében ellenőrzésre történő kiválasztást indokol különösen, ha a bejelentett székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja; a cég külföldi ügyvezetőjének nincs belföldi bejelentett lakcíme és csak kézbesítési meghatalmazottra vonatkozó adatok állnak rendelkezésre; a megalakulást követően – különösen alacsony jegyzett tőke esetén – hirtelen felfutó forgalom; a bevallások tekintetében a benyújtás elmulasztása; általános forgalmi adó tekintetében az adóminimalizáló magatartás, a közösségi kontrollinformációktól eltérő bevallási adatok, a forgalmi és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya; a tartósan veszteséges működés; gyakori székhely-, illetékesség, tulajdonosváltás;
Az előző évi törvényváltozás (kötelező ellenőrzés megszűnése) következtében a legnagyobb adóteljesítményű adózók közül – a 2013. január 1-jei hatásköri változással a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságától a megyei adóigazgatóságokhoz visszakerült kiemelt adózókat is ide értve – továbbra is főként azok kiválasztása és ellenőrzése indokolt, amelyek adókötelezettségeinek vizsgálata nem csak a költségvetési kapcsolatuk volumene alapján, hanem egyéb kockázati tényezőkre tekintettel is szükségesnek mutatkozik.
A helyszíni, operatív adatgyűjtések és az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések klasszikus területein – bejelentkezési, bejelentési, nyugta-számlaadási kötelezettség, foglalkoztatás szabályszerűsége, árueredet, leltár, adómemória ellenőrzése – a hatáskör optimalizálásból eredően nő a vámhatóság által önállóan végezhető ellenőrzések aránya, így a adószakmai ág adatgyűjtéses vizsgálatai szélesebb körben szolgálhatják a kockázatelemzés és az utólagos ellenőrzések megalapozását. Utóbbiak során fokozott szerepet kapnak az információtechnológiai eszközök alkalmazásával végzett ellenőrzések.
A jövőben még hangsúlyosabbá válik a támogatással finanszírozott beruházások folyamatos nyomon követését célzó helyszíni ellenőrzés.

Célirányos akciók

A csalárd értékesítési láncolatok visszaszorítása érdekében célirányos akciók várhatóak – a mindenkori gazdasági folyamatok, aktuális adóhatósági tapasztalatok alapján meghatározott körben, mind a hagyományos, mind az elektronikus kereskedelem területén – a vámszervvel közösen, melynek keretein belül a revízió végigkíséri az áru útját a termelőtől/gyártótól a végfelhasználóig.
Mindezek mellett az operatív jellegű vizsgálatok továbbra is hatékony eszközei az adóregisztrációs illetve a fokozott adóhatósági felügyeletre vonatkozó eljáráshoz kapcsolódó ellenőrzési feladatok végrehajtásának.
A bevallások utólagos vizsgálatának célkitűzései elsődlegesen a jelenhez közelebb álló időszakra vonatkozó ellenőrzések lefolytatása és az ÁFA vizsgálatok számának, hatékonyságának növelése. Ezeken belül kiemelt figyelmet fordít az adóhatóság az adó-visszaigénylések ellenőrzésére, a különös adózási módok alkalmazásának és az adókedvezmények igénybevételének jogszerűségére.
Az ÁFA ellenőrzések fő irányai: kockázatelemzéssel feltárt szervezett csalási konstrukcióban résztvevők;adóminimalizálók; körbeszámlázásos ügyeletek, csalárd értékesítési láncolatok, számlagyárak résztvevői.
A további kiemelt adónemek tekintetében fokozottan ellenőrizendő:
Társasági és osztalékadó: fejlesztési adókedvezmény; kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adóalap-csökkentés; veszteségelhatárolás; látvány-csapatsportok támogatása címén igénybe vett adókedvezmény jogszerűsége.
Járulékok: a feketefoglalkoztatással érintett területek, munkaerő kölcsönzési konstrukciók;
Személyi jövedelemadó, Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai: eltitkolt jövedelmek feltárása; vagyongyarapodás illetve az adózott és adómentes jövedelmek összhangjának vizsgálata; feketefoglalkoztatás minimalizálása; munkaerő kölcsönzés szabályszerűsége; felszámolás alá került cégekből való jövedelem kivonás feltárása (a tényleges hasznon húzókra koncentráltan).
Az előrizendő főbb tevékenységi körök a szolgáltató szektorban: a nagykereskedelem (különösen a cukor és édesség, az élőállat- és a hús-, húskészítmény, valamint az elektronikai termék, számítógép nagykereskedelem); a dísznövény, vetőmag, műtrágya kiskereskedelem; a munkaerő-piaci szolgáltatás; a biztonsági, nyomozói tevékenység;
Az ipari ágazatban:a hús-, baromfihús-készítmény gyártása;a műanyag csomagolóeszköz-, műanyag építőanyag gyártása.
Kiemelten vizsgálandó továbbá azon használt cikk bolti kiskereskedelmet, illetve biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet folytató vállalkozásokat, amelyeknek nettó árbevétel-arányos eredménye nem éri el a régióra megállapított (12,7  illetve 14,5 %-os) jövedelmezőségi szint 50 százalékát.
A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő operatív adatgyűjtések főbb irányai: a csomagküldő, internetes kereskedelem; a jogi, számviteli, adószakértői tevékenység; a magánrendelőkben végzett járóbeteg-ellátás, fogorvosi ellátás, valamint az egyéb humán-egészségügyi ellátás.
Az Észak-magyarországi régióban a megyei és térségi sajátosságokhoz igazodva, illetve a korábbi vizsgálatok tapasztalatai és az előkészítő adatgyűjtések megállapításai alapján az alábbi célterületekre fókuszál az adóhatóság területi szerve:
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nagyobb arányban érintik az ellenőrzések a határon átnyúló élelmiszer nagykereskedelmi ügyleteket bonyolító, a műanyag csomagolóeszköz gyártó, kutatás-fejlesztéshez kapcsolódóan adóalap kedvezményt érvényesítő vállalkozásokat, valamint a fémhulladék értékesítést végző magánszemélyeket.

Csak a határok szűntek meg a VÁM nem

Szabó Zsolt, a NAV Észak-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóságának főigazgatója elmondta, hogy: A két éves „házasság” megmutatta, hogy mi az erőssége az együttműködő ágazatoknak. Az elmúlt évben is a gazdaság segítése volt a feladatunk, szerencsére jó adatbázissal rendelkezünk. Azt kell elérnünk, hogy kihasználjuk a Vám területén lévő versenyelőnyünket. Tavaly 50 ezer vizsgálat és 54 ezer darab adatgyűjtés történt. Közös ellenőrzéseink 27 % találati arányt jelentenek. Kevesen tudják, hogy az EMGA – Európai Mezőgazdasági Garancia Alap – kifizetését is mi ellenőrizzük, ezért fordulunk elő sokkal több helyen, mint ahogy arra a gazdálkodók számítanak. Ha sikerül azt a tendenciát folytatni az együttműködésben, hogy mindenki azt az ellenőrzést végzi amiben a legerősebb, akkor ez jó irány lesz ebben az évben is.

Dominálnak az adócsalások, csődbűntettek, költségvetési csalások

A Bűnügyi Igazgatóság 2012. évi teljesítményéről dr. Balázs Zsolt igazgató, a NAV Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága vezetője számolt be.

– 2012. évben a Regionális Bűnügyi Igazgatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmények esetszáma és minősítés szerinti összetétele számottevően változott az előző évekhez képest,- mondta. A saját felderítések eredményként, valamint a társszervek és egyéb feljelentők kezdeményezésére indult büntetőeljárásaink száma a 2011. évi bázis adatok viszonylatában 59%-os csökkenést mutat. A korábbi, 2010-2011. évek viszonylatában tapasztalt 58%-os növekedéshez képest 1%-os különbség jól fejezi ki a Btk. 289.§ (3) bek. szerinti számvitel rendjének megsértése vétségek büntetőeljárásból való jogalkotói „kiterelésének” eredményét. Ennek megfelel a nyomozás lezárások, befejezések előző évihez képest 4%-os emelkedése. Az eset és befejezésszám-változások azonban nem mutatják szemléletesen a 2012. évi bűnüldözési intenzitás szintjét a bekövetkezett dekriminalizációval járó, szükségszerű nyomozás megszüntetések magas száma miatt. A tárgyév első napján bekövetkezett törvényi változások nyomán felszabadult bűnüldözési kapacitás a „nagyobb fajsúlyú ügyek” feldolgozásában került befektetésre. A december 31. napján folyamatban lévő nyomozások előző évhez mérten alacsonyabb szintje, és a korábbi emelkedés összevetésének különbsége (11%) előrevetíti a 2013. év kihívásait, melyekben a minőségi prioritások mellett újra számolnunk kell a mennyiségből fakadó nehézségekkel.
A régió mindhárom megyéjében a fenti adatok tekintetében továbbra is ugyanazon tendenciák figyelhetők meg. A változások mértéke azonban, a földrajzilag eltérő gazdasági helyzetből és a különböző bűnügyi fertőzöttségből fakadóan eltérő:
Borsod-Abaúj-Zemlén megye:
Indult ügyek: 32%-os csökkenés*;
Lezárt ügyek: 22 %-os emelkedés*;
XII. hó 31-én folyamatban lévő ügyek: 32%-os csökkenés*.

Heves megye:
Iktatott ügyek: 46%-os csökkenés*;
Lezárt ügyek: 1 %-os csökkenés*;
XII. hó 31-én folyamatban lévő ügyek: 40%-os csökkenés*.

Nógrád megye:
Iktatott ügyek: 53%-os csökkenés*;
Lezárt ügyek: 10 %-os csökkenés*;
XII. hó 31-én folyamatban lévő ügyek: 39%-os csökkenés*.
*(2011. évi bázis adatokhoz viszonyítottan.)
A régióban ismertté vált, hatáskörünkbe tartozó bűncselekmények büntető törvénykönyvbeli minősítés szerinti összetétele is jelentősen változott az előző évekhez képest. 2011. évben a Btk. 289. § szerinti számvitel rendjének megsértése miatt folytatott nyomozások jelentették ügyeink több mint 40%-át, melynek túlnyomó részét annak (3) bekezdésben megfogalmazott mulasztásos, adminisztratív jellegű vétségi alakzata adta. Ugyancsak év elejétől bevezetésre került a Btk. 310. §-ban szabályozott költségvetési csalás bűncselekmény, melybe a jogalkotó kilenc korábbi, költségvetést károsító tényállást foglalt egybe.
A január 01-jei dekriminalizálás és törvényi egységbe foglalás folytán 2012. évben a minősítés szerinti összetétel alapjaiban megváltozott.
Mindezeknek megfelelően 2012. évben nyomozásaink minősítés szerinti összetételében már az adócsalások, költségvetési csalások, csődbűncselekmények domináltak a számvitel rendjének megsértéséhez, a jövedéki, a szerzői jogokhoz kapcsolódó, valamint az egyéb hatáskörünkbe tartozó bűncselekmények mellett.
Felderítési tevékenységünk (titkos információgyűjtés) 2012. évi eredményeit tekintve megállapítható, hogy az elkövetési érték nőtt, miközben a kárbiztosítás összegét magasan tartva több elkövetőtől vontuk el a bűnösen megszerzett vagyont, mint az előző években. A vagyonbiztosítás eredményei részben továbbra is a NAV-on belüli szakterületek együttműködésének köszönhető (gyors információáramlás, közös fellépés).
Változatlanul országos és régióbeli célkitűzés, hogy a pénzügyi nyomozók a költségvetést ért kár lehető legnagyobb mértékű enyhítése, valamint a bűnszervezetek további működésének megakadályozása céljából lefoglalással, biztosítási intézkedéssel és zár alá vétellel a bűnös vagyont vonják el az elkövetőktől.
A korábbi években történt szemléletváltás alapján kialakított gyakorlat 2012. évben is jó eredményeket hozott, ezért azt folytatni és erősíteni kell.

A közelgő fontosabb bevallási, adatszolgáltatási, nyilatkozat tételi határidők

2013. május 21.
Az egyéni vállalkozónak nem minősülő, áfa fizetésére nem kötelezett magánszemélyek 2012. évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásának benyújtási határideje. (1253) Illetve a köznyelvben „söralátét” néven emlegetett adónyilatkozat (1253ADÓNYILATKOZAT) benyújtási határideje.